A tudományos munkáskutatás. Illetve az abban részt vevő szociológusok, történészek, antropológusok. Milyen volt a munkásosztály? Milyen archetípusai élnek, maradtak tudatunkban a 20. századból? Egységes, uralkodó, sokszínű, forradalmi, szocialista, kispolgári munkásosztály?
Egy másik Kelet-Európa: Munkás- és társadalomtörténeti tanulmányok Mark Pittaway emlékére című kötet egyik szerkesztőjével, Bartha Eszter docenssel Görög Mása beszélgetett.
Civil Rádió 2017.12.08.
(A cím idézet 2015-ös cikkekből.)
Mi változott azóta?
2015-ben a párizsi klímacsúcson 195 ország megállapodott abban, hogy vállalásokat tesznek arra, hogy a globális átlaghőmérséklet drasztikus emelkedését megakadályozzák, vagyis a kormányok olyan gazdasági beruházásokat, olyan fejlesztéseket támogatnak, amivel csökkenhet az adott országban az üvegházhatású gázok kibocsájtása. Minden ország önkéntes vállalást tett. De még az összes vállalással együtt sem tudják betartani a kitűzött, 2 Celsius fokon belüli emelkedést. Miféle szankciókat lehet alkalmazni ha valaki nem tartja be a vállalását? Milyen szabályrendszert követve kellene megfelelni ezeknek a vállalásoknak? Ezzel kapcsolatban hoztak döntéseket 2017 végén a bonni klímacsúcson, miközben a hivatalos formákon kívül, az alulról szerveződő klímavédelmi mozgalmak, szerveződések máris lassúnak és elégtelennek érzik a klímacsúcs illetve kormányuk vállalásait, az USA pedig kiválni készül.
A novemberi Klímacsúccsal kapcsolatosan Berenda Alexával, a Magyar Természetvédők Szövetségétől Tímár Andrea beszélgetett.
Civil Rádió 2017.12.02.
A 2015-
PISA felmérésen problémamegoldásban és együttműködésben a magyar diákok jelentős hátrányt mutattak a felmérésben részt vevő legtöbb ország diákjaival szemben. Mit jelent ez voltaképpen? Hogyan zajlanak ezek a tesztek? Mit jelent az eredmény? Milyen összefüggések tárhatók fel a tesztek alapján a szociális helyzetre vonatkozóan? Mit jelent az ha a kormányzati kommunikáció bagatellizálja a problémákra rámutató eredményt? Az eredmények egy részét tavaly év végén hozták nyilvánosságra. Ezzel kapcsolatban Szabó András tett fel kérdéseket Nahalka István oktatási szakértőnek.
Civil Rádió 2107.12.01.
“Idén is megrendezzük a Karácsonyi Szeretetlakomát, az év során legnagyobb, háromnapos ételosztó akciónkat. Ételt az Életért Közhasznú Alapítványuk minden hétköznap több ezer adag ételt oszt ki a rászorulóknak fővárosi és vidéki osztópontjain, az ünnep alkalmával azonban a meleg étel mellé egy az egész család számára hosszabb időre elegendő tartós élelmiszercsomagot is ajándékoz. A csomagban alapvető tartós élelmiszerek, liszt, cukor, olaj, édes és sós finomságok, datolya, és más különleges élelmiszerek is szerepelnek. Az akció keretében naponta 1600 adag ebéddel várjuk a családokat. Főleg olyan lakhatással rendelkező vendégekre számítunk, akik az ebédet otthon, családjuk körében fogyasztják majd el, ezáltal reméljük, hogy az asztal körül segítünk összetartani a nehéz sorsú családokat. Míg az elszigetelődés és elmagányosodás a legnagyobb ellenfele a szükségben élőknek, addig a szociális kapcsolatok megtartása, a családi összefogás és az érzelmi, szociális biztonság érzete a legfontosabb táplálékunk. Abban bízunk, hogy akciónkkal példát tudunk mutatni a segíteni és tenni képes lakosság számára, valamint hogy hasznos elemei lehetünk a hazánkban működő szociális, karitatív hálónak. Úgy véljük, hogy az emberek közötti összefogás és gondoskodás egy-egy közösség, ország lelki erejének mutatója.” Ételt az Életért Alapítvány
Szilaj Péternével, az Ételt az Életért Közhasznú Alapítvány irodavezetőjével Görög Mása beszélt.
Civil Rádió 2017.12.14.
Nincs már független sajtó? Lett rengeteg független sajtómunkás! A gyűlöletpropagandát szajkózó kormánypártközeli médiacégek elvárásaihoz alkalmazkodni nem hajlandó vagy eleve képtelen munkatársak így is úgy is kényszerű távozása miatt sok a független újságíró. A piacot azonban, és főleg a vidéki tájékoztatási rendszert az említett kormánymédiumok uralják, központi irányítással, többnyire név nélküli cikkek megjelentetésével, elvtelen bértollnokok igénytelen írásaival. A hiteles újságírást felvállalók változatos fórumokat, főképp internetes felületeket hoznak létre, ám sok olyan régió és generáció van ahol és amelyben a szokásos tv-rádió-újság az infromációszerzés módja, sőt szinte az egyetlen lehetősége. Ezért egy transzmediális szerkesztőség alakult nemrégiben, amely online elérhető és kinyomtatható formába önti az összeválogatott írásokat, amelyekben lehetőleg éppen az a másik fél szólal meg, amelyiknek máshol nincs lehetősége. L. László Jánossal, az újság felelős szerkesztőjével Péterfi Ferenc beszélgetett a kezdeményezésről.
Civil Rádió, 2017.12.13.
Dr. Kusper Zsolt a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke Tóth Mónika műsorvezetővel oszt és szoroz. Az egészségügyi dolgozók bérfejlesztése következtében csökkent a mentősök fizetése? A mentősök számára komoly kérdéssé, erkölcsi dilemmává emelkedett a felszólítás: pénzt vagy életet!?
Civil Rádió 2017.12.11.
A Mentor kiadó azzal a céllal adta ki az Ugyanolyan mások című antológiát, hogy az eladásukból keletkező bevételekből alapítványok támogatni tudjanak rászoruló családokat. Az ötletgazda Szele Anna és a kiadó igazgatója Káli Király István hatalmas munkát végeztek. Az 58 kortárs író közreműködésével létrejött antológia kereskedelmi forgalomba nem került, a példányokat 8, rászorulókat segítő civil szervezet között osztották szét, akik a könyv eladási bevételeit mind adományként kezelhetik.
A 2016-ban alapított Nyugodt Szív a Lakhatásért Alapítvány – az egyik szervezet a kedvezményezettek közül, – olyan egyedülálló, illetve családos embereknek próbál segíteni, akiknek a lakhatása veszélybe került, vagy egy átmeneti megoldást (családok átmeneti otthona, anyaotthon, hajléktalanszálló) szeretne méltóbb körülményekre változtatni.
Az Alapítvány december 13-ára irodalmi estet szervezett a FUGA Budapesti Építészeti Központban az 5. kerületi Petőfi Sándor utca 5-ben, 19 órától. Az antológia szerzői közül sokan ott lesznek, és szívesen dedikálják a megvásárolt könyveket. Az eseményre nem kell belépőjegyet venni, de adományaitokkal a Nyugodt Szív Alapítvány közvetítésével és segítségével a szegénységben élők lakhatását támogatjátok.
Kedvcsinálónak néhány név a meghívott szerzők közül: Egressy Zoltán, Erdős Virág, Garaczi László, Háy János, Káli Király István, Kemény Zsófi, Király Kinga Júlia, Kukorelly Endre, Papp Sándor Zsigmond, Péterfy Gergely, Szálinger Balázs, Szele Anna, Szvoren Edina, Vörös István. A zenéről Szemző Tibor gondoskodik.
Hoffman Andreával, a Nyugodt Szív a Lakhatásért Alapítvány elnökével Berek Péter beszélgetett.
2017.12.07.
A Tisztelet hangján – így hangzik magyarul az uniós projekt angol címe: a Respect Words.
Jó féléves munkával elkészült egy etikai kódex, benne az ajánlásokkal és a útmutatóval az újságírók számára. Abban segít a dokumentum nekik, hogy miként kerülhetik el a gyűlöletbeszéd csapdáit, és abban is, hogy miként védekezhetnek a publikációkba beszivárgó uszítás, és általában az együttélést mérgező beszéddel szemben.
A projektben résztvevő 7 ország most rádiós műsor sorozatot indít. 20 alkalommal lesznek hallhatóak a fél órás beszélgetések, riportok, interjúk a gyűlöletbeszéd történetéről, az egyes csoportokat érő verbális támadásokról, a társadalmi felelősségről, a védekezés módjairól. Szakértők és érintettek, professzorok és civil aktivisták, segítségével mutatjuk meg, hogy mit tapasztaltunk, illetve, hogy mit tehet a közösség, de főleg az újságírók, persze velük együtt a szerkesztők az etikus újságírásért.
Várjuk tehát önöket – minden kedden délelőtt tíz órakor – húsz héten át a Civil Rádióban. És persze tartjuk magunkat a címhez: A tisztelet hangján szólunk!
“A tudós eltűnik. Felváltja a kutató, aki kutatási vállalkozások résztvevője. Munkájának ez adja a friss levegőt, és nem tudományának ápolása. A kutatónak nincsen többé szüksége otthoni könyvtárra. Ezenkívül folyton úton van. Értekezleteken tárgyal és kongresszusokon ismerteti nézeteit. Kiadók megbízatásaihoz köti magát. A kiadók határoznak most arról, milyen könyveket kell írni. A kutató valójában önmagától szükségképpen átveszi a technikus lényegi szerepkörét.”
Heidegger idézett néhány sora 1938-ból pontosan utal az újkori tudomány működési mechanizmusaira, arra, hogy a tudomány művelése korunkra mennyire megváltozott az előző korokhoz képest, hogy intézményeiben egyfajta termelési munkává alakult, amelyben a tudósok kutatókká, technikusokká válva apró fogaskerekei csupán a gépezetnek.
A slow mozgalom 1986 óta arra bátorítja az embereket, hogy lassítsanak! Éljenek meg minden pillanatot, ne sürgessék az időt, ne akarjanak túlesni gyorsan mindenen, adjanak időt a hazaérésre például, az étkezésre, a gyereknevelésre, a gondolkodásra!
A tudomány művelőit, a kutatókat is elérte ez a mozgalom és 2010-ben megjelent a slow-tudomány kiáltványa, melyben a gondolkodás, olvasás, tapasztalás és a tudomány előrelépéseinek lassúságát hangsúlyozzák és türelmet kérnek.
Az erről kialakult akadémiai diskurzusról és egy éppen megjelenő kiskátéról Görög Mása beszélgetett Bárány Tibor filozófussal.
Civil Rádió 2017.11.30.
„Sokan emlékeznek, ez volt a címe a hajdani és népszerű Kossuth rádiós műsornak, ahova nagyon sokan beírtak különféle problémáikról, s a szerkesztőség jó néhánynak utánajárt, elrendezte azokat. A RÁDIÓ akkori tekintélye megolajozta azokat az ügyeket, amelyekhez a kisembereknek nem volt ereje, kapcsolata, befolyása, tudása. Amolyan elintéző műsor volt ez. Igazából kicsit a „gőz kieresztését” is szolgálta.
De mit üzen a mai hallgatóknak a Civil Rádió?
Szerda délelőtt délelőtt például az Őrkutyák Civilben című műsor debütált – un. wathcdog szervezetek révén érdekvédelemmel kapcsolatos jelenségekre, esetekre hívja fel a figyelmet a sorozat. Ma éppen a korrupció – sőt a mindennapi korrupció volt a téma, az Átlátszó és a Transparency International szervezetek szakértőivel.
Aztán koradélután a „Foggal és örömmel” című állatvédelmi műsort hallhattuk, amelyben az Eb Óvó egyesület vezetője a Városliget megújítása, a változások során felmerülő kutyás érdekek megfogalmazásáról és érvényesítéséről beszélt. Nagyon plasztikusan érzékeltette, hogyan sikerült az érdekvédelem megteremtésére az érintettek megszerveződő csoportjának az itten terveket alakító kerekasztalba bekerülniük. Ennek érdekében hogyan végeztek felmérést a kutyatartók körében, ezeket hogyan alakították és használták érvekként a tervezési folyamatokban. Persze vannak ügyek, amelyekben kompromisszumokra kényszerülnek a többi érdeket képviselőkkel szemben, de ekkor jön a párbeszéd értelme – ez így normális.
Aztán a Délutáni Magazinban több olyan téma is szerepelt, amely az öntevékenységhez, a közösségi érdekvédelemhez kapcsolódik: a Közmunkás Mozgalom a Jövőért koalíciója (amely éppen 5 éves) például a közfoglalkoztatásban lévők érdekeinek összefogását vállalja az érintettek bevonásával. De szó volt a Vallások az elnyomottakért című vallásközi expóról (párbeszéd, szolidaritás, érdekvédelem az itteni fő témák), vagy éppen a KÁVA Részvételi Színházáról, amely a produkciókon túl, bevonja és aktivizálja a nézőket, felkészíti a fiatalokat arra, hogy szembe nézzenek a jövőjükkel – amelyben jórészt önmagukra és egymásra számíthatnak. Az öntevékenységet helyezik előtérbe.
„Szerintem is ez a részvétel kora” – ez a mondat már a KÁVA Színházi Műhely legfrissebb szlogenje.
Szerintünk is az, a részvétel korát éljük. Éppen most.
Ezt üzeni ma a Civil Rádió!”
Péterfi Ferenc
Civil Rádió 2017.11.29.
A közmunkaprogram 2011-ben azzal a céllal indult, hogy a munkaerőpiacról kiszorultak, tartósan munkanélküliek ne kerüljenek távol a munka világától és elősegítse a munka világába való visszakerülésüket. Azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy ezzel a munkatapasztalattal és újjáéledő kapcsolatokkal könnyebben tudnak majd elhelyezkedni, a valós munkaerőpiacon megjelenni. A valóság azonban azt mutatja, hogy aki egyszer oda bekerül az onnan ki nem kerülhet. Állásinterjúra nem engedik el, a központ nem továbbít felé újabb álláshirdetéseket. A program hátrányai közé tartozik az is, hogy a nagyobb városokban inkább elszippantja a munkaerőt a valós munkaerőpiacról, növeli a dolgozói szegénységet. További kritikák szerint pedig a közmunka csupán a költségvetési spórolás eszköze.
A Közmunkásmozgalom a Jövőért csoport már 5 éve képviseli a közmunkások érdekeit, szervez különböző akciókat, felhívja a figyelmet az esetleges visszaélésekre és folyamatosan kritikát gyakorol a közfoglakoztatás rendszere felé. Egyik szervezője, Csonka József saját tapasztalatait osztja meg és belülről láttatja velünk ezt a világot.
Civil Rádió 2017.11.29.
Agresszió vagy tehetetlenség?
Sok szülőben felmerül a kérdés, főleg a határait feszegető, eleven és dackorszakos két-három éves gyerekekkel sújtottak körében, hogy vajon tényleg elégséges-e a mai nevelési tanácsok ajánlása szerint eljárni és szépen érthetően elmagyarázni a gyereknek, mikor jár tilosban, mit szabad és mit nem, mert így a gyerek tiszteletben fogja tartani a kérésünket és vigyázni fog magára és a környezetére. Amikor a gyerek szivárványpónival már huszadjára üti a másik fejét, vagy ugrik neki a könyvespolcnak, vagy nyúlkál a forró lábos felé és már huszadjára mondjuk el neki, hogy ezt miért nem szabad, miért nem jó, – az empatikusabb szülők azt is megemlítik hogy ez fájhat a másiknak vagy fog neki, a filozófikusabb szülők arra is rákérdeznek, hogy miért csinálja, – és ezzel együtt sem jutnak el addig, hogy a gyerek abba is hagyja azt a rosszaságot amit éppen tesz, akkor a szülő elgondolkozik vajon tényleg rosszaság e az, amit a gyerek csinál. És ha arra jut, hogy ezzel bizony fájdalmat okozhat másnak vagy saját magának, kárt tehet a környezetében, akkor tovább gondolkozik, hogy mégis hogyan állítsa meg. És akkor kap egyet a kisgyerek a popsijára vagy a kezecskéjére és elrángatja onnan. A kevésbé empatikus szülő nagyanyáink eszközeiben és az emberiség evolúciós sikereiben bízva siklik át az ügy felett. A filozófikusabb hajlamú szülő viszont azonnali bűntudatot érez, hiszen tudja, hogy az egyik helyről a másikra rángatás, a fizikai kényszerítés azt az érzést keltheti a gyerekben, hogy nem ő rendelkezik a testével, valaki más uralja a szituációt, neki nincs befolyása a történésekre és ez bizony lelki sérüléseket esetleg komoly károkat is okozhat.
Az a szülő, aki tehetetlennek érzi magát a gyermeke fegyelmezését illetően feltétlenül tájékozódjon és forduljon segítségért, van erre lehetőség. A nevelési célzatú vagy annak álcázott testi fenyítésnek szigorú törvényi szabályozása van. Magyarországon több mint 10 éve a gyerekek verésének minden formáját a törvény bünteti!
Dr. Gyurkó Szilviával gyerekjogi szakértővel Szabó András beszélt.
Civil Rádió 2017.12.01.
Hogyan vélekedik az iszlám teológusnő a nők felszabadításáról, egy keresztény teológusnő a kirekesztettekről, egy rabbinő a rászorulókról? Lehetséges, hogy felfedezni vél némi előítéletet a kérdésben? Lehet hogy lehet.
Vallások az elnyomottakért – Nők, etnikai kisebbségek, szegénység – címmel expót szervez december 10-ére a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesülete, hogy vallásközi párbeszédet generáljon és a fent említett témákkal kapcsolatosan mindenki megoszthassa másokkal tapasztalatait, gondolatait. Perintfalvi Rita, az egyesület elnöke a szervezők oldaláról arról beszélt műsorunkban, miért van szükség a mai Magyarországon beszélni ezekről egy kicsit másképpen, különböző vallások szemszögéből.
Civil Rádió 2017.11.29.
Ételadományokat gyűjtenek az iskolákban, érzékenyítő tréningeket tartanak multicégeknél, nagyobb találkozók, rendezvények, konferenciák után a nightwatch elnevezésű autósflottájuk a szállókra viszi a megmaradt ételeket, pub-ot nyitnak a hajléktalanok reintegrációjáért. Ki ne hallott volna már a Bike Maffiáról? Bara Péter beszélgetett az egyesület vezetőjével, Havasi Zoltánnal, de bekapcsolódott a beszélgetésbe Col Legno is az Egyetlen hajléktalan című opera szerzője, aki feltette a kérdést valóban civil szervezetek feladata a hajléktalanok ellátása?
A válasz a műsorból kiderül.
Civil Rádió 2017.11.26.
A mai városlakó manapság simán érezheti úgy, hogy a várostervezők és ingatlanberuházók úgy tekintenek a közparkokra, mintha azok a lakó- és irodaházak, plázák és parkolók elől vennék el a helyet, feleslegesek, zavaróak és amúgy is aki fát akar látni menjen vidékre. Persze a városlakók közül is sokan megelégednek a cserépbe ültetett fákkal, mert nem nőnek túl nagyra és arrébb lehet tenni őket ha netán útban lennének, az ősszel lombjukat hullató fák az autókat koszolják össze és az avart is csak széthordja a szél. Az akác lehulló levelén el lehet csúszni, a nyárfa repülő szösze pedig egy hétig csiklandozza az orrunkat. Jobb is ha a városból ezek eltűnnek, és nem zavarják a kiszámíthatóan sikeres jólétben a betonon andalgó polgárokat.
Mohai Borbála, történész Orczy-kertről szóló történetéből kiderül hogyan gondolták másképp máskor.
Civil Rádió 2017.11.18.
