“A 2015-ös Párizsi Egyezmény az első egyetemes és kötelező érvényű klímavédelmi megállapodás”

(A cím idézet 2015-ös cikkekből.)

Mi változott azóta?

2015-ben a párizsi klímacsúcson 195 ország megállapodott abban, hogy vállalásokat tesznek arra, hogy a globális átlaghőmérséklet drasztikus emelkedését megakadályozzák, vagyis a kormányok olyan gazdasági beruházásokat, olyan fejlesztéseket támogatnak, amivel csökkenhet az adott országban az üvegházhatású gázok kibocsájtása. Minden ország önkéntes vállalást tett. De még az összes vállalással együtt sem tudják betartani  a kitűzött, 2 Celsius fokon belüli emelkedést. Miféle szankciókat lehet alkalmazni ha valaki nem tartja be a vállalását? Milyen szabályrendszert követve kellene megfelelni ezeknek a vállalásoknak? Ezzel kapcsolatban hoztak döntéseket 2017 végén a bonni klímacsúcson, miközben a hivatalos formákon kívül, az alulról szerveződő klímavédelmi mozgalmak, szerveződések máris lassúnak és elégtelennek érzik a klímacsúcs illetve kormányuk vállalásait, az USA pedig kiválni készül.

A novemberi Klímacsúccsal kapcsolatosan Berenda Alexával, a Magyar Természetvédők Szövetségétől Tímár Andrea beszélgetett.

Civil Rádió 2017.12.02.

A bejegyzés kategóriája: Nincs kategorizálva
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.