2013.01.20 Hallgassuk újra – Tóth Móni

Sziasztok,

 

a múlt heti Hallgassuk újra válogatást én szerkesztettem, aminek a pár soros bevezetőjét, amit felmondtam a felkonfjához, most bemásolom:

 

Az e heti Hallgassuk újra válogatásunkat egy 2012-es áttekintővel kezdjük: 2013. január 18-án 17 órától a Civil Rádió FM 98-on Thun Éva szerkesztésében, műsorvezetésével elhangzott adásunkat ajánlom újra a figyelmükbe: a Mióta hiányzunk önmagunknak? adását. A 2012-es válogatásban az előző évben elhangzott legjobb műsorokból tett válogatást Thun Éva, melyekben beszélgetőpartnerei többek között Fazekas Pálma, Harka Ágnes, Hermann Veronika, Szabó Ágnes, Szatmári Réka és Treier Abigél voltak. Ez a válogatás egy tökéletes tükre annak a szándéknak, amelyet kollégám évek óta valósít meg, és amelynek mottója pusztán csak ennyi lehet: „Amikor aktív a nő.”

2013. január 15-én 19 órakor hangzott el a Civil Rádió FM 98-on a Kapocs adása, melynek a vendége Székely Levente szociológus volt ifjúságkutatás témában. Levente az ifjúságkutatás mellett munkaszerűen információs társadalomkutatással is foglalkozik, így nagyon izgalmasnak tűnik-tűnt annak a 4 évente megtörténő ifjúságkutatásnak a háttere és részletei, amiről Szabó András beszélgetett Székely Leventével. A kutatás eredményeiről, nézetekről és információkról, és néhány szó magáról az adásba már többször visszatérő vendégről, illetve az ifjúságkutatás jövőjéről – erről hallhattunk a Kapocs január 15-ei, 525-dik adásában.

 

A múlt héten gyakran hallgattam az adásainkat, és beszélgetések is voltak olyan műsorokkal kapcsolatban a műsorkészítőkkal, amit nem ismertem, vagy csak névről (például Silvius éjszakai műsora, a 1.5 Hold); vagy újra rácsodálkoztam a Walk Together Rock Together – Szigeti Márton és Király Iliász műsorára). Szabó András Kapocs műsora helyett (minden elismerésem, András, ezt te is tudod – de hát „csak” a szokásos odafigyelő, alapos műsort hallhattuk tőled J, ami bármikor vállalható, kiadható szinte bekötött szemmel is akár) helyett szívem szerint a Walk Together-t tettem volna be, aminek az oka a következő:

 

Marci technikusként rengeteg óra civiles munka után készíti Iliásszal a műsorukat; és egyre erősebbek, frappánsabbak a témák, egyre jobban találja-találják meg az őket érdeklő zenei stílus és a közösségi gondolkodás eredőjét (gondoljatok a Greg Bennick féle anyagra, amikor is egy Greg Bennick-kel készített anyagnak a témája nemcsak a zene, hanem Greg-nek a „jótékony” vonala is); és az e heti anyaguk is nagyon érdekes lett, egy kanadai zenésszel; az anyagaikat Skype-on készítik, éjszaka…

Meglátásom szerint, ha pisztolyt szorítanának a fejemhez, és megkérdeznék, hogy milyen rádió is a Civil egy szóval, azt mondanám egyik jelzőként, hogy rétegrádió.

Marciék egy rétegzenei ízlésben mozognak, és meg kell valljam, bár nem az én stílusom, impozáns tájékozottságot és merészséget mutatnak a Walk Together-rel. Ha rétegrádióban gondolkodunk, akkor a hallgatottság növelésében elengedhetetlen, hogy az új, igényes zenei anyagok megjelenjenek, és ráadásul ne csak zenei válogatásban, hanem interjúkkal, gondolatokkal – így lehet újabb hallgatókat nyerni, akár csak „rétegszerűen” is.

Az utolsót itt visszahallgathatjátok:

https://www.sendspace.com/file/bk4zdl

Azonban nem volt világos a számomra, hogy angol nyelvű adást válogatunk-e a Hallgassuk újrá-ba; vagy ne adj’ Isten, a többi idegen nyelvű adásainkkal mi is a helyzet?

 

Még mielőtt a heti műsorokról általában szólnék, megosztom veletek egy felismerésemet:

Az éjszakai műsorokra fordított figyelem (de inkább egyes szám első személyben mondom) a figyelmem finomanszólva is szűkös. Fogalmam sincs, hogy van-e koncepciónk, vagy talán esetleg műsorsáv kezelésünk erre az időszakra? Silvius műsora, bár több helyen én másként csinálnám, de ez csak ízlésbeli különbség – ugyanakkor alapos, azaz értsd: készül, témákat hoz, és amit nagyon kevés műsor tud: izzottak a vonalak Sirius éjszakájában, azaz valahogy úgy szól az emberekhez, hogy ők válaszolni is akarnak – na, ezt nagyon jó lenne ellesni tőle.

 

Egyszóval: az éjszaka, mint önálló sáv, mostohán egyedül van meglátásom szerint.

 

Akkor most általánosabban:

Egy kicsit személyesebben kezdem: a hírek, a pénteket kivéve, ahol Berek Péter egyedül maradt ebben a dolgoban, stabilra beállni látszik (ahhh…) a reggeli stábokkal; egységes effektekkel, hírek-szerűen készülnek, beadjuk 13 órakor is; a stábokkal dolgozunk a tartalmon és a formán, illetve a hírek weboldalas feltöltésén, de kezd beállni.

A reggelekről beszélnünk kell, személyes véleményem szerint sürgősen, nemcsak a hírek miatt, hanem azért is, mert eddig az egyik legjobban beszámítható a vállalt közelezettségeink miatt, azaz PR-interjúk, média-együttműködések miatt. De ennél többet MOST nem lehet a reggelekre tenni, ezért vagy egy nagyon erős rovatszerkesztéssel, hetente kell szétosztani a témákat, amiket el kell készítenünk, vagy tudatosan, direktbe be kell vonni olyan egyéb műsorsávban dolgozó kollégákat is, akikre számíthatunk.

A reggelek nagyon erős tükrök a többi civiles műsorral kapcsolatban is: azaz itt (is) nagyon látszik, hogy a műsorok tartalmilag-formailag szinte megdöbbentő eltérést mutatnak.

 

Ez a benyomásom a többi műsorral kapcsolatban is: nagyon erős az eltérés a jók és a kevésbé jók között. Ez egy diagnózis, nem tudom, mit lehet vele kezdeni, vagy kell-e kezdeni vele valamit.

 

Kiugró, szinte első hallásra beazonosítható és közel azonos színvonalú a régebbiek munkája: azaz Hajós Vera, Szabó András, Péterfi Feri, Pogány Gyuri munkái (a teljesség igénye nélkül) – értem ezalatt azt, hogy stíluskülönbségek és témakülönbségek vannak, de egy közel azonos „ritmust használnak” – kérdések-válaszok időaránya, a zenét hogyan hívják be, az elején a témát hogyan vezetik be, gyakran visszautalnak arra, hogy kit hallhatunk és miért, stb…  És van egy másik vonulat, ami nem kevésbé érdekes vagy lehetségesen jó – egyes reggelesek műsora, egyes délutáni vagy hétvégi műsorok.

 

Gyerekek, szinte lehetetlen jól összefoglalni egy hét anyagát (már amennyit emberi mivoltom miatt egyáltalán képes voltam befogadni).

 

Véleményem szubjektív, és inkább kérdésfeltevő, mint ítélkező, őszintén remélem.

 

Üdv mindenkinek a szerkbizen,válaszokat – együtt gondolkodásokat szívesen fogadok:

Tóth Mónika.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .