(2024-ben lesz 30 éves a Civil Rádió.) Géczi Gábor írása
2003. április 12-én szombaton volt Magyarországon az a népszavazás, amely 45,62 részvételi százalékával eredményes volt, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta a Magyarország belépését az EU-ba.
A csatlakozásra végül 2004. május 1-jén került sor Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia társaságában.
2007-ben Bulgária, Románia is csatlakozott az EU-hoz.
Az EU tagságnak rendkívül sok előnye van, amellyel korábban nem rendelkeztünk. Az alábbi weboldalon többségük megtalálható:
https://european-union.europa.eu/priorities-and-actions/achievements_hu
Amennyire én emlékszem a Civil Rádió 2005 óta vesz részt EU-s projektekben.
Annak az évnek a tavaszán a firenzei székhelyű COSPE nonprofit szervezettel készítettünk 5 db 20 perces rádióműsort Magyarországon és 5 darabot Olaszországban, egyeztetett témákban a multikulturális együttélés különböző területeit érintve, és bevonva civil szervezeteket, kisebbségeket és más intézmények képviselőit.
Az azóta eltelt 18 év alatt igen sok EU-s projektben vett részt a Civil Rádió.
A legfőbb ok, amiért ma is „kénytelenek” vagyunk részvételi lehetőségünket ezekben keresni, az elsősorban a Civil Rádió, mint nonprofit rádió anyagi helyzetével függ össze.
Tekintettel arra, hogy majdnem 100 %-ban önkéntes munkatársakkal dolgozunk, és az itthoni pályázati pénzek szűkülnek, rákényszerülünk az EU-s projektekből származó szükös, de biztos bevételekre.
Természetesen a „kényszer” mellett nagyon sok előnye van az ilyen együttműködéseknek, EU-s projekteknek. Csak néhányat említek:
– más EU tagországok megismerése
– más EU-s országokban működő nonprofit rádióállomások, munkájuk és dolgozóik megismerése
– tapasztalataink kicserélése
– műsorcsere programokban való részvétel
– a Civil Rádió munkájának bemutatása más EU-s országokban, stb.
A legtöbb esetben Cserháti Ákos, ügyvezető és jómagam, mint műsorkészítő és a Kuratórium tagja veszünk részt az EU-s projektek többségében, azonban számtalan alkalommal vontunk és vonunk be kollégákat a Civil Rádióból a közös projekt munkákba. A cél, hogy itthonról minél többen lássák ezen együttműködések előnyeit.
Így ismerkedtünk meg angol, finn, francia ír, luxemburgi, német, olasz, osztrák, spanyol, svájci nonprofit rádiók munkatársaival és munkájukkal.
A sokéves nemzetközi munka során a vártnál kevesebb nonprofit rádiós együttműködés jött létre. Mégis példaadónak tartom a németországi Ulm városában a Radio Free FM rádió kezdeményezésére 2015 óta folyó Danube Streamwaves együttműködést és műsorcserét, amelyben még három Duna menti országból vesznek részt nonprofit rádiók (Radio Fro, Linz; Oradio, Novi Sad és Civil Rádió, Budapest).
Ugyanakkor fontosnak tartom leírni, hogy – gyaníthatóan az országukban meghonosodott rádiós struktúra miatt – a volt szocialista országok közül, amelyek már régen EU-s tagországok, (tudomásom szerint) egyik sem vesz részt EU-s rádiós projektekben.
Ezt annál is inkább szomorúnak tartom, mert a magam részéről a nonprofit rádiók együttműködését kiterjeszteném akár földrészek közötti tapasztalatcserére is.
Hogy miért?
Mert osztom Alistair Cooke brit-amerikai író, újságíró, rádiós mondását, miszerint:
„Azért szeretem jobban a rádiót, mint a tévét, mert jobbak a képek.”
