Lehet szemléletmódváltást generálni, lehet oktatni és figyelmet felhívni, lehet önkéntes akciókban szemetet szedni, szelektíven hulladékot gyűjteni, csapvizet inni, gyalog közlekedni, húsmentesen élni és nem dolgozni multicégnek, nem gyereket nevelni, nem pelenkázni, nem mosószerrel mosni, egyetlen műanyag játékot sem venni, csak lokális, szezonális ételeket enni, állatot nevelni, természetjárni, szőni, fonni, varrni megtanulni. Előbb utóbb mindez hasznos is lesz a túléléshez. Egy városi ember szénlábnyoma hatalmas, egy családé már szinte mérhetetlenül óriási. A személyes hozzáállás, az egyéni szemléletmód megváltoztatása rendkívül fontos. A pozitív világszemlélet fenntartásához. Tudatosítani, hogy mi is tehetünk, hogy aktív részesei lehetünk, hogy van hatásunk és lehet még jót és jól cselekedni. De vajon ez az „álderűs” hozzáállás is kell ahhoz, hogy ne tegyünk fel további kérdéseket? Hogy valójában kinek a felelőssége? Hogy az ipari szereplők is tudattalanul, csak a korszak lehetőségeit kihasználva próbálnak a gazdasági versenyben érvényesülni? És hogy őket ki fogja majd felvilágosítani?
Merza Péterrel a Humusz Szövetség alelnökével, oktatási programvezetővel Berek Péter beszélgetett. Civil Rádió 2019.03.23.
