Ő ihlette a Velem mindig történik valami című Janikovszky Éva könyvet, és édesanyja tiszteletére privatizálta a Móra Könyvkiadót 1995-ben. Életcéljának tűzte ki, hogy visszaszerezze a klasszikus mesekönyvek kiadási jogait, így sok év után újra a Móra neve olvasható például a Pöttyös Panni köteteken és az Öreg néne őzikéjén. A 2020. november 23-al kezdődő héten a Hét embere rovatunk vendége Janikovszky János volt.
FIZIKAILAG TARTSD A TÁVOLSÁGOT! NE SZELLEMILEG 🙂
A Közösségfejlesztők Egyesülete idén rendhagyó módon szervezi meg hagyományos közösségi konferenciáját. PODCAST gyűjteményt állítottak össze az év közösségeket érintő kérdései köré – amit kényelmesen, otthon a kanapén pihenve is meghallgathat bárki! Naponta, vagy hétvégén egybefűzve.
„Arra gondoltunk, az év és a közösség kapcsán eszünkbe jutó legjellemzőbb fogalmakból a november 16-ai hétnek minden napjára megnevezünk egy adott témát, és hozzájuk néhány podcast formájúvá alakított rádióműsorból egy kis ajánlás -gyűjteményt készítünk.
Majd hétvégén, vasárnap egybefűzve, szerkesztett formában kínáljuk a teljes kollekciót egy kellemes KAROSSZÉK-KONFERENCIÁHOZ, mindenkinek otthon, ahogy ez a mostani évhez dukál.”
A rádióműsorok a Civil Rádióban készültek.
A konferencia részletes leírása elérhető itt: Konferenciafüzet
Illetve kövesse a konferencia napi híreit itt: https://www.facebook.com/kozossegfejlesztokegyesulete/
Sokat hallunk a széndioxid kibocsátás mérhetetlen növekedéséről – a 10 millió Fát Magyarországon! szervezet ebben szervez országos cselekvéseket immár 140 településen történő jelenlétével.
A minap Kabán adtak át egy hatalmas napelem parkot, s a beruházó velük szövetkezve 600 fát kíván telepíteni ezen a területen. Példás lehet a nagy ipari és energetikai vállalatok előtt ez a lépés.
Mint Bojár Iván András, a mozgalom életre hívója elmondta „bizonyos iparvállalatok, erőművek irgalmatlan mennyiségű széndioxidot bocsátanak ki, mi meg szaladunk fákat ültetni, hogy megfogjuk a növényekkel a levegőben lévő veszélyes széndioxidot.” Ezért is fontos ennek a kooperációnak a jelentősége, mert mintakövetésre kínál lehetőséget, s talán arra sarkalhat más nagyvállalatokat, hogy az ilyen társadalmi felelősséget felébressze. „Hozzá kell nyúlni a profithoz, nem lehet tovább ebben a logikában működni, a cégeknek társadalmi ügyeket kell felvállalniuk.”
Bojár Iván Andrással a Civil Rádióban Péterfi Ferenc beszélget.
Miközben a demokrácia legkifinomultabb és legnagyobb együttműködést igénylő módszerével és technikájával fórumoznak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói 37 nap óta a Vas utcában, a hazai nyilvánosság „csak” a külső, utcai eseményekről, protesztekről értesül.
A Civil Rádióban Heppes Áron, az Egyetem végzős-másodéves, látványtervező szakon tanuló hallgatója beszél az épületen belüli másik világról. Közel 40 napja, sok-sok jól szervezett, a bázisdemokrácia alapjaira épülő fórumot tartanak; vitáznak, egyeztenek, közösségi döntéseket hoznak a hallgatók odabenn.
Egyre több a 200 fő fölötti részvétel, s megtelve az Ódry Színpad, az újabb csatlakozók – csak egyetemi polgárok – már online kapcsolódnak be ezekbe a párbeszédekbe. Nagyon érdekes a vita kölcsönös tanulásának folyamata. „A találkozók elején tényeket – információkat mondunk el, ezekhez az ellentétes állsápontok kifejtése – már érvekkel teli párbeszédek kapcsolódnak, majd a közösségi döntéshozatal következik” – írja le a folyamatot Heppes Áron, aki az egyik moderátora ezeknek a folyamatoknak. (Egyébként egész kis moderátor csapat dolgozik a zoomon is zajló fórumokon – erős szereposztással).
„Demokráciáról, közös együttműködésről, tapasztalat-megosztásról, emberségről nagyon fontos dolgokat tudunk itt meg„- hangzik el
Péterfi Ferenc interjújában.
„Ha azt látjátok, hogy nyugat felől felhő kerekedik, mindjárt mondjátok, hogy eső lesz, s ez be is válik. S ha azt látjátok, hogy délről fúj a szél, arra következtettek, hogy hőség lesz, és ez be is következik. Képmutatók! A föld meg az ég jeleiből tudtok következtetni. Hát ezt az időt miért nem tudjátok felismerni?”
(Lukács evangéliuma)
A Civil Rádió Kényes egyensúly című műsorában szeptember 27-én az Iványi Gábor és közössége körül kialakult (mondhatni) forrongó helyzetet tekintjük át a gázszolgáltatás megszüntetésére tett kísérlettől a sajtótájékoztatóig.
Szerkesztő: Takács István és Iványi Margit.
Nagy tisztelettel és együttérzéssel gondolunk azokra az emberekre, akik nem féltve magukat – fizikai állapotukat, egzisztenciájukat, saját jövőbeli előmenetelüket – kiállnak a szabadságért, azért, hogy ne egy elnyomó hatalom kényszerítse őket olyasmire, ami árt nemcsak nekik, hanem mindannyiunknak.
A szabadság, a másikra való odafigyelés és megértés olyan értékek, amelyeket egy emberségben gyengélkedő világban őriznünk kell, felváltva őrködnünk kell mellettük, mert ellopják, elcsenik, erőszakkal elveszik azokat tőlünk.
Azokkal a diákokkal és őrködőkkel vagyunk, akik strázsálnak a szabadság oltárai mellett – legyen az egy ajtó, amin nem engednek belépni törtetőket, vagy egy gázóra, amit nem engednek kikapcsolni fagyhalálra ítélt emberek.
Ott őrködünk az SZFE épülete előtt és ott őrködünk Dankó utcában is, az Oltalom Karitatív Egyesület hajléktalan szállóján…
Civil Rádió
Szolidaritásunkról biztosítjuk klubrádiós kollégáinkat, és mellettük állunk a frekvencia megtartásáért folytatott küzdelmükben.
Álláspontunk szerint a jognak a hatalmi túlkapások ellen kellene megvédenie társadalmunkat, továbbá az államtól elvárható volna, hogy őrködjön a sokszínűségen.
A médiatörvény jelen irányító testületei csak Fidesz által jelöltekkel vannak feltöltve, így a kiegyensúlyozottság általuk nem elvárható, és a Klubrádióval szembeni döntésből látszik, hogy nem is biztosított.
A Civil Rádió közössége új médiatörvényre, új jogszabályokra, nemzetközi jogvédelemre, konszenzusos megoldások kialakítására törekszik, azóta még inkább, mióta frekvenciáját elvették. (Lépéseinkről bővebben olvashat itt.)
Sok rádióállomás és sokmillió polgár is új szabályozásokat kíván, a velük való méltánytalan történések nem csak a Klubrádióról vagy a Civil Rádióról szólnak, az egész ország tájékozódáshoz való jogát, a demokrácia minőségét, az emberek közérzetét érintik.
Július elején jelent meg a Hajógyári-szigeten tervezett új beruházások dokumentációja, amely egy kajak-kenu központ létesítésének tervét és az egész sziget árvízvédelmi célú beruházását célozta. A terveket számos kritika érte, vélhetően ennek hatására július végén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a szigeten a kormány nem támogat semmilyen építkezést, keresnek más helyszínt a kajak-kenu akadémiának. Ennek azonban némileg ellentmondani látszik, hogy e hét közepén közmeghallgatást tartottak a beruházásról. A tervezett munkálatok legfőbb kritikusa az egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezet, a WWF Magyarország. Kazinczy Bálint interjúja.
Az önkéntes karantén időszakában egy konkrét nagypapa a konkrét unokájával zoom-olva írta meg ezt a drámát. A dráma karaktereit is ők alakítják, formálják: a bezárult, kudarcos idős embert, aki kapcsolatok nélkül marad, majd így zár össze a helyzet a tőle menekülő unokájával. A váratlan helyzet drámaiságát az elmúlás gyásza is fokozza. A szituáció növeli a bezártság révén rájuk háruló nyomást, kezdeniük kell valamit különbözésükkel. A tét szokatlan: képesek-e egymás felé nyitni, valóban közösen keresni a kiutat, vagy legyőzi őket a tehetetlenség gerjesztette agresszió?
Hangjátékunk a természet által létrehozott erkölcsi helyzet egy lehetséges változatát tanulságkeresésként szeretné hallgatóink elé vinni. Fogadják próbálkozásunkat nyitottan, megértéssel; hiszünk benne, hogy megéri.
Ketten egyedül. Karanténdráma. Hangjáték
Írta és a főszerepek játssza: Fehér József és Orosz Márk.
További szereplők: Hajós Vera, Miklós Lívia, Fehér Marcell.
Hangmérnök: Fehér Marcell.
Élőben a Civil Rádió internetes adásfolyamában augusztus 21-én, pénteken 20.00 órától, ismétlésben szombaton 11.00 órától, illetve vasárnap 21.00 órától.
Vagy itt is meghallgatható:
„Azt tapasztalom, hogy Magyarországon az ítélkezés nemzeti sport. Mindenki jobban tudja nálad, hogyan kellene élni az életedet, mikor kellene férjhez menned, mikor kellene gyereket szülnöd… sajnos a társadalom amelyben élünk nem is nagyon nyitott, toleráns, ezért kifejezetten érdekelt nőként és újságíróként is, hogy ebben a közegben mégis kik azok a nők, akik úgy döntenek, hogy gyerek nélkül élik az életüket és vállalnak minden ezzel kapcsolatos stigmát, nehézséget.” -válaszol Rácz Laura Rebecca, kulturális újságíró arra a kérdésemre, hogy miért indította útjára április elején a Tudatosan gyermektelen nők projektjét, a Közelítő.hu oldalon. A kutatásról, annak eredményeiről, tabukról, a jelenség bagatellizálásáról, tudatosan gyermektelen férfiakról, történetüket nyíltan felvállaló házaspárokról beszélgettünk. Műsorvezető: Hadobás Bernadett
Rácz Dani, egykori Civil Rádiós kollégánk volt az, aki megértő szemmel figyelt minket, a Forgószínpad szerkesztőit, Járvás Katalint, Radó Lacit és Géczi Gábort, ahogyan szövegekkel és zenei részletekkel bütykölgettünk, kísérleteztünk a Fő utcai stúdióban még a 2000-es évek elején. Mozaik-szerű hangképekkel, montázsokkal dolgoztunk, amelyek azután a műsorok szakaszain belül és a műsor egészében adtak az addigiaktól szokatlan, mégis figyelemre méltó élményt a hallgatók számára. Írók, költők, festők, fotósok, színészek adtak témát egy-egy műsorhoz.
A jelzőtüzek a társadalom fejlődésének fontos elemei voltak – közösségek közötti híreket továbbítottak, közvetítő szerepük segítségével egyre többet tudhattunk meg a minket körülvevő világról.
A szabadság és a demokrácia jelzőtüzei azok a fórumok és médiumok, ahol a történések valós leírása és nem az újságírásnak álcázott célirányos propaganda tömegterjesztése, az olvasók manipulatív félrevezetése a cél. Ahol természetes a szabad hang és a véleményformálás.
Most az egyik legfontosabb jelzőtűz kihunyni látszik, de… mindannyiunk érdeke, hogy a parazsak új erőre kapjanak…
Számos tiltakozás zajlik most hazánkban értékes természeti területek beépítési tervei ellen. Fel sem tudjuk sorolni hány és hány esetben veszik semmibe a beruházók, a klímaváltozás árnyékában, különböző gazdasági érdekek mentén, hazánk élővilágát, természeti kincseit és jelenlétük fontosságát. Számít itt még, ha a civil érdekérvényesítés rögös útjára lépünk?
A tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodakomplexumról és a lakossági tiltakozásról Péterfi Ferenc kérdezte Szalay Ildikót és Szeidemann Ákost.
A Hajógyári szigetre tervezett épületekkel és árvízvédelmi gáttal kapcsolatban Kazincy Bálint kérdezte a WWF Magyarország igazgatóját, Sipos Katalint.
„A demokrácia legnagyobb kihívásai közé tartozik, hogy mit kezdünk a nehezen megoldható, a társadalmunkat gyakran megosztó kérdésekkel, illetve az állampolgárok közéletet érintő, egyre növekvő apátiájával. Kiknek, hogyan, és milyen szempontokat figyelembe véve kellene dönteniük a minket érintő fontosabb kérdésekben? Beleszólhatnak-e a polgárok a “politikusok dolgába”? Hogyan teremthető hiteles fórum a polgárok egymás közötti, és a polgárok és a politika közötti párbeszédre? Világszerte, többek között Magyarországon is több mint 10 éve kísérleteznek kutatók és civil szervezetek azzal, hogy olyan módszert találjanak, amely lehetőséget teremt bizonyos kérdésekben az állampolgárok hatékony bevonására a döntéshozatalba, és amely a minőségi politikai döntések alapját képezheti. A közösségi gyűlések éppen erről szólnak. Egy ilyen gyűlés az adott közösség 40-100 fős reprezentatív mintája. A több napon át tartó gyűlésen a résztvevők szakértők és facilitátorok segítségével beszélgetnek egy adott témáról. Mindenkinek a véleménye ugyanúgy számít, és a gyűlés végleges álláspontjának kialakítása mindig alapos mérlegelés és együttgondolkodás után, közösen történik. Ilyen közösségi gyűlést számos országban, így többek között például Írországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban is több alkalommal is sikerrel szerveztek, gyakran a helyi önkormányzatok vagy magának a kormánynak a támogatásával. Az utóbbi egy évben elindult egy önkéntesekből és civil szervezetekből álló hazai kezdeményezés is, amely azt szorgalmazza, hogy itthon is tartsunk olyan közösségi gyűléseket, amelyeknek az eredménye befolyásolja majd a politika döntéshozatalt. Az első ilyen hivatalos közösségi gyűlést a Fővárosi Önkormányzattal együttműködésben, 2020-ban klímavédelem témában tartjuk Budapesten.” (https://demnet.hu/projektek/budapesti-kozossegi-gyules-a-klimavaltozasrol-2020/)
Erről a nemzetközileg sikeres, aktivizáló döntéshozatali módszerről beszélgettünk vendégeinkkel, Miklós Zsófival (a DemNet munkatársával) és Brett Heninggel (az angliai székhelyű Sortition Foundation képviselőjével) a Civil Rádióban, amely a párbeszédre, az érvelésre és a közösségi mérlegelésre épít. A házigazdák Sain Mátyás és Péterfi Ferenc. „A döntéshozatal a közös mérlegelésen és az egymás iránti tiszteleten alapuló, tájékozott és igazságos környezetben történik.”
Zsolt Péter és munkatársai nagyon sokat foglalkoznak a médiában a közszolgálatiság hiányával, de most annak lehetséges és átlátható fejlesztésére kezdeményeznek egy új, nyilvános felületen.
A választások óta – különösen azokon a településeken, ahol az ellenzék került többségbe a helyi vezetésben – felpezsdült a helyi média szervezése, törekvések jelentek meg a nyilvánosság biztosításának új módjaira, megfogalmazódott az igény a részvétel növelésére. Mindezt többségében csekély erőforrásokkal teszik.
Az IKM (Internetes Közszolgálati Média) című oldal célja, hogy megoldásokat ajánljanak
Ehhez most a https://ikmedia.hu/ oldalon arra biztatnak, hogy különféle média anyagokat (többnyire cikkeket, rádiós- és videó anyagokat) azok készítői, olvasói-, hallgatói-, nézői minősítsenek egyszerűen felajánlott szempontok alapján.
Erről, és a közszolgálatiság fontosságáról beszélget Zsolt Péterrel a Civil Rádióban Péterfi Ferenc.
