Hogyan vélekedik az iszlám teológusnő a nők felszabadításáról, egy keresztény teológusnő a kirekesztettekről, egy rabbinő a rászorulókról? Lehetséges, hogy felfedezni vél némi előítéletet a kérdésben? Lehet hogy lehet.
Vallások az elnyomottakért – Nők, etnikai kisebbségek, szegénység – címmel expót szervez december 10-ére a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesülete, hogy vallásközi párbeszédet generáljon és a fent említett témákkal kapcsolatosan mindenki megoszthassa másokkal tapasztalatait, gondolatait. Perintfalvi Rita, az egyesület elnöke a szervezők oldaláról arról beszélt műsorunkban, miért van szükség a mai Magyarországon beszélni ezekről egy kicsit másképpen, különböző vallások szemszögéből.
Ételadományokat gyűjtenek az iskolákban, érzékenyítő tréningeket tartanak multicégeknél, nagyobb találkozók, rendezvények, konferenciák után a nightwatch elnevezésű autósflottájuk a szállókra viszi a megmaradt ételeket, pub-ot nyitnak a hajléktalanok reintegrációjáért. Ki ne hallott volna már a Bike Maffiáról? Bara Péter beszélgetett az egyesület vezetőjével, Havasi Zoltánnal, de bekapcsolódott a beszélgetésbe Col Legno is az Egyetlen hajléktalan című opera szerzője, aki feltette a kérdést valóban civil szervezetek feladata a hajléktalanok ellátása?
A mai városlakó manapság simán érezheti úgy, hogy a várostervezők és ingatlanberuházók úgy tekintenek a közparkokra, mintha azok a lakó- és irodaházak, plázák és parkolók elől vennék el a helyet, feleslegesek, zavaróak és amúgy is aki fát akar látni menjen vidékre. Persze a városlakók közül is sokan megelégednek a cserépbe ültetett fákkal, mert nem nőnek túl nagyra és arrébb lehet tenni őket ha netán útban lennének, az ősszel lombjukat hullató fák az autókat koszolják össze és az avart is csak széthordja a szél. Az akác lehulló levelén el lehet csúszni, a nyárfa repülő szösze pedig egy hétig csiklandozza az orrunkat. Jobb is ha a városból ezek eltűnnek, és nem zavarják a kiszámíthatóan sikeres jólétben a betonon andalgó polgárokat.
Mohai Borbála, történész Orczy-kertről szóló történetéből kiderül hogyan gondolták másképp máskor.
“…Eljogiasított paradigmák, bürokratikus klisék, politikai struktúrák, kívülrekedt társadalom, elitista ló, ideológiai keretrendszerek, a populizmus jobb és baloldali perspektívái, közösségvállalás. Szolidaritás!Szolidaritás!Szolidaritás!…”
A Napvilág Kiadó gondozásában megjelent A populista demokrácia természete című könyv kapcsán a szerzővel, Antal Attilával Görög Mása beszélgetett.
“A korrupció (a latin corruptĭo, romlás, rontás szóból) olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, amely során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat.”
Ma már az utcaseprő közmunkásnak is fizetnie kell a főnököknek, hogy ne cseréljék le bármikor, hiszen a túljelentkezés miatt ettől mindennap félhet! A pályát éppen elkezdő, kedves bölcsisnénit is egyik napról a másikra ki lehet rúgni, hogy ott a polgármester egyik barátnőjének legyen bejelentett munkahelye! A megfelelő egészségügyi ellátást is csak akkor kapod meg, ha az unokatesód felesége ismer egy-két embert, és amúgy is épp a szomszédos osztályon dolgozik, ahol van még egy hely, ahova beférsz!
A társadalom ezen szintjén az emberek a megélhetésért való küzdelmükben, “fennmaradásuk” érdekében korrumpálnak és korrumpálhatók. Ezek az emberek a kiszolgáltatottságuk miatt kerülnek ebbe a helyzetbe, senki nem védi meg őket. Akik változtathatnának a helyzeten -, akik kigyomlálhatnák a társadalomból ezt a romlást, a döntéshozók, a törvényhozók, a politikusok, akik biztonságot adhatnának a munkavállalóknak és pályakezdőknek, betegeknek és rászorulóknak,- ma már egy ország, egy kontinens szeme láttára űzik a korrupciót. Rajta vannak kapva! …és mégsincs semmi…
Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország jogi vezetője beszél az ügyészség korrupcióellenes munkájáról.
A TASZ felmérést végzett a gyermekellátást végző kórházi intézmények körében, arról mennyire működnek gyerekbarát módon. Közérdekű adatigénylésükben a következő kérdésekre várták a válaszokat: Miként szolgálják a kórház, a dolgozók és a betegek érdekét? Hogyan támogatják a szülőket abban, hogy folyamatosan legyenek együtt a kórházban a kiskorú beteggel? Amennyiben van, kérjük, nevezzék meg a kórház esetleges nehézségeit az erre vonatkozó szabályozás végrehajtásával kapcsolatban! Milyen módon biztosítják az édesapák jelenlétét a szülésnél? Mi az, ami a kórházban progresszív a gyermekekkel való kapcsolattartás szempontjából?
A felmérés eredményeit (65 kórház adatait) egy honlapon hozták nyilvánosságra, mely szükség esetén nagy segítséget nyújthat a megfelelő ellátás megtalálásában: https://gyerekkelvagyok.tasz.hu/
Asbóth Mártonnal, a TASZ programvezetőjével Péterfi Ferenc beszélgetett.
Az M3-as metró felújításával kapcsolatosan a többségnek könnyű elsiklani afelett, hogy a tervek szerint az érintett vonal 8 állomásának akadálymentesítése nincs megoldva. Nemcsak az akadálymentesség kialakításához szükséges költségvetés hiányzik, hanem a beruházó szándéka is. “A főpolgármester úr nyáron kijelentette, hogy nincs értelme, hiszen amúgy is csak nagyon kevesen használnák.” Kovács Ágnes a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke szerint azonban a 8 állomás mindegyike olyan közlekedési csomóponton vagy fontos egészségügyi ellátóintézmény közelében található, ahol az idősek, kisgyermekesek utazását is nagyon megkönnyítené az akadálymentesség. A MEOSZ egy munkacsoport felállítását indítványozza, amely a legmagasabb szinten képviselné az ügyet, és remélik, hogy először ehhez a közöny falát sikerül áttörniük.
A humánökológia az emberi természetátalakítással foglalkozó tudományterület. Művelői azt vizsgálják, hogyan alakítjuk át a természetet, és az hogyan hat vissza ránk? Ám nemcsak leíró tudomány, hanem arra is keresi a válasz, milyennek kellene lennie az ideális környezetünknek. Nem mondhatjuk hogy a 2011-ben létrehozott humánökológia egyetemi mesterképzésre hatalmas lenne a túljelentkezés, de egy olyan országban, ahol a regnáló kormánynak nemhogy önálló környezetvédelmi minisztériuma, de még környezetvédelmi stratégiája sincsen, ezen nincs is mit csodálkozni.
A tudományág rengeteg interdiszciplináris kutatási lehetőséget nyújt, érdekfeszítő, újszerű perspektívában tárja elénk világunkat és az esetleges pozitív irányú változás, változtatás lehetőségét is magában hordja. A havonta megrendezésre kerülő humánökológiai disputákra nemcsak hallgatókat, oktatókat várnak, hanem bármilyen érdeklődőt szívesen látnak. A november 17-i, pénteki előadásra a dániai ökofalvakról, az ELTE lágymányosi kampusz északi tömb második emeleti tanári klubjában, négytől fél hatig kerül sor.
Takács-Sánta András egyetemi docenssel Péterfi Ferenc beszélgetett.
“A nagyszülők generációja sem akarja, hogy az ostor az unokákon vagy a gyerekeinken csattanjon. Egyszerűen másképp kell működtetni a dolgokat, nem pedig elvenni onnan, ahol adott esetben még jobban szükség van rá.”
Némethné Jankovics Györgyivel, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnökével Tóth Mónika beszélgetett.
Álmodozással a szebb jövőért? Konferencia a magyarok személyes és társadalmi vágyairól
Mi a Magyar Álom? A nagy amerikai álom analógiájára tette fel a kérdést a Friedrich-Ebert Alapítvány egy 2010-es oroszországi kutatás után most Magyarországon is. Létezik egy speciális magyar álom? Álmodoznak egyáltalán a magyarok? Vannak közös céljaink, közmegegyezés az ideális társadalomról, az ideális „magyar életről”?
A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert Alapítvány nagyszabású kutatása és konferenciája ezeket a kérdéseket járja körbe. Görög Mása Závecz Tibor szociológussal beszélgetett a kutatás eredményeiről és arról milyen mélyreható problémák fakadhatnak az álmok hiányából.
Vonz Afrika? Vonz a vadon, a legendák? Érdekel hogy van- e még felfedeznivaló a napfényes kontinensen? Vagy azt gondolod, hogy a szafari-romantikát már rég felülírták a polgárháborúk, a szegénység, az erdőirtások és az orvvadászat?
Galambos Hanna a magyarországi Jane Goodall Intézet irodavezetője egy novemberi programjuk kapcsán meséli el, ő hogyan lett önkéntes Afrikában, milyen motivációk indították el az útján, hogyan vált részesévé egy csimpánzcsalád életének, és hogy Neked milyen lehetőségeid vannak ha segíteni akarsz.
A rendszerváltást követő 20 évben – bár még tanulóhelyzetben volt a magyar társadalom – kimutathatóan nőtt az állampolgári aktivitás és részvétel. 2010 után a civil szektort érintő kormányzati kommunikáció finoman szólva is elbátortalanítja és távol tartja az embereket a részvételtől. Van remény? A V4ek (a Visegrádi Együttműködés országai) aktív állampolgárait érintő kutatás eredményeiről és az aktuális kérdésekről zajlott beszélgetés a Cseh Centrumban 2017. október 19-én.
Sík Domonkost, az ELTE TáTK docensét, a kerekasztalbeszélgetés egyik résztvevőjét Görög Mása kérdezte az eseménnyel kapcsolatban.
Egy egészséges normális társadalomban a közösség megszervezi önmagát. Mikor válik szükségessé egy külső beavatkozó segítsége? Mi az esélye az organikus szerveződésnek a mai Magyarországon?
2017. november 10.-én pénteken kerül megrendezésre a “Közösségkonferencia az alapítók emlékére” a Közösségfejlesztők Egyesülete és az ELTE TáTK szervezésében Az esemény apropóján Kovács Edit beszél a közösségfejlesztésről, a szakma lehetőségeiről és egy kicsit a múltba is visszapillantunk. Demokrácia MOST! Péterfi Ferenc és Sain Mátyás műsora.
2013-ban megváltozott a halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó definíció, a statisztikában szereplő szociális mutatók jönnek-mennek, csökken a gyerekszegénység és az oktatásból lemorzsolódásnak kitett gyerekek száma, a siker a számokban megragadható.
A valóságban a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek körülményei azonban semmit nem változtak, főképp nem javultak, csupán másik statisztikai kategóriába kerültek. Emiatt ugyan nem esnek el jelentősen a szociális támogatásoktól, de számos társadalmi jelenség viszont nem lesz tettenérhető. Így válik megfoghatatlanná például az oktatási szegregáció is.
L. Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatójával Sárik Eszter és Szabó András beszélgetett.
A Civil Rádió médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatta a 2016-os évben.
AZ ÉV CIVIL RÁDIÓSAI
1997 Abelovszky György
1998 Gyenes Zsuzsa
1999 Manheim István
2000 Bottlik Zoltán
2001 Rácz Dániel
2002 Czap Ágnes
2003 Radó László és Géczi Gábor
2004 Bányay Géza
2005 Berta Tibor
2006 Rakusz Tamás
2007 Fehér József
2008 Ruzsa Viktor
2009 Bíró Zsolt
2010 Ferenczi Tünde és
Szabó Zoltán
2011 Pallai Péter és
Szabó András
2012 Romsics Balázs
2018 Tímár Andi és Kazinczy Bálint
Hogyan vélekedik az iszlám teológusnő a nők felszabadításáról, egy keresztény teológusnő a kirekesztettekről, egy rabbinő a rászorulókról? Lehetséges, hogy felfedezni vél némi előítéletet a kérdésben? Lehet hogy lehet. 
