Kossuth Lajos szobra megszólal New Yorkban
A Kossuth szobor megszólal miközben sétálgat a manhattani Riverside-on, „szóba elegydhet“ Kossuth Lajossal, aki Réti Barnabás hangján szólal meg a Talking Statues nevű nemzetközi kulturális projektnek köszönhetően, így angolul és magyarul is beszél a járókelőköz.
David Peter Fox producer 2013-ban Koppenhágából indította el azt a projektet, amelyben ismert történelmi figurák köztéri szobrai egy applikáció segítségével hosszabb monológot intéznek a látogatókhoz. Réti Barnabás így olyan sztárok társaságában ad hangot a szobroknak, mint Meryl Streep, Zoe Saldana, Rita Moreno, Patrick Stewart és
Dominic West.
A projektről, a színész mesterség Amerikában és Európában, Magyarországon eltérő felfogásáról, Amerikai tapasztalatiról és jelenlegi munkáiról beszélgettünk Réti Barnabással.
Fotó kredit: Jeannie Scott
Magyar diaszpóra Amerikában
Nem tudjuk pontosan, hogy a különböző migrációs hullámokkal hány ember hagyta el Magyarországot, de a legnagyobb magyar diaszpóra – kb. 1,5 millió ember – az Egyesült Államokban található. A magyar diaszpóra fejlődéstörténetéről, a magyar közösségek intézményesüléséről beszélgetett Dr. Gazsó Dániel kulturális antropológus, diaszpórakutatóval, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának oktatójával Görög Mása.
Ismerjük fel a tompalátást
A tompalátás vagy lusta szem az egyszemes vakság leggyakoribb oka. Ez a betegség közel 200 millió embert érint, akiknek csak kis hányada jut időben kezeléshez. Azonban még a legjobb kezelés is csak mérsékelni tudja az élethosszig tartó látáscsökkenést. Az ELKH TTK Vizuális Rendszerek Neurobiológiája csoport vezetésével jelentős Európai projekt indul 2022-ben, hogy a legmodernebb technológiák által feltárják, hogy milyen agyi mechanizmusok okozhatják a betegséget. Erről beszélgetett Dr. Hillier Dániellel, a csoport vezetőjével , a Pázmány Péter Tudományegyetem egyetemi adjunktusávala Civil Rádió Végtelen Létkulturális magazinjában Görög Mása
Göncz Árpád 100 (Áment Zsóka)
100 éves lenne sokunk kedvence, „Árpi bácsi“, azaz Göncz Árpád. Ezúttal egy szubjektív emlékezést hallunk…
A riporter: Áment Zsóka
1
Mi a bohurt? (Kéri Juli)
Hogy mi a „bohurt“? Eszik, vagy isszák? Gulyás Annától választ kapunk rá, akinek ez az „életstílusa“. rengeteg érdekes, izgalmas tevékenység tölti ki az életét. Ezek közül néhányba be is avatja a hallgatót, mindeközben élvezhetjük egyedi stílusát is…
Riporter: Kéri Juli
A ráksejtek természetrajza
Ha nem lenne annyira életellenes, még csodálni is tudnám a kreativitásukat. A ráksejtekről van szó, s arról a képességükről, hogy tudják láthatatlanná tenni magukat az immunrendszerünk számára, s arról a versenyről, amit a kutatók folytatnak, hogy a gyógyulás érdekében megelőzzék az újabb változásokat. Szóval hogy is képzeljük el a rákos sejtek viselkedését a szervezetben, milyen utat kell addig bejárni, míg egy tudományos felfedezésből gyógyszer lesz? Ezekre a kérdésekre ad választ Dr. Füredi András, az Eötvös Lóránd Kutatóhálózat projektvezető tudományos munkatársa, az Óbudai Egyetem Kiber-orvosdiagnosztikai Kutatóközpont kutató biofizikusa. A beszélgetés a Civil Rádió Végtelen Létkulturális magazinjában hangzott el. A riporter: Görög Mása
Választunk, de hogyan
Hasonlítsuk össze az amerikai és a magyar választási rendszert. Mindkettő célja elvben ugyanaz – a lehető legtöbb ember közös akaratának érvényesítése, vagyis a demokratikus választások biztosítása. A két rendszer azonban mégis merőben más. Mik a legfontosabb különbségek, hogy tudja a választási rendszer biztosítani eredeti célját, és hogy működik mindez a valóságban? Erről beszélgetett Tóth Zoltán választási szakértővel a magyar választások előtt Görög Mása.
Out of frame Juhász Attilával
Új formációval jelent meg Juhász Attila, „Jack” 2022. április 20-án a Klebelsberg Kultúrkúria színpadán. A Modus Vivendi Symphonic Orchestrával mutatta be Juhász Attila zongorista – zeneszerző saját szerzeményeit tartalmazó „Out of farme” című új lemezét, mely a zenében és a fejünkben is tökéletesen elmossa a határokat a különböző zenei műfajok között.
Juhász Attila, „Jack”, a hazai jazz megkerülhetetlen alakja. Bár eddig sem nagyon tűrte a zenei határokat, de most végképp kilép a megszokott keretek közül . Az „Out of frame” albumon Juhász Attila saját szerzeményei szétfeszítik a műfaji határokat, miközben tökéletes összhangot teremtenek köztük. A lemez első részében a „Concerto” négy tétele csendül majd fel, míg a második részben hat önálló zenei témát hallgathatjuk.
Juhász Attila kiváló zongorista és zeneszerző, a Lisz Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz tanszékén végzett, Master diplomáját a Western Wadhington University Egyetemén szerezte. Azóta számtalan jazz és pop formációban zenélt, többek között a Budapest Jazz Orchestra állandó tagja.
A Modus Vivendi egy vadonatúj formáció, mely erre a produkcióra jött létre Juhász Attila jazz triójából – Juhász Attila – zongora, Piri Béla – nagybőgő, Tiba Sándor – dob –, valamint a fúvósokkal „fűszerezett” Magyar Virtuózok Kamarazenekarból. (Említsük meg, hogy a lemezen a doboknál Borlai Gergelyt halljuk. Így aki részt vett a koncerten, annek érdekes lehet összevetni a két „ütős” egyéniség értelmezésének különbségeit és hasonlóságait.) Így az áprilisi koncert nem pusztán a lemez zenei anyagának ősbemutatója volt, de itt találkozhat majd először a közönség ezzel a friss jazz-szimfonikus „bandával”.
A koncert előtt beszélgetett a Civil Rádióban Juhász Attilával Görög Mása.
Digitális cumi vagy lehetőség?
Folyamatosan tanuljuk és közben igyekszünk a gyerekeinket is jól szocializálni az online térben, miközben gyakran többet tudnak róla, mint mi. Szóval hogy éljünk harmóniában virtuális világunkkal, hogy az segítse az életünket? Hány éves kortól adjunk egyáltaln bármilyen kütyüt a gyerek kezébe? Hogy használjuk a digitális tér és játékok világát az iskolában és a gyógyászatban? Erről beszélget Tóth Dániel pszichológussal A digitális nevelés című könyve alapján Görög Mása.
Iskolák és óvodák számára Tóth Dániel ingyen eljuttatja a könyv e-book változatát. Szóval keressék a szerzőt: https://pszichologuspasi.hu/
A Tiffany üveg (Somogyi Ágnes)
Budapesten, a Ráth György villában látogatható az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteménye. Gerhardt Krisztina, a múzeum munkatársa avatja be a hallgatót abba a világba, ami itt található. Különös tekintettel a Tiffany technika kitalálójára, és annak alkalmazására…
A riporter: Somogyi Ágnes
ÖKO-LOKALIZMUS KÓSPALLAGON – egy megújuló önkormányzatiság kereteiben
Természeti-környezeti adottságok, helyi hagyományok, a helyben lakók szükségletei- és erőforrásai – mindezek együtt összekapcsolhatók-e a tágabb kihívásokkal?
Erre az „egyszerű” kérdésre keresi a megoldást a falu másfél éve felállt új önkormányzata – a helyi családok bevonásával.
Vendégeink Plachi Attila az ország legfiatalabb polgármestere és az Öko-tájház egyik aktivistája Hernádi Anna Borbála.
Házigazdák Sain Mátyás és Péterfi Ferenc
“Bizony, van jó élet ökológikus módon“
Mit jelent a humánökológia a világ és mit a mindennapjaink számára? A beszélgetésben felmerült, hogy kultúraváltás szükséges a katasztrófa elkerüléséhez. Valójában a hatalom, a politikai döntések határozzák meg a változás lehetőségének, megvalósulásának nagyobbik részét.
De tud-e a nagytőke, a nagyvállalatok és a politikai elit az igazi változáshoz egyebek között a gazdasági növekedésről való lemondással, új prioritások elfogadásával viszonyulni?
És mit lehet az egyének, s főként a kisközösségek irányából elindítani a változásért. A hedonizmus, a fogyasztás korlátozható-e a közösségek újrafelfedezésével?
Takács Sánta Andrással az ELTE Humánökológia mesterképző szakának vezetőjével beszélgettünk ezekről a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában. És arról, hogy milyen pozitív minták, víziók vannak arra, hogy az ökológikus magatartás nem csak lemondást, puritán magatartási kötelezettségeket jelent, hanem számtalan új értéket és egyfajta ökológiai hedonizmust is kínálhat.
Egyúttal a társadalom működésének a változását: valódi demokráciát, uralommentesebb világot is.
A házigazdák Péterfi Ferenc és Sain Mátyás.
ELLENFÉL VAGY SZÖVETSÉGES?
ELLENFÉL VAGY SZÖVETSÉGES? – egy erős helyi civil társadalom és önkormányzat lehetséges együttműködéséről
3 Közép-európai országban végzett kutatást az önkormányzás helyi minőségéről nemzetközi partnerekkel a K-Monitor.
Az érdekvédelem, helyi demokrácia fejlesztés, együttműködés minősége, nyilvánosság kezelése, átláthatóság, a döntési folyamatok befolyásolásának esélyei és gyakorlata – ezek voltak a fő témái az összehasonlításnak, s ezekről beszélgettünk Merényi Miklóssal a Civil Rádió Demokrácia MOST! műsorában.
Azt firtattuk, erős civil társadalommal lehet-e új szakmai alapokra helyezni a vitát, a helyi bevonást, amely új lehetőségeket teremthet a részvételi fordulatra vállalkozó civilek és önkormányzatok esetében.
Péterfi Ferenc és Sain Mátyás műsorának vendége Merényi Miklós.
A kutatás részletei elolvashatók a Parola folyóirat 2021/1-es számában: https://kofe.hu/parola/parola-folyoirat/ellenfel-vagy-szovetseges-helyi-erdekvedok-es-onkormanyzatok-egyuttmukodese/
Egy magyar lány Afrika legynagyobb nyomornegyedében
A Máltai Szeretetszolgálat kereteiben dolgozik Czirják Ráchel, Kenya fővárosának Nairobinak a nyomornegyedében, az ott élő családokkal és gyerekekkel.
Mit jelent ebben a közegben a fejlesztés, milyen eszközei vannak a kivülről beavatkozóknak, hogy változást próbáljanak elérni? Hogy kerül ilyen helyzetbe, erre a feladatra egy közösségi munkára felkészült magyar fejlesztő szakember?
Mit jelent ezen a helyen a szanitációs központ és mit a repatriációs program? Hogyan éli meg egy más kultúra, egy más élethelyzet örömeit és konfliktusait ebben a munkában Ráchel – ezekről is beszélgettünk a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában.
Beszélgetőtársak Sain Mátyás és Péterfi Ferenc
https://nemzetkozi.maltai.hu/hirek/2022/02/nyomornegyedbol-videkre-maltai-repatriacios-program-kenyaban/
https://nemzetkozi.maltai.hu/hol-dolgozunk/afrika/kenya/hatasvizsgalat-vizugyi-es-higienes-projektekhez-afrikaban/
Hangok az út széléről…
- november 12-én a beszélgetőtársak: Szenográdi Réka, a Fedél Nélkül koordinátora és az Első Kézből a Hajléktalanságról (EKH)
érzékenyítő program egyik segítője, és Balog Gyula, az érzékenyítő program koordinátora.. A műsor alcíme: Ki mit segít a krízisben lévőkön?
Mi mindenben jelent hátrányt a hajléktalanság – amiben nem is gondolnánk? Hogyan fogadja (ha fogadja) a hajléktalant az orvos, a hivatal, a munkahely?
Hogyan kezdődik a hajléktalan élet? Miféle élethelyzetek vezethetnek váratlan hajléktalansághoz?
Voltam én is úgy – lehetsz te is így
- november 17-án, szerdán: 15:00-15:55-ig a műsorvezető beszélgetőtársai a Rádió Bézsben Lakatos Bertalanné (Jutka), A Város Mindenkié aktivistája és a Menhely Alapítvány munkatársa, és Takács Attila, a Menhely Alapítvány munkatársa: mindketten az EKH (Első Kézből a Hajléktalanságról) munkatársai. Az adás tervezett időpontja a Rádió Bézs-ben: november 17., szerda: 15:00-15:55; tervezett ismétlés a Civil Rádióban november 19-én, pénteken: 15:00-15:57.
Milyen a társadalom, amelyben élünk: elfogadó vagy kirekesztő? Milyen hatással járhat egy „érzékenyítő előadás”? Érezzen-e lelkiismeretfurdalást, akit zavar a hajléktalanok jelenléte? Mi lehet a központi kormányzat, a helyi kormányzat és a civilek feladata?
Mi az, amiben bárki a legtöbbet segíthet?
Múzeumok Civilben 2021. 06. 26.
Ezen a napon mi lehetne a téma egy múzeumi műsorban, mint az idén június 26-án tartandó Múzeumok Éjszakája, a hazai múzeumi lét legnagyobb mustrája, immár 19. alkalommal. Nagy lélegzetvétel az átélt covidos tragédiák fullasztó szorítása után. Életjel!
Reménnyel teli ez a mostani nagyrendezvény. Összegzi másfél év bezártságát, az időszak feltárt, kikínlódott, sosem látott és próbált lehetőségeit, mindazt, amit a múzeumok munkatársai emberfeletti erővel, rengeteg munkával és csodálandó kreativitással kitaláltak. Tették mindezt megőrzendő a látogatókkal „ezer” éve kialakított jó viszonyt, prolongálva az érdeklődést, folytatandó a kultúra-tezaurálást a múzeumi szakmában.
A személyes látogatás szabadságát használják ki az intézmények, 250-en országosan.
Megszólaltak a műsorban :
Csapláros Andrea, Savaria Múzeum Szombathely, igazgató
Bán Blanka projektvezető Magyar Nemzeti Galéria
Csepregi Noémi kurátor Magyar Iparművészeti Múzeum
Dr. Fabényi Júlia Ludwig Múzeum, igazgató.
Hallgatóinkat a riportok között Für Anikó színművész dalaival pihentettük, aki nem először lett az Éjszaka „arca”.
A múzeumi hölgykoszorú szólt Iseumról, azaz a régi jó rómaiak máig élő örökségéről, a legjobb magyar festők képein fellobogó fényekről és tüzekről (követve az Éjszaka ihletőjének, a Szent Iván éjnek tüzes tradícióit), a szecesszió dresszkódjának újító felismeréseiről, a világhódító divatról, a modern művészet cirkalmas, mégis emberközeli útjairól.
A műsorvezető pedig igyekezett apró morzsákat hullatni a fantasztikus kulturális kínálatból, ezúttal reménytelenül kísérelve meg a pontos tájékoztatást… Nagy ünnep ez, a múzeumok ma is, de igazából örökkön örökké várják látogatóikat immáron nyílt térben, a kézzel fogható valóságban!
Múzeumok Civilben 2021. 06. 12.
„Györökre fel!“ Ez a felhívás fémjelezheti a műsor tárgyát. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában (Kisképző) 1970-ben érettségizett, addig annak kollégiumában 4 évig együtt érlelődő-nevelődő-kupálódó, az ország tucatnyi sarkából érkezett süvölvények és azóta megszerzett feleségeik retrospektív tárlata nyílt Balatongyörökön, a Bertha Bulcsu Művelődési Ház falai közt június 6-án. Nyúlfarknyi számadás ez az iskolában tanultakról, a tanárokról, a helyről, ahol őket oktatták, s ahol ők tanították egymást az életre.
A helyszín kitűnő, a Balatonnal és hullámverésével a háttérben hangulatos lehetőség a képzőművésszé érett csapat bemutatkozására. Miként Boccaccio Dekameronjának kerettörténetében, itt is úgy10 „ifjú” fiú és lány találkozott, hogy a járvány idejére elvonulva, egymást 10 napig novellákkal szórakoztassák, az idő múlassák. A falakon, a teremben, virtuális novellákban/képekben, szobrokban „szórakoztatják” egymást és a nagyérdeműt, szintén egy, remélhetőleg elvonult nagy járvány után. Beszámoló ez 51 évről, három-három műben elbeszélve. Remegő, hálás ráismerés egymásra, az élet új és újabb fellobbanásaira.
Régi és új : must és aszúbor illata lengi be a művelődési házat. Érettségi előtt és tavaly született alkotások csodálkoznak rá egymásra. A feleségek válogatott műveikkel hímezik ki a férjek életútját. Mindannyian jelentős művészek, egyidősek, ugyanazt a hazai históriát élték meg, a kiállított darabok jelzések, reakciók az 51 évre, nem más, mint kis magyar -kollégista- művészettörténet.