Hosszú ideje tudják a szakértők, hogy az iparszerű mezőgazdaság és az általa létrehozott monokultúrák negatív hatással vannak a biológiai sokszínűségre, a vadon élő növény- és állatfajok élőhely-beszűkülésével, pusztulásával, a fajszám és a talaj minőségének csökkenésével járnak. A kishantosi mintagazdaság kisajátítása látható példája annak, hogy a természet és a közösség értékeinek megőrzése, az ott dolgozó magyar emberek – a jövő generációinak szánt – példamutatása, emellett személyes megélhetése és a gazdaságba belefektetett munkája az akkori döntéshozók számára nem bírt jelentőséggel. A különböző perek az eljárással kapcsolatban azóta is folynak, de most a magyar állam nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet még egy pert indított a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace Magyarország ellen, hogy rajtuk behajtsák azoknak az őrző-védőknek a bérét, akik biztosították, hogy a földpályázat nyertesei zavartalanul vegyék birtokba a földet és pusztítsák ki a biogazdaság növényeit. Ács Sándornéval, a Kihantosi Mintagazdaság vezetőjével Görög Mása beszélgetett erről az eljárásról.
Civil Rádió 2019.09.27.
