A Civil Rádió megtartotta első Sajtótanácsát. Talán az országban is az első olyat, melyben maga a tartalomszolgáltató, azaz magyarul nálunk a rádió volt kíváncsi a kritikusabb hallgatók véleményére. A Sajtótanács tagjait egy hosszabb, műsorkészítőink által összeállított listából sorsolással húztuk ki. Köszönjük Weyer Balázsnak, Mészáros Antóniának, Gyurkó Szilviának és Hargitai Henriknek, hogy idejüket szánták két Őrkutyák adás meghallgatására. A tanácsból ketten voltak jelen, ketten pedig írásban küldték el véleményüket. A beszélgetésből csak néhány elemet emelünk ki.
Jelen lévők: Péterfi Ferenc, Zsolt Péter, Weyer Balázs, Mészáros Antónia
Tagok: Weyer Balázs, Mészáros Antónia, Gyurkó Szilvia, Hargitai Henrik
Vizsgált műsor az Őrkutyák két adása
Huszerl József az egyetemi ombudsmanokról készített műsora:
Lőrincz Marcell roma identitásról szóló beszélgetése:
A Civil Rádió Sajtótanácsa szerint el kéne juttatni az Őrkutyák című műsort azokhoz, akiket érdekel.
Az egyik ötlet tehát Mészáros Antóniától jött, hogy készítsünk különböző emésztettségű verziókat. Egyébiránt van ilyenünk. Van a műsornak kiajánló összefoglalója, de csak írottan. Számos utómunka ötlet felmerült még, aminek persze határt szabhat a műsorkészítők energiája. Ne feledjék, itt civil önkéntesek igyekeznek összeállítani a hallgatók számára versenyképes termékeket! De annak az ötletnek maradéktalanul örültünk, hogy az Őrkutyák ellentétben más Civil Rádiós műsoroktól tipikusan podcastos. Ezen a fejlesztésen már mi is gondolkodtunk, de a megerősítés fontos volt.
Ha azt szeretnénk, hogy pergőbbek legyenek az Őrkutyás beszélgetések, várakozást is kell tudni kelteni a még hátralévő témák iránt. Főleg, ha van ilyen a tarsolyunkban. Jónéhány riporteri szakmai tanácsot is kaptunk. Weyer Balázs:
A kérdező – mondták – ha nem ért egyet az alannyal, már megvalósul a feszültség, vagy ha két vendég van, már dinamikusabb. Hasonlóképp érdemes szemfülesnek lenni, s nem elfogadni természetesnek a riportalany állításait. Ez persze nehéz, ha egyet értünk vele. Például az egyetemi ombudsmanról a hallgató megtudhatja, hogy nem lesz visszahívható, de megszüntethető a jogviszonya. S itt lett volna érdekes, hogy mikor s miért?
A romákról szóló anyagban nagyon jól beépült a zene, másutt ezt nehezebb megvalósítani, de sokkal jobban kéne törekedni rá. Még ha nehéz is mondjuk az egyetemi ombudsman témához megfelelő zenét találni – ezt elismerték -, de a hallgató számára a zene nem szusszanás – az a műsorkészítő számára az. Valóban, többször szoktuk mondani a zene előtt, hogy most szusszanjunk egyet. A műsor pergősebbé tevése kapcsán Péterfi Ferenccel együtt megkérdeztem, ha több zene lenne az segítene? Weyer Balázs:
Szerintünk nem minden műsorvezető számára megvalósítható a vitatkozós hangvétel, mert például Lőrinc Marcell karaktere – ő készítette a roma műsort Balog Lajos Pacival -, eleve konszenzuskereső és együttműködő. Ám akinek kicsit karcosabb a személyisége úgy tud feszültséget teremteni a még számára is fontos értékeket képviselő alanyával, ha fókuszál a problémákra, vagy, ahogy Mészáros Antónia többször is használta kedven kifejezését: cselendzsel, azaz úgy fogalmaz, hogy „mások erről meg azt gondolhatják, hogy…”
S egy kis sztori arra, hogy még a nálunk sokkal tájékozottabbal is hogy kell beszélgetni:
A Sajtótanácsnak a youtube-os igyekezetünk nem nyerte el tetszését. Pedig mi ide is felrakjuk az Őrkutyákat. Szerintük a youtube-ra felrakott képeknek, ábráknak, statisztikáknak csak akkor volna haszna, ha tényleg az az ábra kerülne fel, amiről épp szó van. Ajánlották a kamerás felvételt is, de arról a Civil Rádió már korábban gondolkodott és elvetette. Mint mondta egyikük, a podcastnál nem zavarja őt a késleltetettség, de a youtubenál elvész az aktualitás hangulata. Másfelől viszont – s ezt szintén vendégeink mondták – a mi rádiónknak nem a hírverseny a terepe.
A Civil Rádió első Sajtótanácsának visszatérő gondolatai a következők voltak.
A beszélgetés hatására újra kell gondolnunk, miként érhetjük el műsorainkkal azokat, akiket érdekelhet. Változtatnunk kell a feszültség riporteri felkeltésével, kérdezéstechnikáinkon, mert az 50 percig ránk figyelő hallgató az idejét áldozza ránk.
