A Tisztelet hangján – így hangzik magyarul az uniós projekt angol címe: a Respect Words.
Jó féléves munkával elkészült egy etikai kódex, benne az ajánlásokkal és a útmutatóval az újságírók számára. Abban segít a dokumentum nekik, hogy miként kerülhetik el a gyűlöletbeszéd csapdáit, és abban is, hogy miként védekezhetnek a publikációkba beszivárgó uszítás, és általában az együttélést mérgező beszéddel szemben.
A projektben résztvevő 7 ország most rádiós műsor sorozatot indít. 20 alkalommal lesznek hallhatóak a fél órás beszélgetések, riportok, interjúk a gyűlöletbeszéd történetéről, az egyes csoportokat érő verbális támadásokról, a társadalmi felelősségről, a védekezés módjairól. Szakértők és érintettek, professzorok és civil aktivisták, segítségével mutatjuk meg, hogy mit tapasztaltunk, illetve, hogy mit tehet a közösség, de főleg az újságírók, persze velük együtt a szerkesztők az etikus újságírásért.
Várjuk tehát önöket – minden kedden délelőtt tíz órakor – húsz héten át a Civil Rádióban. És persze tartjuk magunkat a címhez: A tisztelet hangján szólunk!
MŰSOROK
(Az alábbi műsorok meghallgathatóak a lejátszó segítségével, illetve szabadon letölthetőek)
Csepeli György szociálpszichológus előadása a gyűlölet és a gyűlöletbeszéd természetéről, társadalmi előzményeiről. Láncon tartható-e a „szörnyeteg”? A műsort összeállította: Vicsek Ferenc.
Kalandozások a „média szürke zónájában” – ott, ahol igen jól fizet a gyűlöletbeszéd manapság. Műsorunkban elsőként Koltai András, egyetemi tanár, a Médiatanács tagja a gyűlöletbeszéd jogi szabályainak változásáról, történeti hátteréről beszél.
Majd Bodrogi Bea, a Civilmédia jogásza a „Borsodi sötét” című dokumentum film kapcsán a hazai média és a gyűlöletbeszéd hatósági fellépésének gyakorlatáról beszél.
De a gyűlöletbeszéd összeurópai, illetve a világ egészére kiterjedő jelenség, amely sajnos egyelőre a jog és jogi szabályozás előtt jár. Köves Slomó az Egységes Magyar Izraelita Hitközség vezető rabbija pontosan erről beszélt. A műsort összeállította: Vicsek Ferenc.
RW 3- A gyűlöletbeszéd megjelenése a nevelésben és mit tehetünk ellene
Az adásban azt a témát jártuk körül, hogy a gyerekkorban hogyan jelenik meg a másik elfogadása és nem elfogadása, és hogy hat a felnőtt társadalom a gyerekek szemléletére, a gyűlöletbeszéd elfogadására vagy elutasítására. A felnőtt társadalom felelőssége a következő generációkért. Erről beszélt Csepeli György is a Respect words – A tisztelet hangján konferencián, és ebből hallunk egy részletet a műsorban. Ezt a beszélgetést folytatjuk aztán Trencsényi László pedagógussal, egyetemi tanárral, iskolakutatóval, a Magyar Pedagógia Társaság ügyvezető elnökével, gyakorló nagyszülővel. Persze nem maradhatnak ki ennek a témának a megbeszéléséből a gyerekek sem. Tímár Andrea két marokkói származású diákkal beszélgetett, arról, hogy ők hogyan élik meg másságukat a hétköznapjakban. A műsorvezető Görög Mása.
RW_04_polkomm_moni – Előítélet, gyűlöletbeszéd. Ezek azok a jogi és etikai fogalmak, amik legfőképpen a törvényi szabályozás hatálya alá eshetnek; és pont emiatt, valójában központilag irányíthatóak; azaz: államilag meghatározottak, törvényi szabályozása miatt pedig kormányzati dominanciájúak lehetnek. Vagyis alkalmasak lehetnek kollektív érzelmi jelenségek irányításra, annak manipulálására. Természetesen a gyűlöletbeszéd nemcsak jogi és etikai fogalom; tükre egy társadalom alapvető elégedetlenségi mutatói összességének, a félelmeinknek és megoldatlanságaiknak.
Az elmúlt évek egyik keserű tapasztalata, hogy mennyire szabadon áramolhat a gyűlölet, akár központilag is motiváltan; és hogy mennyire beszivárgott a köztudatba, a politikai életbe, a médiába és mindennapjainkba. Ezzel kapcsolatban kérdeztem Ceglédi Zoltán politológust; további kérdések még, amik felmerültek:
Hogyan felelnek a közösséget irányító, felelős vezetők azért, hogy a gyűlöletbeszéd még csak véletlenül se legyen elfogadott kommunikációs tartalom? Milyen eszközök vannak a politika, a közélet vezetőinek kezében annak visszaszorítására? Milyen kommunikációs fogások léteznek a kiszemelt gyűlölet-áldozatok felé áramló indulatok felkorbácsolásának?Azért fontos erről beszélni, mert a manipulációs szándék elleni küzdelem egyik alapvető fogása a politikai kommunikáció olyan elemeinek azonosítása, amikben megtévesztésre alapot adó tévkapcsolásokat ismerünk fel. Cigányozás, zsidózás, taszító plakátok és sorosozás: Hol tart Magyarország a központilag nem visszaszorított gyűlölet szabadon áramlásának a folyamatában? Milyen központi kommunikációs eszközök működnek Magyarországon? Milyen veszélyei vannak ÁLTALÁBAN a központilag irányított kommunikációs csatornáknak?
RW5_gyűlöletbeszéd és menekültügy
A menekültválság Magyarországon sajnos együtt járt az elmúlt két évben és máig együtt jár egy parttalan gyűlöletbeszéd kampánnyal és a félelmet, előítéleteket erősítő kormánykommunikációval. Arról, hogy a menekültválságban Magyarország milyen sajátos helyzetben van, és hogy alaklulnak az ezzel kapcsolatos vélekedések a magyar közvéleményben Juhász Attila a Respect words – A tisztelet hangján konferencián, amiből egy részletet hallunk a műsor elején. Persze vannak olyanok, akik, mint Földvári Balázs fordító, családapa, aki befogadott egy szír édesapát kisfiával, amikor kiégett egy ideiglenes otthon. Ő meséli el, milyen a közös élet. Végül a Migszol – Migráns Szolidaritás Csoport képviselője, Pocsuvalszki Alíz beszél arról, hogy változott a szervezet munkája az elmúlt öt évben, kiemelve az utolsó két év tapasztalatait. A műsorvezető Görög Mása.
RW06_migracio_moni – A gyűlöletbeszéd egyik fő célpontja mindig is az ismeretlen, az idegen. A Respect Words adásában így a gyűlöletbeszéd megjelenését mutatjuk be az idegengyűlölet szemszögéből nézve. Az idegengyűlölet mai magyarországi aktuális megjelenítési formája a migráns-jelenség, annak az érzelmektől túlfűtött formája, a migránsokkal szembeni verbális agresszió.
Magyarországon több mint 22 éve működik egy olyan szervezet, ami a Magyarországra érkező migránsok beilleszkedését segíti mond jogi, mind szociális és érzelmi szempontból. A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület működését mutatta be Faragó Renáta, az Egyesület szakmai vezetője. A beszélgetés második felében arról is beszélt, hogy hogyan változott meg a migránsok megítélése, a hozzájuk fűződő viszony az elmúlt 22 évben. Megemlítette, hogy a kezdetben jól működő gyakorlatot most kifejezetten gátolja az elmúlt évek központi gyakorlata, amelyben a migránsok a gyűlöletbeszéd alanyai lettek.
RW_08_iszlamofobia_tothzoli
RW9 – Gyűlöletbeszéd a romákkal szemben
Olyan rég óta és olyan mélyen beleívódott mindennapjainkba a hazai cigánysággal összefüggő gyűlölködés, hogy ha nem akarjuk, hogy így maradjon, ha meg akarjuk változtatni a helyzetet, mindehhez komoly erőfeszítésekre, kellő időre és főképpen bizalomra van/lesz szükségünk egymás számára.
Műsor Ignácz Józseffel, az egykori Rádió C, volt főszerkesztőjével és Setét Jenővel, roma jogvédő aktivistával korábban készített beszélgetések felhasználásával.
Szerkesztette Szabó András
RW10 – Gyűlöletbeszéd a romákkal szemben – iskola és nevelés
Azt témát járjuk körül, hogy miképpen jelentkeznek a nevelésben, az iskolában, a felnőtté váló roma gyerekek életében a gyűlölködés hatásai, milyen tényezők nyomatékosítják, teszik nehezebbé a helyzetet, illetőleg hol kellene remélnünk mielőbbi változásokat.
Műsor Ignácz Józseffel, az egykori Rádió C, volt főszerkesztőjével, Mohácsi Erzsébettel, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány volt elnökével és Báder Iván pedagógussal korábban készített beszélgetések felhasználásával.
Szerkesztette Szabó András
A tisztelet hangján – műhely-konferencia
– a Civil Rádió szervezésében –
„A gyűlöletbeszéd paradoxona, hogy beszéd, de valójában cselekvés, mely szavak nélkül nem valósulna meg. A modern politikában a gyűlöletbeszéd a politikai kommunikáció részévé vált. Kétféle identitást hoz létre, az egyiket a támadóban a másikat a sértett félben. És azért több mint az egyszerű beszéd, mert felszabadít rosszindulatú társadalmi folyamatokat, destruktív jogosultságokat éleszt, amelyek generációkat visznek bele a csoportok közötti gyűlölet köreibe.”
Csepeli György szavai ezek. Innen indul az ő előadása az Európai Bizottság által indított projekt keretében szervezett szemináriumon. A gyűlöletbeszéd ellen uniós médiaetikai kódex megírására fogtak össze hét uniós ország rádiósai. A társadalmi, a jogi, a szociálpszichológiai és a média háttér feltárására valamint a születő új kódexhez a javaslatok összegyűjtésére minden országban szemináriumokat szerveztek a projektfelelősök. Magyarországon a Civil Rádió a projekt gazdája. Arra számítunk, hogy az előadások és a workshopok jó alkalmat teremtenek a migrációs helyzet megismerésére, a gyűlöletbeszéd természetrajzának bemutatására, és az új kódex körvonalainak megrajzolására.
Ehhez a munkához nagy szükség van a magyar újságíró társadalomban a téma iránt érzékeny kollégák együttműködésére. Nem csak a menekültek a téma, hanem minden kisebbség, etnikaiak és vallásiak egyaránt. A programot azért szerveztük három csütörtökre, hogy ne szakítsunk ki senkit egymást követő három napra a munkájából.
Az előadók: Csepeli György, egyetemi tanár, Koltay András, egyetemi tanár, a Médiatanács tagja, Iványi Gábor, lelkész, Kováts András, a Menedék Egyesület vezetője, Bernáth Gábor, az MTA kutatója, Bodrogi Bea, jogász a Civil Média alapítója, Juhász Attila, a Politcal Capital elemzője, Demeter Áron, az Amnesty International programfelelőse, Perintfalvi Rita, teológus, Ránki Sára, nyelvész, Molnár Péter a CEU oktatója és Láng Judit, romológus, valamint Zádori Zsolt, a Helsinki bizottság programvezetője.
A helyszín a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székháza, az időpontok: március 23., március 30. és április 6.
A projekt keretében rádióműsorok is készülnek, amelyek az országban több rádióban lesznek hallhatóak.
A Civil Rádió nagyon fontosnak tartja, hogy a gyűlöletbeszéd elleni kódexbe a lehető legtöbb kolléga javaslata beépüljön.
