Chochol Károly fotóművész, optikus
Az interjú 2015 nyarán készült Chocol Károllyal. A budapesti Civil Rádióban hangzott el a portré.
A középosztály kimenekíti gyerekeit az állami oktatásból
Évekkel korábban, 2019-ben zajlott ez a beszélgetés Kende Ágnessel, egy általa korábban készített tanulmánnyal összefüggésben. Az előállt helyzet leírása és a kétségkívül megfontolandó összefüggések – úgy tűnik – mára is érvényesek. Minthogy az oktatás egyre kevésbé a köz oktatása, amikor a gyerekek iskoláztatása mindinkább a szülők erőforrásai, szociokulturális háttere szerint alakul, feltétlenül értenünk kellene, mi történik az oktatás világában. Ami ma kialakult, az vajon egy meghaladt szisztéma következménye lenne, vagy esetleg a széteső folyamatok szándékoltak lennének…? Nehéz, de elkerülhetetlen feladat megérteni, hogy igazán hová jutottunk. Hiszen a középosztály – ha teheti, ma is – kimenekíti gyerekeit az állami oktatásból.
„A tantervi szabadság alacsony szintje, az iskolán belüli társadalmi-gazdasági sokszínűség hiánya, a tanárok alacsony fizetése, amitől a pedagógusi pálya nem elég vonzó, a magyar oktatási rendszert gyengén teljesítővé teszi, ami nem biztosít társadalmi mobilitást az alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozó csoportoknak. Ebből a komplex problémahalmazból pedig az egyszeri szülő oda próbálja menekíteni a gyerekét, ahol érzése szerint a rosszul működő oktatási rendszer a legkevésbé fog fájni neki, de nem számol azzal, hogy a szelekció minden egyes kimenekített gyerekkel csak erősödik, ami pedig tovább rombolja az egész rendszer minőségét.” https://qubit.hu/2019/03/14/a-kozeposztaly-kimenekiti-gyerekeit-az-allami-oktatasbol-es-ez-az-egesz-orszagnak-rosszat-tesz
Madrid- Magyary Ágnes könyve
Magyary Ágnes Madrid című könyvéről a József Attila díjas írónővel Thuróczy Gergely irodalmi múzeológus társaságában beszélgetünk.
Fókuszban a fiatalok részvétele
A Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság (GYIÖT) tevékenységének fókuszában a fiatalok részvételének növelése, a hazai ifjúsági szakma fejlesztése és ismertségének, elismertségének növelése áll, jellemzően nemformális tanulási módszerek alkalmazásával. A GYIÖT 1996-ban jött létre azzal a céllal, hogy megteremtse a hazai települési szintű gyermek és/vagy ifjúsági önkormányzatok (röviden GYIÖK) közös fellépésének lehetőségét, valamint a településeken aktív fiatalok számára találkozási lehetőséget biztosítson. A Társaság kiemelt célja, hogy az általuk elérhető valamennyi módszerrel előteremtsék a már működő, illetve az alakulni kívánó gyermek és ifjúsági önkormányzatok szakmai, módszertani segítségét (képzések, fórumok találkozók szervezése, információs és szakmai kiadványok megjelentetése, a folyamatos információ áramlás elősegítése stb.)
Bálint Andreával, a GYIÖT elnökével a gyermek és ifjúsági önkormányzatokról, létrejöttükről, fogadtatásukról, szerepvállalásukról a fiatalok helyi ügyeiben, illetőleg a GYIÖT működéséről beszélgettünk.
Az életfogytig tartó tanulásról… (Kéri Juli)
Egy börtönlelkész mellett volt Bajorországban
Hat hetet tölthetett el dr. Sárik Eszter Bajorországban, börtönlelkészek mellett, három büntetésvégrehajtó intézményekben. Minthogy kriminológus is, kiváló alkalom volt mindez számára, hogy közelebbről tanulmányozhassa a börtönviszonyokat, az elítélteket, illetőleg azt a gyakorlatot, ahogyan foglalkoznak a börtönök fiatal és fiatal felnőtt lakóival. Alaposabb tapasztalatokra tett szert egyszerű látogatásnál, hiszen az eltelt idő során megismerhette a fogvatartottakkal kapcsolatos átfogó büntetésvégrehajtási szemléletet, a rendszeres látogatások révén mélyebb benyomásokat szerezhetett az intézmények mindennapos gyakorlatáról, egyéni és társas terápiás foglalkozásokról, a lelkészek elítéltekkel kialakított kapcsolatáról, és az ott domináló reszocializációs törekvésekről.
A műsorban a hat hét során szerzett tapasztalatairól, illetőleg azok hazai összefüggéseiről beszélgettünk.
A fájdalomterapeuta, Dr. Lukács István (Kéri Juli)
A fájdalomterapeuta
Napjaink szlogenje az életfogytig tartó tanulás. Éppen egy évtizede ismerek valakit, – Dr. LUKÁCS ISTVÁN orvost, fájdalomterapeutát – aki ezen időszak alatt már eszerint élt, azaz, folyamatosan tanult. Alkalmam volt most vele már harmadszor interjút készíteni. Ezekből a beszélgetésekből készült most egy összeállítás, amiből követhető az az út, amit eddig végig járt. Eközben felcserélődött a sorrend, és az elsősorban háziorvosból, mára elsősorban fájdalomterapeuta lett…
A riporter: Kéri Juli
A világot járt nagymama (Torda Judit)
A mai divatos kifejezéssel élve, ez egy valódi multikulturális történet. Az események még a 70-es években kezdődtek, amikor egy francia szakos egyetemi hallgató, Bige Stefánia megismerkedett egy etióp fiatalemberrel. Élete nem szokványos fordulatot vett, amikor Addis Abbaba városába költözött. Később lányai folytatták a különleges, egyedi életüket egy francia és egy indai származású férj oldalán. Ő ma már nagymamaként gyakran utazik unokáihoz, hol Párizsba, hol pedig Koppenhágába.
A riporter: Torda Judit
Boros Márton, a játékos (Somogyi Ágnes)
Az ATV csatorna Géniusz című vetélkedőjén tűnt fel újra Boros Márton, a kvízjátékos. Korábban több más játékban is eredményesen szerepelt, hiszen szép összegeket nyert tudásával. A főnyereménytől most két párbaj választotta el, pedig a kilencedikig úgy tűnt, legyőzhetetlen. A beszélgetésből kiderül, mi motiválja, hogyan viszonyul a különböző vetélkedőkhöz, a tévés szerepléshez és elárul néhány kulisszatitkot is a felkészülésről.
A riporter: Somogyi Ágnes
90 éves Albert Zsuzsa, költő (Áment Erzsébet)
Albert Zsuzsa József Attila díjas költő, irodalomtörténész, műsorvezető. 1954-től 40 évig a Magyar Rádió irodalmi osztályának szerkesztője volt, nevéhez fűződik az Édes anyanyelvünk és a Beszélni nehéz című sorozatok szerkesztése. Első verseskötete A csönd margójára címmel jelent meg 1974-ben. A rádiós beszélgetések anyaga Irodalmi legendák, legendás irodalom címmel 11 kötetben olvasható. A Duna Televízió külsős szerkesztő-riportereként is dolgozott.
A riporter: Áment Zsóka
Petőfi Sándorra emlékezve (Meskó Bánk)
2023. január elsején 200 éve, hogy nemzetünk nagy költője, Petőfi Sándor megszületett. Életének 27.évében halt hősi halált. Rövid élete alatt olyan irodalmi hagyatékot hagyott ránk, amit egy magyar költő sem tudott túlszárnyalni. Olyan időszakban alkotott, amikor a magyar nyelv csak 1836-ban válhatott hivatalos nyelvé és kizárólagos használata 1844-től kezdve valósulhatott meg. Ilyen körülmények között Petőfi költészete sokkal magasabb rangot tudhat magának, mint a későbbi költői nemzedék. A magyar nyelv tárházát kivételes tehetségével használta ki, maradandóan megmutatva nyelvünk szépségét, páratlan gazdagságát. A most elhangzó Három madár című versében emberi erényeket csillant fel az ég madaraiban, csodálatos költő képekkel, hasonlatokkal.
A riporter: Meskó Bánk
Híres felmenőkkel – Grosschmid Péter (Kéri Juli)
Híres felmenőkkel
Milyen az, amikor valaki mindkét szülője révén híres felmenőkkel büszkélkedhet? GROSSCHMID PÉTER az egyik illetékes, aki erre válaszolni tud. Anyai ágon Madách Imre leszármazott, apai ágon pedig a Márai Sándor, Radványi Géza testvérpár tartozik a felmenői közé. A beszélgetésből megismerhetjük a családi kapcsolatokat, azt, hogy ezt ő miként élte meg gyerekként. Hogyan alakította, befolyásolta az életét – nyomasztotta, vagy könnyítette…
Riporter: Kéri Juli
1989: a rendszerváltások éve
Dr. Beer Miklós nyugalmazott váci megyés püspök és dr. Gryaneus András történész, történelem tanár emlékezik 1989-re.
A magyar, a romániai, és kicsit a szlovák és osztrák történések.
Ami tavalyról mára velünk maradt…
Már több mint nyolc éve, minden év végén beszélgetni szoktunk. Mindig arról az esztendőről, amiben éppen benne vagyunk, vagy amelyet éppen magunk mögött hagyunk. Érzésekről, várakozásokról, hétköznapjaink kisebb és nagyobb nehézségeiről. A beszélgetésekben mindig Marcira fókuszálunk, hogy miképpen él, gondolkodik, cselekszik, keres különféle helyezetekre megoldásokat, és azokra, ahogy mindazokat magyarázza. Sokat foglalkoztatja önmaga, érteni szeretné önmagát. Igyekszik megérteni, hogy mit miért tesz, vagy hogy mit miért gondol úgy, ahogy… Szokásait, kedvteléseit, különféle hobbijait mindig komolyan veszi, bennük folyamatosan újabb és újabb célokat keres magának. Út közben van Marci, sok minden kialakult már az életében, de ugyanakkor változik is, folyamatosan. Talán nem is véletlenül beszélgettünk most arról, mi minden tettéről, szokásairól, hobbijáról mondhatjuk el, hogy letisztult már benne.
Bolygóhíradó: Világpolitikai jóslatok 2023-ra
Benda László, külpolitikai újságíró jövőkutató gondolatai.
Lélekbúvár – rádiójáték
Személyes történelem – fiatalokkal, akiket megérintett a múlt
Kallós Viola és Borbás Gergő „Személyes történelem” címmel első alkalommal 2018 szeptemberében indítottak közösségi színházi projektet budapesti középiskolások részvételével, hogy közösen dolgozzák fel Budapest második világháborús emlékezetét személyes történetek alapján.
A programban résztvevő fiatalok olyan holokauszt túlélőkkel, időskorú budapesti lakosokkal beszélgethettek, akiknek még saját emlékeik vannak a háború idejéről. Az ő történeteik alapján, a fiatalok részvételével rendeztek helyspecifikus színházi előadást.
A projekt körül kialakult közösség pozitív visszajelzései, a résztvevő fiatalok és idősek érzelmi bevonódása egyértelművé tették a projekt folytatásának fontosságát.
Az előadások célja az volt, hogy a bemutató estéire láthatóvá tegye a kortárs környezetben az emlékezés képeit és így olyan közösségek számára is elérhetővé tegye a megemlékezést, akik számára az kevésbé közeli és magától értetődő.
A vírushelyzet miatt 2020-ban filmes eszközöket is használtak a program megvalósítására. A kisfilmek létrehozásában együtt dolgoztak egy társadalmi célú kommunikációval foglalkozó szervezettel, az Északi Támpont Egyesülettel.
Kallós Violával, Borbás Gergővel és Kardos Kirával a mikrofon előtt a program alakulásáról, az emlékezés fontosságáról, a személyes történetek átörökítéséről 2021. március végén beszélgettünk.
Prágai legendák
Prága zsidó történeteiből Alena Ježková alkotott novellás kötetet. Balázs Andrea fordítását Zára Mónia előadásában hallhatjuk.
Amikor Budapest még az ifjúsági kezdeményezések fővárosa szeretett...
Talán ma már hihetetlen, de volt idő, amikor jóval többet foglalkoztak a felnőtté váló fiatalokkal, még hivatali szinten is. Minisztériuma, igazgatási rendszere volt, sőt költségvetése is volt. Az összege, országos léptékben, akkori áron ugyan nagyjából másfél kilométer épített autópálya ára volt, de volt. Ifjúsági törvényt ugyanakkor nem sikerült alkotni, de az ifjúságügy már megjelent a felsőfokú képzésben is, felsőfokú ifjúságsegítő képzés szerveződött több egyetemen is. Helyi szinten ifjúsági stratégiák, illetőleg azt megalapozó helyi ifjúsági kutatások hozták közelebb az embereket a lehetséges tennivalókhoz, amelynek a jegyében jelentős számban alakultak és működtek civil ifjúsági szervezetek és ifjúsági kezdeményezések.
Így volt szerte mindenütt, Budapesten is, ahol egyre inkább fantáziát láttak az ifjúságügyben, az ifjúság jövőjében, és jövőt szolgáló önkormányzati feladatokra szánták el magukat.
Galyas-Pataki Ágnessel ezt az időszakot próbáltuk személyes emlékeink segítségével felidézni, amibe akkor mi is igencsak benne voltunk.
2022 karácsonya; Beer Miklós gondolatai
2022 karácsonyán dr. Beer Miklós nyugalmazott váci római katolikus megyés püspök mondja el gondolatait.
Bolygóhíradó: Katar-gate
Benda László beszél a EU-ban kirobbant korrupciós eseményről. Szó esik a szlovák kormányválságról és a dán szélsőjobb kiszorításáról.
Tiszta beszéd a gyerekkereskedelemről
Prózai és nagyon komoly társadalmi probléma a gyerekkereskedelem, amelyről nagyon keveset tudunk. Sőt ami egyáltalán tudható, az is gyakran téves, félreértelmező, stigmatizáló, áldozathibáztató… Talán csak filmek révén tudunk valamit elképzelni róla, pedig, bármit is szeretnénk, jelen van az életünkben. A műsor két fiatal vendége Dés Fanni és Sebhelyi Viktória segítségével fogalmakat törekszünk tisztázni és a tényszerű jelenségek társadalmi hátterét is keressük. Erőszak, bántalmazás, szexuális kizsákmányolás mind-mind benne vannak ebben a többféle változatban létező, szörnyű valóságban. Ráadásul nem csak a belekeveredés folyamata nem kellően világos, ami miatt könnyen minősíthetik az érintetteket, akár segítés helyett. A segítő, megelőző intézményes eszközrendszer is meglehetősen hiányos, ellentmondásos… A társadalmi összfelelősség nyilvánvaló…
Bár a beszélgetés 2017-ben készült, beszélnünk kell róla ma is, mert, sajnos, aktuális maradt, hogy az érintetteket, az áldozatokat semmiképpen ne hagyjuk magára, hogy mielőbb intézkedések történhessenek, hogy ez a szörnyűség mielőbb megelőzhető legyen…
Az ékszerbecslésről – Balogh Adrienne (Kéri Juli)
Az ékszerbecsüs
Szeretek érdekes foglalkozásokat űző embereket megismerni, és feltételezem, hogy másokat is érdekelnek ők.
Ma BALOGH ADRIENNE személyében egy ékszerbecsüst sikerült szóra bírnom. A beszélgetésből megismerjük a munkáját, az ékszerekhez való viszonyát, a hitvallását. Kiderül az is, hogy miért tarja magát inkább ékszertanácsadónak, mint ékszerbecsüsnek…
A riporter: Kéri Juli
József Attilára emlékezve (Meskó Bánk)
József Attila halálának december 3-án volt 85. évfordulója.
Két versével szeretném felhívni a hallgatók figyelmét, hogy egész életében félelem járta át a lelkét, hogy nem szeretik őt, elhagyják, magára marad. Nem vágyott a dicsőségre, csak a szeretetre. Egyik nagy szerelme kezelőorvosa Gyömrői Edit volt, aki nem viszonozta szerelmét és magára hagyta. Ez a beszélgetés erről a kapcsolatról szól. A két vers, amit a beszélgetésben idézek, az az elhagyás félelme és szeretetre vágyás kifejezése. Úgy érzem, ezekben minden benne van, amit József Attiláról röviden elmondhatunk.
A beszélgetőtárs: VASBÁNYAI FERENC ny. magyar- és történelemtanár
A riporter: Meskó Bánk
Edelweiss sváb kórus (Somogyi Ágnes)
Köztudott, hogy a közös éneklés hatással van testi-lelki egészségre, oldja a feszültséget, örömet okoz és segít feloldani a magány szorongató érzését, ezáltal az immunrendszert is erősíti.
Ha valaki nem is tud művészi szinten énekelni, de szeret – akkor tegye, mert igazi gyógyír.
Néhány bátor hölgy Budafokon elhatározta, hogy – a helység sváb hagyományaira építve – kórust alapít. Egy éve rendszeresen gyakorolnak, fejlődnek, miközben közöttük egyre szorosabbra fonódnak a közösségi, már-már baráti szálak. Nyitottak, szívesen fogadnának új tagokat. Ezért is fontos az Edelweiss kórus.
A riporter: Somogyi Ágnes
Az APS fotóstúdió (Torda Judit)
Több, mint 20 évvel ezelőtt megalakult egy fotóstúdió. Ma már sok, lelkes, amatőr fotós van a tagjai között. Számtalan kiállítás tanúsítja, hogy az irodalom, a zene vizuálisan is megjeleníthető, ha a fotós tehetséggel és különleges látásmóddal rendelkezik.
APS Stúdió, hogy mit is jelent ez a név, az kiderül az interjúból.
A beszélgetőtársak: FABÓ KATALIN és ABONYI MAYA
A riporter: Torda Judit
Söjtöry Etelka, a mézeskalácsos (Áment Zsóka)
Az illatos mézeskalács sütemények a karácsony hangulatához tartoznak. Régen mézesbábosoknak hívták a mestereit, mert a figurák bábukat, pólyás babát, huszárt, betyárt ábrázoltak.
Legkelendőbb árú a mézeskalács szív volt, amit a legények választottjuknak vettek. A kisgyerekek a csákós huszárnak örültek.
SÖJTÖRY ETELKA mézeskalács készítő erről a mesterségről mesél.
A riporter: Áment Zsóka
Búvárrégészet
Dr. Gryaneus András beszél a búvárrégészetről.
Betölti-e a szerepét alapszinten a gyermekvédelem?
Salátatörvények, úgynevezett „gyermekvédelmi” törvény, szociális törvény módosítása, huszonháromezer az otthonából a szakellátásban kerülő gyermek, közülük legalább tizenhatezer nevelőszülő családnál él… A szociális törvény módosítása pedig súlyos, szinte beláthatatlan kihatással van a nehéz körülmények között élő gyermekek mindennapos életére, sorsára, felnőtté válására.
Ha gyermekvédelemről hallunk vagy olvasunk, jobbára ezek, ezekkel kapcsolatos gondolatmenetek, körülmények és gyakorlatok kerülnek mostanában a terítékre. Gyermekvédelem azonban, úgy hisszük, jóval összetettebb, és a gyerekekhez jóval közelebbi feladat. Ha alapszinten szükség van rá, akkor pedig nagyon nem mindegy, hogy mi történik és hogyan történik ennek a jegyében. Milyen segítséget tudnak mozgósítani, amikor a gyerekek a családjukban, személyes környezetükben védelemre szorulnak, mert rövidebb-hosszabb időre úgy alakul a sorsuk. Mire számíthatnak a gyerekek, amikor gyakorlatilag a jóllétük, a kiegyensúlyozott fejlődésük kerül veszélybe.
Ráadásul nem könnyen, és gyakran nem is rövid időn belül derülnek ki azok a veszélyeztető dolgok. A gyerekek leginkább életfunkcióikkal, viselkedésükkel reagálnak az őket körülvevő, őket veszélyeztető viszonyokra. Ilyenkor a felnőttvilág gyakran csupán a végletes viselkedést veszi észre; pláne, ha a megromlott helyzetük rejtve marad.
Gyermekvédelem alapszinten akkor kezdődik, amikor valakik észreveszik, hogy a gyermekek a saját környezetükben egyensúly vesztettek, nehéz, veszélyeztetett helyzetbe kerültek, és azok a valakik tesznek is érte, hogy az ne úgy maradjon.
Takács Imre gyermekjóléti szakemberrel beszélgettünk.
Zenei és irodalmi hidak
Hogy jutottak el a magyar irodalmi élet legjobbjai (pl. Karinthy Ferenc, Szabó Magda, Orbán Ottó, Nemes Nagy Ágnes) az Egyesült Államokba a hidegháború idején? Mióta Kodály-módszer a Kodály-módszer, és hogy ismerkedtek meg vele a Magyarországra látogató amerikai zenepedagógusok, majd hogyan alkalmazták azt Amerikában? Hogyan jött létre az irodalmi élet támogatását szolgáló International Writing Program? Erről beszélgettünk László Szabolcs történésszel, az Indiana University végzett doktorantuszával. László Szabolcs doktori disszertációját a hidegháború alatti magyar-amerikai kulturális és tudományos kapcsolatok kialakulásáról írta, melyből – reméljük hamarosan – könyv is készül.