„Ha azt látjátok, hogy nyugat felől felhő kerekedik, mindjárt mondjátok, hogy eső lesz, s ez be is válik. S ha azt látjátok, hogy délről fúj a szél, arra következtettek, hogy hőség lesz, és ez be is következik. Képmutatók! A föld meg az ég jeleiből tudtok következtetni. Hát ezt az időt miért nem tudjátok felismerni?” (Lukács evangéliuma)
A Civil Rádió Kényes egyensúly című műsorában szeptember 27-én az Iványi Gábor és közössége körül kialakult (mondhatni) forrongó helyzetet tekintjük át a gázszolgáltatás megszüntetésére tett kísérlettől a sajtótájékoztatóig. Szerkesztő: Takács István és Iványi Margit.
Nagy tisztelettel és együttérzéssel gondolunk azokra az emberekre, akik nem féltve magukat – fizikai állapotukat, egzisztenciájukat, saját jövőbeli előmenetelüket – kiállnak a szabadságért, azért, hogy ne egy elnyomó hatalom kényszerítse őket olyasmire, ami árt nemcsak nekik, hanem mindannyiunknak.
A szabadság, a másikra való odafigyelés és megértés olyan értékek, amelyeket egy emberségben gyengélkedő világban őriznünk kell, felváltva őrködnünk kell mellettük, mert ellopják, elcsenik, erőszakkal elveszik azokat tőlünk.
Azokkal a diákokkal és őrködőkkel vagyunk, akik strázsálnak a szabadság oltárai mellett – legyen az egy ajtó, amin nem engednek belépni törtetőket, vagy egy gázóra, amit nem engednek kikapcsolni fagyhalálra ítélt emberek.
Ott őrködünk az SZFE épülete előtt és ott őrködünk Dankó utcában is, az Oltalom Karitatív Egyesület hajléktalan szállóján…
Szolidaritásunkról biztosítjuk klubrádiós kollégáinkat, és mellettük állunk a frekvencia megtartásáért folytatott küzdelmükben.
Álláspontunk szerint a jognak a hatalmi túlkapások ellen kellene megvédenie társadalmunkat, továbbá az államtól elvárható volna, hogy őrködjön a sokszínűségen.
A médiatörvény jelen irányító testületei csak Fidesz által jelöltekkel vannak feltöltve, így a kiegyensúlyozottság általuk nem elvárható, és a Klubrádióval szembeni döntésből látszik, hogy nem is biztosított.
A Civil Rádió közössége új médiatörvényre, új jogszabályokra, nemzetközi jogvédelemre, konszenzusos megoldások kialakítására törekszik, azóta még inkább, mióta frekvenciáját elvették. (Lépéseinkről bővebben olvashat itt.)
Sok rádióállomás és sokmillió polgár is új szabályozásokat kíván, a velük való méltánytalan történések nem csak a Klubrádióról vagy a Civil Rádióról szólnak, az egész ország tájékozódáshoz való jogát, a demokrácia minőségét, az emberek közérzetét érintik.
Július elején jelent meg a Hajógyári-szigeten tervezett új beruházások dokumentációja, amely egy kajak-kenu központ létesítésének tervét és az egész sziget árvízvédelmi célú beruházását célozta. A terveket számos kritika érte, vélhetően ennek hatására július végén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a szigeten a kormány nem támogat semmilyen építkezést, keresnek más helyszínt a kajak-kenu akadémiának. Ennek azonban némileg ellentmondani látszik, hogy e hét közepén közmeghallgatást tartottak a beruházásról. A tervezett munkálatok legfőbb kritikusa az egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezet, a WWF Magyarország. Kazinczy Bálint interjúja.
Az önkéntes karantén időszakában egy konkrét nagypapa a konkrét unokájával zoom-olva írta meg ezt a drámát. A dráma karaktereit is ők alakítják, formálják: a bezárult, kudarcos idős embert, aki kapcsolatok nélkül marad, majd így zár össze a helyzet a tőle menekülő unokájával. A váratlan helyzet drámaiságát az elmúlás gyásza is fokozza. A szituáció növeli a bezártság révén rájuk háruló nyomást, kezdeniük kell valamit különbözésükkel. A tét szokatlan: képesek-e egymás felé nyitni, valóban közösen keresni a kiutat, vagy legyőzi őket a tehetetlenség gerjesztette agresszió?
Hangjátékunk a természet által létrehozott erkölcsi helyzet egy lehetséges változatát tanulságkeresésként szeretné hallgatóink elé vinni. Fogadják próbálkozásunkat nyitottan, megértéssel; hiszünk benne, hogy megéri.
Ketten egyedül. Karanténdráma. Hangjáték Írta és a főszerepek játssza: Fehér József és Orosz Márk. További szereplők: Hajós Vera, Miklós Lívia, Fehér Marcell. Hangmérnök: Fehér Marcell.
Élőben a Civil Rádió internetes adásfolyamában augusztus 21-én, pénteken 20.00 órától, ismétlésben szombaton 11.00 órától, illetve vasárnap 21.00 órától.
„Azt tapasztalom, hogy Magyarországon az ítélkezés nemzeti sport. Mindenki jobban tudja nálad, hogyan kellene élni az életedet, mikor kellene férjhez menned, mikor kellene gyereket szülnöd… sajnos a társadalom amelyben élünk nem is nagyon nyitott, toleráns, ezért kifejezetten érdekelt nőként és újságíróként is, hogy ebben a közegben mégis kik azok a nők, akik úgy döntenek, hogy gyerek nélkül élik az életüket és vállalnak minden ezzel kapcsolatos stigmát, nehézséget.” -válaszol Rácz Laura Rebecca, kulturális újságíró arra a kérdésemre, hogy miért indította útjára április elején a Tudatosan gyermektelen nők projektjét, a Közelítő.hu oldalon. A kutatásról, annak eredményeiről, tabukról, a jelenség bagatellizálásáról, tudatosan gyermektelen férfiakról, történetüket nyíltan felvállaló házaspárokról beszélgettünk. Műsorvezető: Hadobás Bernadett
Rácz Dani, egykori Civil Rádiós kollégánk volt az, aki megértő szemmel figyelt minket, a Forgószínpad szerkesztőit, Járvás Katalint, Radó Lacit és Géczi Gábort, ahogyan szövegekkel és zenei részletekkel bütykölgettünk, kísérleteztünk a Fő utcai stúdióban még a 2000-es évek elején. Mozaik-szerű hangképekkel, montázsokkal dolgoztunk, amelyek azután a műsorok szakaszain belül és a műsor egészében adtak az addigiaktól szokatlan, mégis figyelemre méltó élményt a hallgatók számára. Írók, költők, festők, fotósok, színészek adtak témát egy-egy műsorhoz.
A jelzőtüzek a társadalom fejlődésének fontos elemei voltak – közösségek közötti híreket továbbítottak, közvetítő szerepük segítségével egyre többet tudhattunk meg a minket körülvevő világról. A szabadság és a demokrácia jelzőtüzei azok a fórumok és médiumok, ahol a történések valós leírása és nem az újságírásnak álcázott célirányos propaganda tömegterjesztése, az olvasók manipulatív félrevezetése a cél. Ahol természetes a szabad hang és a véleményformálás.
Most az egyik legfontosabb jelzőtűz kihunyni látszik, de… mindannyiunk érdeke, hogy a parazsak új erőre kapjanak…
Számos tiltakozás zajlik most hazánkban értékes természeti területek beépítési tervei ellen. Fel sem tudjuk sorolni hány és hány esetben veszik semmibe a beruházók, a klímaváltozás árnyékában, különböző gazdasági érdekek mentén, hazánk élővilágát, természeti kincseit és jelenlétük fontosságát. Számít itt még, ha a civil érdekérvényesítés rögös útjára lépünk?
A tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodakomplexumról és a lakossági tiltakozásról Péterfi Ferenc kérdezte Szalay Ildikót és Szeidemann Ákost.
A Hajógyári szigetre tervezett épületekkel és árvízvédelmi gáttal kapcsolatban Kazincy Bálint kérdezte a WWF Magyarország igazgatóját, Sipos Katalint.
„A demokrácia legnagyobb kihívásai közé tartozik, hogy mit kezdünk a nehezen megoldható, a társadalmunkat gyakran megosztó kérdésekkel, illetve az állampolgárok közéletet érintő, egyre növekvő apátiájával.Kiknek, hogyan, és milyen szempontokat figyelembe véve kellene dönteniük a minket érintő fontosabb kérdésekben? Beleszólhatnak-e a polgárok a “politikusok dolgába”? Hogyan teremthető hiteles fórum a polgárok egymás közötti, és a polgárok és a politika közötti párbeszédre?Világszerte, többek között Magyarországon is több mint 10 éve kísérleteznek kutatók és civil szervezetek azzal, hogy olyan módszert találjanak, amely lehetőséget teremt bizonyos kérdésekben az állampolgárok hatékony bevonására a döntéshozatalba, és amely a minőségi politikai döntések alapját képezheti.A közösségi gyűlések éppen erről szólnak. Egy ilyen gyűlés az adott közösség 40-100 fős reprezentatív mintája. A több napon át tartó gyűlésen a résztvevők szakértők és facilitátorok segítségével beszélgetnek egy adott témáról. Mindenkinek a véleménye ugyanúgy számít, és a gyűlés végleges álláspontjának kialakítása mindig alapos mérlegelés és együttgondolkodás után, közösen történik.Ilyen közösségi gyűlést számos országban, így többek között például Írországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban is több alkalommal is sikerrel szerveztek, gyakran a helyi önkormányzatok vagy magának a kormánynak a támogatásával.Az utóbbi egy évben elindult egy önkéntesekből és civil szervezetekből álló hazai kezdeményezés is, amely azt szorgalmazza, hogy itthon is tartsunk olyan közösségi gyűléseket, amelyeknek az eredménye befolyásolja majd a politika döntéshozatalt. Az első ilyen hivatalos közösségi gyűlést a Fővárosi Önkormányzattal együttműködésben, 2020-ban klímavédelem témában tartjuk Budapesten.” (https://demnet.hu/projektek/budapesti-kozossegi-gyules-a-klimavaltozasrol-2020/)
Erről a nemzetközileg sikeres, aktivizáló döntéshozatali módszerről beszélgettünk vendégeinkkel, Miklós Zsófival (a DemNet munkatársával) és Brett Heninggel (az angliai székhelyű Sortition Foundation képviselőjével) a Civil Rádióban, amely a párbeszédre, az érvelésre és a közösségi mérlegelésre épít. A házigazdák Sain Mátyás és Péterfi Ferenc. „A döntéshozatal a közös mérlegelésen és az egymás iránti tiszteleten alapuló, tájékozott és igazságos környezetben történik.”
Zsolt Péter és munkatársai nagyon sokat foglalkoznak a médiában a közszolgálatiság hiányával, de most annak lehetséges és átlátható fejlesztésére kezdeményeznek egy új, nyilvános felületen. A választások óta – különösen azokon a településeken, ahol az ellenzék került többségbe a helyi vezetésben – felpezsdült a helyi média szervezése, törekvések jelentek meg a nyilvánosság biztosításának új módjaira, megfogalmazódott az igény a részvétel növelésére. Mindezt többségében csekély erőforrásokkal teszik. Az IKM (Internetes Közszolgálati Média) című oldal célja, hogy megoldásokat ajánljanak
a helyi közösségi, részvétel-alapú döntéshozatalra,
a helyi média függetlenségének újrateremtésére,
a közszolgálatiság rekonstrukciójára.
Ehhez most a https://ikmedia.hu/ oldalon arra biztatnak, hogy különféle média anyagokat (többnyire cikkeket, rádiós- és videó anyagokat) azok készítői, olvasói-, hallgatói-, nézői minősítsenek egyszerűen felajánlott szempontok alapján. Erről, és a közszolgálatiság fontosságáról beszélget Zsolt Péterrel a Civil Rádióban Péterfi Ferenc.
COVID-19 Beszélgetések a karantén alatt történtekről; munkáról, érzésekről, több szemközt, a Civil Rádió műsorvezető – szerkesztőivel és a Hét emberével. Résztvevők: Görög Mása; Elekes Irén Borbála; Fázold Helga, Péterfi Ferenc, Hadobás Bernadette, Kazinczy Bálint, Zsolt Péter, professzor dr.Mérő László; Horváth Gábor
A NIOK (Nonprofit Információs és Oktatóközpont) ügyvezetőjével, Gerencsér Balázzsal beszélget a Civil Rádióban Péterfi Ferenc arról, hogyan reagált a hazai civil-nonprofit szektor a vírusválság drasztikus belobbanására, s hogyan dolgozott a segítő szolgáltatásokat profi módon biztosító NIOK ebben a helyzetben az elmúlt hónapokban. A civilek gyors „rámozdulása” a segítésre, de a kiszolgáltatottság fokozott megjelenése is – egyszerre érezhető március óta. Hogyan tovább? A fogyasztói társadalom elképesztően uralja a világunkta, de ez az időszak bemutatta, hogy lehet visszafogottan fogyasztani, egymásra jobban figyelni és a környezetet, a csendet megélni. Hogy mi marad ebből a válságot követően: visszarohanás a korábbi életünkbe, vagy képesek vagyunk a változtatásra – ezek ma még nyitott kérdések.
Az elmúlt évben a Civil Rádió segítőinek, hallgatóinak lehetősége nyílt arra, hogy egyszerűen, csupán egy telefonhívással támogathassák a rádió közösségének céljait. A NIOK (Nonprofit Információk és Oktató Központ Alapítvány) által a Civil Rádió számára biztosított adományvonalon, a hívásokból és üzenetekből származó adomány teljes összegét, 154 850 Ft-ot, a Civil Rádió infrastruktúrájának, technikai, műszaki berendezéseinek fenntartására fordítottuk. Ezzel közvetetten az adományozók ahhoz járultak hozzá, hogy a Civil Rádió – eredeti célkitűzéseinek, küldetésének megfelelően -, a közösségi érdekérvényesítést, a nyilvánosság eszközeinek kritikus használatát, a hiteles, független tájékoztatást elősegítve, megerősítve tovább működhessen, a 100 fős önkéntes közösségének teret és eszközöket biztosítson, és közel 30 000 megszólított hallgatójának nyújthassa a megszokott értékmentő, értékteremtő műsorait. Ebben az időszakban is vontunk be új önkénteseket és civil szervezeteket, indítottunk új műsorokat, bővítettük online felületeinket, podcast és más tartalommegosztók aktívabb használatával igyekeztük elérni közönségünket. Minden egyes új önkéntes bevonódása, elköteleződése és minden újonnan induló műsor siker, és minden ügy, civil kezdeményezés, alkotás, mozgalom, érdekérvényesítés, együttműködés, eredmény, amiről a rádión keresztül beszámoltunk, a mi ügyünk is lesz, lett. A Civil Rádiózásért Alapítvány életében elemi szintű a más civil, illetve azokat támogató szervezetekkel való szoros együttműködés, hiszen, mint a nyilvánosság egy platformja, ezen szervezetek munkáját, tevékenységét, eredményeiket akarjuk hallgatóink elé tárni. Köszönjük támogatóinknak és a NIOK Alapítványnak, hogy egy új forrásteremtési mechanizmust kipróbálhattunk, lehetőségeinket és kapacitásainkat tesztelhettük!
Az egészségügyi vészhelyzet miatt született felhatalmazási törvény alapján, Gödön elcsatolt majd átminősített a Kormány egy jelentős területet, hogy a SAMSUNG gigaberuházását ne akadályozhassák a helyiek. Akkumulátorgyárat épít a koreai nagyvállalat. Sajátos értelmezésben az ‘egészségügyi vészhelyzet ürügyén egy jelentős környezeti és egészségügyi kockázatot jelentő gigaberuházást csempésznek a Dunakanyarba’. Bodnár Zsuzsával a GÖDÉRT Egyesület képviselőjével erről beszélget a Civil Rádióban Péterfi Ferenc. Civil Rádió 2020.05.06.
A Civil Rádió médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatta a 2016-os évben.
AZ ÉV CIVIL RÁDIÓSAI
1997 Abelovszky György
1998 Gyenes Zsuzsa
1999 Manheim István
2000 Bottlik Zoltán
2001 Rácz Dániel
2002 Czap Ágnes
2003 Radó László és Géczi Gábor
2004 Bányay Géza
2005 Berta Tibor
2006 Rakusz Tamás
2007 Fehér József
2008 Ruzsa Viktor
2009 Bíró Zsolt
2010 Ferenczi Tünde és
Szabó Zoltán
2011 Pallai Péter és
Szabó András
2012 Romsics Balázs
2018 Tímár Andi és Kazinczy Bálint
