“A tudós eltűnik. Felváltja a kutató, aki kutatási vállalkozások résztvevője. Munkájának ez adja a friss levegőt, és nem tudományának ápolása. A kutatónak nincsen többé szüksége otthoni könyvtárra. Ezenkívül folyton úton van. Értekezleteken tárgyal és kongresszusokon ismerteti nézeteit. Kiadók megbízatásaihoz köti magát. A kiadók határoznak most arról, milyen könyveket kell írni. A kutató valójában önmagától szükségképpen átveszi a technikus lényegi szerepkörét.”
Heidegger idézett néhány sora 1938-ból pontosan utal az újkori tudomány működési mechanizmusaira, arra, hogy a tudomány művelése korunkra mennyire megváltozott az előző korokhoz képest, hogy intézményeiben egyfajta termelési munkává alakult, amelyben a tudósok kutatókká, technikusokká válva apró fogaskerekei csupán a gépezetnek.
A slow mozgalom 1986 óta arra bátorítja az embereket, hogy lassítsanak! Éljenek meg minden pillanatot, ne sürgessék az időt, ne akarjanak túlesni gyorsan mindenen, adjanak időt a hazaérésre például, az étkezésre, a gyereknevelésre, a gondolkodásra!
A tudomány művelőit, a kutatókat is elérte ez a mozgalom és 2010-ben megjelent a slow-tudomány kiáltványa, melyben a gondolkodás, olvasás, tapasztalás és a tudomány előrelépéseinek lassúságát hangsúlyozzák és türelmet kérnek.
Az erről kialakult akadémiai diskurzusról és egy éppen megjelenő kiskátéról Görög Mása beszélgetett Bárány Tibor filozófussal.
Civil Rádió 2017.11.30.
