Alul szinte semmi… újra a gyermekszegénységről
Legalább mi beszélgetünk a dologról… Különben igencsak agyon hallgatott téma. Ha pedig nem beszélnek róla, akkor – attól bátran tarthatunk – még a semminél is kevesebb történik. Persze van szó olykor a szegénységről is, főképpen karácsonykor…
A szegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek talán a legfőbb elszenvedői a gyermekek.
A gyermekek középpontba állítása és a szegénységben élő gyermekek jelenlegi magas arányának kezelése elengedhetetlen a fenntartható, hatékony és versenyképes tudásalapú gazdaság és a generációk közötti méltányosságot szem előtt tartó társadalom számára. Számos tanulmány több alkalommal hangsúlyozta, hogy a gyermekkorban viszonylag alacsony költséggel történő beruházás életre szóló előnyökkel járhat nemcsak az egyének, hanem a társadalmak és gazdaságok számára. A gyermekek érdekében történő beruházások gazdasági haszna jelentősen meghaladja a beruházások finanszírozási költségeit. (Különjelentés. 2020.)
Kultúra és diplomácia
Mit jelent a kulturdiplomácia, mi a dolga egy főkonzulnak, és hogy kerül a filmek szerelmese a vizilabdához – ezekről beszélgettünk Bokor Balázzsal, volt diplomatával, Los Angeles-i főkonzullal és protokol szakértővel.
Értő módon gondolkodni pedig csak saját akarattal lehet. Horváth...
Horváth Kristóffal, más nevén Színész Bobbal beszélgettünk. Ő olyan, ahol megfordul, ott mindig valamit hozzátesz… mint egy népművelő.
Nem egy tipikus színész – „zavarba is jövök, ha megkérdezik, mi a foglalkozásom”
Inkább előadóművész, aki nem csak a színpadon dolgozik, sokat van gyerekek között… közösen alkot velük… de a Tudás Hatalom csoport motorja is ő… még a nyelv sem könnyen a sajátja azoknak, akikkel ő foglalkozik…
„A megoldási stratégiákat próbálom a slamen keresztül a gyerekvédelemben élő fiatalokból is előcsalogatni: a szavakkal, a saját véleményformálással, a mások előtt előadott szöveggel eszközt adni nekik az élethez. Azzal, hogy közösen foglalkozunk szövegekkel, egy gondolkodási folyamaton is keresztül megyünk. Értő módon gondolkodni pedig csak saját akarattal lehet. A komoly dolgok mellett viszont nem szabad elfelejteni, hogy a slam egy játék is, hangsúlyos annak szórakoztató jellege, és én ezt is próbálom belecsempészni a foglalkozásokba.”
„Természetesen nem az a megoldás, hogy válaszd a könyvet az étel helyett. A kettő között nem lehet választani. Én sem mondhatom annak a gyereknek, hogy evés helyett válassza a könyvet, de azt igen, hogy a gondolkodás, a szövegek akkor is ott vannak neki, amikor semmi más nincs, és hogy ez a tudás hatalom. Ez adhat nekik egyfajta tartást, amivel képesek lesznek jobban felelősséget vállalni magukért. Muszáj harcolni, hogy a napról-napra megmaradás ne eméssze el az álmodozást.”
Mekkora és milyen mozgástérben nőnek fel a mai fiatalok?
Nagymintás (8000 fős) ifjúságkutatás 2000. óta, négyévente folyik Magyarországon. A 15-29 évesek körében felvett, korra, nemre, iskolai végzettségre, településtípusra, lakhelyre (járás/város) vonatkozó reprezentatív adatok szolgálják az ifjúság élethelyzetének megismerését, a fiatalok életmódbeli változásainak követését és elvileg a (jellemzően közpolitikai) döntéshozatal előkészítését. A nagymintás ifjúságkutatás alapvetően survey módszereken alapul, amely – természeténél fogva – a megismerésnek bizonyos korlátait jelenti.
Beszélgetőpartnerem Nagy Ádám ifjúságkutató, a „Lábjegyzeten túl” című, a 2020-as nagymintás ifjúságkutatás autonóm narratíváját tartalmazó tanulmánykötet szerkesztője.
Útmutatás a családfakutatáshoz – Szabó Dorottya (Kéri Juli)
Segítség a családfakutatáshoz
Ahogy sokasodnak az éveink, egyre többen kíváncsiak leszünk a felmenőinkre. Elkezdünk érdeklődni rokonoknál, ismerősöknél… Egyszer csak azonban elakadunk, mert nincs kitől információt kapni. Ilyenkor érdemes belekezdeni a családfakutatásba. Hogy hogyan is kell ezt hatékonyan csinálni, abban ad útmutatást beszélgetőtársam, Szabó Dorottya levéltáros.
Most a „hagyományos” családfaállításig jutottunk el, hamarosan folytatjuk a beszélgetést, amikor az „élővé tett családfa” lesz a témánk.
A riporter: Kéri Juli
Kutyus örökbefogadása – Dancza Márta (Torda Judit)
Mi a teendő, a célszerű teendő, ha valaki kutyust szeretne örökbe fogadni. Dancza Márta saját tapasztalatait is felhasználva, megosztja a legfontosabb érzelmi szempontokat. A beszélgetés végén meg is indokolja, hogy miért lényegesek a szempontjai. Mert „ez egy végleges kapcsolat”!
A riporter: Torda Judit
Fekti Vera festőművésznő (Meskó Bánk)
Fekti Vera művésznő, a Balatoni felvidéken él, és alkot. Örök témát ad a környezete, amit főleg akvarellben örökít meg. A beszélgetésben beavat ennek a technikának a használatába, majd summázza is – „együtt dolgozik a táj és én, meg a festék is külön dolgozik”. További, sajátos festési technikája is a kiderül beszélgetésből…
A riporter: Meskó Bánk
Senior Örömtánc – Simoncsics Judit (Somogyi Ágnes)
Egy matematika-fizika szakos, még aktívan dolgozó, tanár – Simoncsics Judit – úgy döntött, hogy csatlakozik a Senior Örömtánc mozgalomhoz. Először csak táncolt, majd új hivatásának választotta a táncoktatást. Mi mindent tapasztalt és tanult meg idős tanítványai között?
A riporter: Somogyi Ágnes
Mennyi mindent lehetne még tenni a gyermekvédelemben – IQ felmérés...
Amikor felvetődött az az igazán végig nem gondolt, komolytalan ötlet, hogy az állami gondoskodásban élő, hozzávetőlegesen huszonhárom ezer gyermeket egy felelős döntésre alkalmatlan IQ teszten felmérjenek, akkor az ismét ráirányította a figyelmet a tényszerűen elszegényedő gyermekvédelmi szakellátásra. Milyen állapotban vannak a gyerekek a nevelőszülőknél és a gyermekotthonokban? Mennyire felkészültek és milyen állapotban lehetnek a szakemberek (nevelőszülők, fejlesztők, pszichológusok), akik ezidáig a KATA keretei között végezték a feladataikat? Vajon képes-e a gyermekvédelmi szisztéma a nevelőszülőknél vagy éppen gyermekotthonban felnőtté váló fiataloknak elég muníciód adni ahhoz, hogy felnőtt korukra helyt tudjanak állni az életükben?
Molnár László gyermekvédelmi szakemberrel beszélgettünk mindezekről.
Elkerülhetők-e a fenyegetők, a fenyegető légkör, a bullying?
Árulkodó jel lehet például, amikor a gyermek egyre csöndesebb, magába forduló a viselkedése, vagy szorongás jellemzi. Hogyha valamilyen rejtélyes okból kifolyólag felhagy az addig kedvelt tevékenységeivel. Például az olvasással, a tanulással, tánccal vagy bármi mással, ami korábban örömet okozott neki. Egyre kevesebbet beszél a barátaival… Persze ennél szembeszökőbb tünetek is lehetnek.
Vaskúti Gergely pszichológussal, a Hintalovon Alapítvány Nemecsek programjának egyik szakmai vezetőjével a bullyingről és megelőzhetőségéről beszélgettünk.
A tanévnyitó kapcsán – Kókayné Lányi Marietta (Kéri Juli)
A tanévnyitó kapcsán – Bodor Klára Sarolta (Kéri Juli)
2 pedagógus, 2 generáció, 1 mentalitás (Kéri Juli)
Kókayné Lányi Marietta Bodor Klára Sarolta
Két különleges pedagógus
A tanévkezdés kapcsán két interjút fűztem egybe. Két olyan pedagógust mutatok be, akik két generációt képviselnek, de egy a mentalitásuk.
Ami a közös bennük, hogy nem hagyományos módon tanítanak. Kókayné Lányi Mariettával több évtizedes pedagógiai pályájáról beszélgettünk, ebből tudjuk meg mi a nem hagyományos a tanításában. Bodor Klára Sarolta rövidebb szakmai útját is pont ezért értékelték az év pedagógusa címmel.
A riporter: Kéri Juli
Állami gondozottak jó eséllyel előbb-utóbb az utcán kötnek ki…
A „Február Harmadika Munkacsoport” 2020. évi országos adatfelvétele szerint a válaszadó hétezer hajléktalan ember közül minden ötödik ember a gyerekkorát részben vagy egészen állami gondozásban töltötte. Általában nem közvetlenül, hanem változatos nem-hajléktalan periódusokat követően válnak hajléktalanná a volt állami gondozottak. Az állami gondozotti háttér – a hajléktalan élethelyzeten belül is – további súlyos hátrányokkal kapcsolódik össze: a többiekhez képest alacsonyabban iskolázottak, igen magas a pszichiátriai betegek és a romák aránya a körükben, munkaerőpiaci pozíciójuk lényegesen rosszabb (igen sokan kukázásból, koldulásból élnek), így jövedelmük is alacsonyabb a többiekénél. Gyakrabban kerülnek összeütközésbe a rendfenntartó szervezetekkel. A korábbról hozott hátrányok egyértelműen tovább élnek a hajléktalanság körülményei között is.
Győri Péterrel beszélgettünk minderről.
Hogy tovább lehessen élni…
Gyermekkori bántalmazás és elhanyagolás nagymértékben traumatizáló lehet és súlyosan károsíthatja mind a testi és pszichés egészséget. A traumatizáció rendkívül gyakori jelenség a gyermekvédelemben élő gyerekek körében, és sajnos, nem ritka azon kívül sem. Ennél fogva alapvető fontosságú a traumára való fokozott odafigyelés, az alapos felkészültség és a tudatosság a gyerekeket körülvevő világban. A gyermekvédelmi rendszerben ugyanakkor akár rendszerszintű változtatásokra van szükség a traumatizáció egészségre kifejtett súlyos következményeinek megelőzésére. Varga-Sabján Dóra pszichológussal beszélgettünk róla.
Mi a mesterséges intelligencia? (Kéri Juli)
A mesterséges intelligencia.
Mi a mesterséges intelligencia, és van-e határa?
Erről beszélgettünk Dr. Komzsik Lajossal, aki egykor gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 40 éve Amerikában él, és sok-sok éve a mesterséges intelligenciával foglalkozik. Napjainkban Professzor Emeritusként alkalmazott matematikát tanít – a technika segítségével otthonából – az Óbudai Egyetemen.
A riporter: Kéri Juli
Felolvasóesten Andor Tamás operatőrrel (Kéri Juli)
Felolvasóesten Andor Tamással
Andor Tamást, aki ismeri, mindenki neves operatőrnek, alkalmanként színésznek ismeri. Kevesen tudják, hogy évtizedek óta – többek között -„versel“ is. Ám ezeket a verseket nagyon szűk körben mutatja csak meg. Most azonban, hogy sikerült rávenni egy előadóestre, után rá tudtam beszélni egy interjúra is. A beszélgetés során elmeséli hogyan kíséri végig az életét a „verselés“, sőt hallunk két rövidebb verset is a saját előadásában…
Riporter: Kéri Juli
Aranka Játékbaba Múzeum Gyomaendrődön (Kéri Juli)
Játékbaba Múzeum
A Békés megyei Gyomaendrődön látogatóit várja az Aranka Játékbaba Múzeum. A mintegy ezer babából álló gyűjtemény Dr. Latorcai-Újházi Aranka – a város szülöttje – és férje, Dr. Latorcai János ajándéka volt néhány éve a városnak. Az életen át tartó gyűjtögetésről, a babák sokszínűségéről, restaurálásáról beszélgettem a babák gondos „anyukájával”. Természetesen szóba került a kiállítás létrejötte és gondozása is…
A riporter: Kéri Juli
Japánkert Budapesten (Torda Judit)
Már itthon is meg lehet ismerkedni a „slow life”, a „lassíts, hogy élj” japán mentalitással. Mindössze Zuglóba kell menni, a Japánkertbe – ott minden adott, hogy választ kapjunk erről az életformáról. A beszélgetésben Gódorné Hazenauer Zita volt a kalauzunk.
A riporter: Torda Judit
A redőnyös, Sánta Tímea (Áment Zsóka)
Mit is csinál egy árnyékolástechikai szakember? Ha, úgy kérdezem, hogy egy redőnyös? Vajon mindenki tudja a választ, vagy érdemes meghallgatni Sánta Tímeát, a szakembert…
A riporter: Áment Zsóka
LICS JUDIT borász, borlovag (Somogyi Ágnes)
A budafoki Promontórium Borlovagrend 30 évvel ezelőtt alakult. Ebből az alkalomból beszélgetés-sorozatot rendeznek, lehetőséget adva a borlovagok bemutatkozására. Lics Judit igen sikeres borász, aki a családjuk vállalkozását viszi tovább a testvérével együtt. Arról mesél, hogy miért döntött a borász szakma mellett, de beszél a generációk felelősségéről, a minőségi bortermelésről és kitekint Budafok és a magyar borászat jövőjére is.
A riporter: Somogyi Ágnes
Szélirányban? – filmforgatás közelebbről
A filmforgatás utolsó időszakában ültünk le beszélgetni egy közösségi filmkészítés fontos szereplőivel, akik éppen egy ígéretes filmterv megvalósításán munkálkodtak. A beszélgetés révén háttérinformációkat és bepillantást kaphattunk tőlük egy ritkán érzékelhető, izgalmas, kollektív alkotói folyamatról, és arról, miként látják, érzékelik közös munkájuk értékeit.
Preszl Évával, Chilton Flórával, Tóth Bálinttal, továbbá Nikivel és Noémivel beszélgettünk.
A Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete zsűrijének a díját 2021-ben az ARIZONA MPS jóvoltából az Önismereti Filmes Műhely és Chilton Flóra rendező filmterve, a Széllel szemben kapta. “Először társadalmilag fontos témájával és megközelítésével, azután erős történetével és valódi szereplőivel, végül pedig a kreatív prezentáció minőségével győzte meg a zsűrit, hogy a díj náluk lesz a legjobb helyen” — indokolta a zsűri a döntést.
Út közben. Vajon úgy alakul-e, ahogy elképzelte?
Négy évvel korábban már egyszer beszélgettünk. A folytatást, az akkori lelkesedését, ambícióit kerestük most is. Érdekelt, hogy Márkus Máté megrekedt-e vagy sikerült-e előre lépnie, sikerült-e tovább erősödnie. Sikerült-e fiatal felnőtt emberként (ahogy többen már az ő korosztályából) már önállóvá válnia, vagy ez a nem éppen egyszerű feladat még várat magára? Hogyan látja önmagát, a helyzetét, a feltétlenül megtenni szükséges lépéseket az életében? Mi az, amihez ugyanakkor ragaszkodik, amiről úgy gondolja, az már az övé és úgy alakul, ahogy ő annak idején elképzelte?
Indulásra készen…
Fiatal kora ellenére Madarász Máté (most lesz kilencedikes) már sokféle dologgal foglalkozik: több éve rádiózik, a szinkronnal kacérkodik (szinkron színész szeretne lenni), éppen egy antik színdarabból hangjátékot készít, de jól bánik a hangtechnikával is. Nem éppen tipikus tizenéves életmód… Azért talán mintha egy kicsit előre is szaladt volna… és talán jó lenne neki is – ahogy a többiek teszik – belemerülni a tizenévesek egymást próbára tevő társas világába… Úgy tűnik azonban, Máté jelenleg meg akarja tudni, mire képes… és mi az ő próbálkozásainak tanúi lehetünk, és leginkább drukkolhatunk neki.
Történelem szabad szemmel…
Hogyan lehet manapság a történelmet igazán szemlélni? Különösen, ha már szeretnénk tudni, hogy hogyan történtek a dolgok. Különben is annyiféle, olykor meglepő értelmezés támadt az közelmúltban, hogy az az érzése támad az embernek, hogy a napi aktualitásokon keresztül folyamatosan változik a történelem.
Az is kérdés ilyenkor, hogy akkor miért kell egyáltalán történelmet tanítani? Hiszen tele van a világ mesével, mi azokat elhisszük, és kész. Nem jobb úgy, hogy marad tudománynak a történelem, az iskolába pedig a megszépített múlt? Az embereknek ugyanakkor az jut, ami különben most is van, a szabadon értelmezett történelem számtalan hiedelme, meséi…
Miklósi Lászlóval, a Történelemtanárok Egylete elnökével beszélgettünk.
Ahelyett, hogy megütné…
Tizenhét éve, pontosabban 2005. óta a törvény szerint is az erőszak egyetlen formája sem megengedhető és minden formája megelőzhető. Zéró a tolerancia, nincs kis erőszak, meg nagy erőszak. Nem volt azonban erről társadalmi párbeszéd. Nem történt meg az, hogy alaposan átbeszéljük, hogy ezek után mit lehet tenni, hogy akkor hogyan neveljük a gyerekeket. A törvény bevezetése nem járt együtt azzal, ami a törvényalkotás lényege lett volna, hogy elterjedjenek a pozitív gyermeknevelési technikák.
Megváltozott a világ, az erőszakra, az erőszak bármeny formájára jóval érzékenyebbek lettünk. Magától nem is lesz erőszakmentes gyermeknevelés, erre alaposan és együttesen fel kellene készülni. Mindehhez elsőként el kellene hinni, hogy lehetséges erőszaktól mentes gyermeknevelés. Olyan, amely verés, erőszak nélkül is képes a gyerekek számára kereteket teremteni, amely képes a gyerekekkel elfogadtatni szabályokat.
Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértővel, a Hintalovon Alapítvány alapítójával és Korcsmáros Zsófival ilyenekről beszélgettünk.
Szirtek és szakadékok. Zavarok a tanulásban
Milyen tanulási folyamat jellemzi a mai gyerekeket? Napjainkban hogyan tanulnak, hogyan fogadnak be ismereteket? Hogyan lesznek képesek azokkal jól bánni?
„Mindig ilyen gyorsan tanultak a két-három évesek. Csak most sokkal több minden van, amit megtanulhatnak. Nagyon sok inger veszi körül a gyerekeket, sokkal gazdagabb a világ körülöttük.” …
„… Nagyon más a képességszerkezete a gyerekeknek. Azt lehet mondani, egyre inkább szirtek és szakadékok a gyerekek, önmagukon belül is, de egymástól is nagyon különböznek….”
Zavarok a tanulásban címmel Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológussal beszélgettünk.
Fiatalokkal együtt egészen más – lehetne
Valahogy a közfigyelem napjainkra alaposan eltávolodott a fiatalok ügyeitől. A nyilvánosság gyakorlatilag nem is foglalkozik ifjúsági ügyekkel. Nem foglalkozik azzal, milyen társadalmi környezetben, milyen szocializációs körülmények között válnak felnőtté a mai fiatalok. Igazán nem is állnak velük szóba. Van ugyan egy négyévente visszatérő nagy ifjúságkutatás, amelyben fiatalokat kérdeznek meg maguk és nemzedékük helyzetéről, ám sehol sem érzékelhető, hogy az azokból kirajzolódó bármiféle konklúzió érdemi fogadtatásra számíthatna. Pedig fiatalokkal együtt egészen más – lehetne.
Társas szerepeink és szereposztásaink…
Érzékeny, ugyanakkor fontos fogalmat járunk körül Szél Dávid családi és párkapcsolati tanácsadó szakpszichológussal. Alapos és széleskörű tájékozatlanság és előítéletesség mellett, ugyanis sok félreértés, sőt félreértelmezés veszi körül a társadalmi nem, másként a gender fogalmát. Előítéletbe burkolt hallgatás helyett feltétlenül beszélni kell róla, mert segítségével jobban megérhetjük önmagunkat és a bennünket körülvevő különféle társas viszonyokat. A gender ugyanis természetes, ugyanakkor kellően differenciált és ítélkezésmentes fogalomrendszer. Alkalmazásával egymást – bárhogyan is éljünk – egyenrangúvá, megérthetővé és elfogadottá tehetjük.
Mindenapi túléléshez megélhetési (kényszer)technikák
Létezik egy társas játék – Szociopoly –, amely számunkra olyan életviszonyokat szimulál, amelyben a játék idejére belehelyezkedhetünk nagyon kevés jövedelemmel rendelkező szegény emberek életébe. A játék során be kell osztanunk a rendelkezésre álló nagyon szűkös erőforrásokat. Be kell osztani mindazt, ami van, közben pedig minden kötelezettséget teljesíteni kell. És nagyon gyakran nem mindenre jut… A játék során meg lehet tapasztalni mindazokat a kényszerhelyzeteket, amely nehéz választásokat követel meg a résztvevőktől: miről kell lemondaniuk, mi az, ami éppen belefér… A mindennapi túléléshez a résztvevők a játék során megélhetési kényszertechnikákat találhatnak fel és ki, és megtapasztalhatják, milyen az, amikor le kell mondani… Bass László szociológussal a játék tapasztalatairól, illetőleg a hazai szegénységi viszonyokról beszélgetünk.