Nem a puszta létünkért harcolunk. Hanem a szabadságunkért.
25 éve kezdődött. Közösségünk még a folyamatos adások indulása előtt szerveződött, és hosszú út vezetett az első hang megszólalásáig. A két és fél évtized során közel 800 önkéntes műsorkészítő segítette munkánkat – civil szervezetek munkatársai, aktivisták, diákok, helyi közösségek – emberek, akik a nyilvánosság erejét felhasználva beszéltek közös dolgainkról: környezetvédelemről, építészetről, szociális ügyekről, helyi történésekről, civil társadalomról, zenéről, kultúráról. Többnyire olyan témákról, amelyek számos médiumból kimaradtak. 25 éve értéket közvetítünk.
Október 12-én nyitott stúdióval jelentkezünk az Emberi Jogi Nevelők Hálózata és az Amnesty International Magyarország közös szervezésében megvalósuló konferenciáról, aminek célja „hogy az emberi jogi vagy demokratikus állampolgári neveléssel foglalkozó szakemberek új impulzusokat kapjanak, megoszthassák egymással tapasztalataikat, válaszokat keressenek közös dilemmákra, erősíthessék kapcsolataikat, és eszközöket kapjanak az emberi jogi nevelés terén végzett munkájukhoz.”
A helyszínen nyitott stúdiónkból élő közvetítésben
követhetik az érdeklődők az eseményeket, interjúk készülnek az előadókkal, közreműködő
szerveztek képviselőivel, résztvevőkkel. A hallgatók átfogó képet kaphatnak a
demokráciára nevelés módszereiről, eszközeiről és jelenlegi lehetőségeikről.
A kitelepült stúdió
közreműködői: Huszerl József és Márkus Máté
Hosszú ideje tudják a szakértők, hogy az iparszerű mezőgazdaság és az általa létrehozott monokultúrák negatív hatással vannak a biológiai sokszínűségre, a vadon élő növény- és állatfajok élőhely-beszűkülésével, pusztulásával, a fajszám és a talaj minőségének csökkenésével járnak. A kishantosi mintagazdaság kisajátítása látható példája annak, hogy a természet és a közösség értékeinek megőrzése, az ott dolgozó magyar emberek – a jövő generációinak szánt – példamutatása, emellett személyes megélhetése és a gazdaságba belefektetett munkája az akkori döntéshozók számára nem bírt jelentőséggel. A különböző perek az eljárással kapcsolatban azóta is folynak, de most a magyar állam nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet még egy pert indított a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace Magyarország ellen, hogy rajtuk behajtsák azoknak az őrző-védőknek a bérét, akik biztosították, hogy a földpályázat nyertesei zavartalanul vegyék birtokba a földet és pusztítsák ki a biogazdaság növényeit. Ács Sándornéval, a Kihantosi Mintagazdaság vezetőjével Görög Mása beszélgetett erről az eljárásról.
100 éve hunyt el MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ magyar festő és grafikus. Forgószínpad c. műsorunkban KRÚDY GYULA – A „bolond Mednyánszky”, a csavargók patrónusa – című írásával emlékezünk a kiváló magyar festőművészre. Az író egy másik remek cikke a kevésbé ismert kortárs, Zemplényi Tivadar magyar festőről és művésztanárról megemlékezve fejti ki nézetét a művészek életéről. A zenés irodalmi műsort szerkesztette, a zenéket válogatta és közreműködött: Géczi Gábor.
Az interjú pillanatában annyi már bizonyos, hogy egy nagyon kínos történet tanúi lehetünk, s Budafok polgármestere testületi támogatással, hogy fölöslegesen ne aktivizáljon mozgalmakat (sic) több intézményre kiterjedő vizsgálatot kezdeményezett. Mindezt persze az után, vagy azzal párhuzamosan kellene megtenni, hogy Károly bácsit, kit tévedésből lakoltattak ki, visszamehet a 22 nm-es lakásába. Még örülhetünk, ha nagyobb tragédia nem történik. A rádióban az összes érintettet igyekeztünk megszólaltatni. …És akiket sikerült: Bodrog Zoltán XXII. kerületi képviselő és Misetics Bálint, A Város Mindenkié Csoport képviseletében. Műsorvezető-szerkesztő: Zsolt Péter.
2018. október 15-én hatályba lépett jogszabály az életvitelszerű közterületen való tartózkodás büntethetőségéről. Péterfi Ferenc Kalota Ágnes ügyvédtől, az Utcajogász Egyesület önkéntesétől kérdezte meg, hogyan került alkalmazásra azóta ez a jogszabály, hogyan zajlanak a hajléktalanok elleni eljárások, mik a tapasztalatok és hová tudnak fordulni segítségért a „szabálysértők”. Eláruljuk, hogy már a beszélgetés elején kiderül, nagyon ritka ez a típusú szabálysértési eljárás, alig néhány zajlott le az elmúlt időszakban és nem hoznak sok eredményt. Azt viszont még mindig nem tudjuk milyen célok és megoldási lehetőségek jártak a jogszabály megalkotóinak fejében és vajon mennyire voltak tisztában az alkalmazhatóság nehézségeivel. Mire megoldás az elzárás és a pénzbüntetés?
Tóth Zoltán Olvasókör című műsorában – kicsit a megszokott személyes életutat, tapasztalatokat, alkotásokat bemutató hangnemtől eltérően – ezúttal a hazai egészségügyi ellátásról, ellátottságról és hozzáférésről esik szó. A beszélgetés során bepillantást nyerhetünk a mentősök munkájába, a laboratóriumi folyosókra, háziorvosi rendelőkbe, sürgősségi osztályokra, várókba, a költségvetés számadataiba, ügyeletekre. Kampány-üzemmódon kívül. Vendég: Komáromi Zoltán háziorvos.
„- Jó reggelt! – Jó reggelt kívánok, bocsánat egy dolgot muszáj megtudnom. ..Navracsics Tibor lesz pénteken? – Lesz. -Hhúúú, köszönöm, köszönöm….
Ha én el fogom mesélni a klubban Navracsicsnak, hogy volt egy ember, aki megkérdezte ezt és így örült, komolyan mondom, ahogy apukám mondaná, ki fog térni a hitéből… Szerintem Magyarországon kevés olyan rádió van, ahol, ha azt mondják, hogy lesz pénteken Navracsics, annak így tudnak örülni.”
Újra Keljfel Jancsi hétköznap reggel 7-től!! A műsorok visszahallgathatók ezen az oldalon.
L. Ritók Nórát és az általa működtetett Igazgyöngy Alapítványt már mindenki ismeri. Ismeri Őt az adományozók és díjátadók széles köre, a közélet eseményeit követő civilek, az önkénteskedni vágyók, a mélyszegénység ellen küzdő szociális munkások, ismerik a pedagógusok, az alkotóművészek, nagyvárosiak, kormányzati munkások és pályáztató szervek. De akik elmondhatják, hogy valóban fordulhatnak hozzá, és akik felé ő is odafordul azok a helyiek, a közvetlen munkatársak és a berettyóújfalui szegények, az ottani gyerekek. Sajnos, amíg a hivatalos szervek és a kormányzat által kijelölt „szakemberek” az utóbbi években sorozatban tagadják, hogy létezik mélyszegénység és éhező gyermek, sőt Magyarországon már a létminimum alatt élőkről évek óta nincsenek hivatalos adatok, addig a független nemzetközi szervezetek statisztikai mutatói által végzett vizsgálatok az ellenkezőjét mutatják és a terepmunkát végzők is ezt támasztják alá. Hogy bepillantást nyerhessünk a valóság eltitkolt mélységeibe az azt ismerőket kell megkérdeznünk. Szabó András L. Ritók Nórával beszélgetett.
„Egzisztenciális szorongatás a médiában!… Béklyóban
vergődik a vidéki újságírás!… Félelem és rettegés a médiaugaron! … „
Hogyan éli túl a vidéki újságíró a ner propagandahadjáratát, a kormányközelivéválást, a különböző tulajdonosi és főszerkesztői változásokat? Az „ottragadt újságírók”-ról készült Jött Mészáros és rögtön Fideszes genyók lettünk című cikk kapcsán Görög Mása beszélget a szerzővel, Fődi Kittivel.
A tanár és a tanárnő szó környezete a magyar online sajtóban
A magyar online média szófordulatait, szókapcsolatait vizsgálta egy kutatócsoport annak érdekében, hogy kiderítsék, milyen képet kap a világról az olvasó, hogyan kereteződik, milyen szavakkal képeződik le, miként determinálódik egy-egy társadalmi jelenség. A kutatást az angol nyelvterületen alkalmazott módszerrel végezték, és több, mint 100 ezer cikket elemezve, arra voltak kíváncsiak vajon mennyire sztereotip és előítéletes a magyar sajtó nyelvhasználata bizonyos nemi, etnikai, vallási csoportok tekintetében. Fázold Helga a kutatás egyik résztvevőjét, Varjú Zoltán, számítógépes nyelvészt kérdezte.
Se szeri se száma a különböző apróhirdetéseknek, amelyek albérletet kínálnak egyetemisták, főiskolások számára. Sokan csak az ár alapján döntenek és lehetőség szerint minél olcsóbban próbálnak albérletet találni. Ugyanakkor, ha csak ezt a szempontot tartják szem előtt, annak könnyen kellemetlen meglepetés lehet a vége. Milyen buktatói vannak a lakásbérlésnek, mire figyeljenek oda a szerződéskötéskor, a kauciónál, az átadás-átvételnél, és kihez fordulhatnak panasz esetén? Dr. Kóródi Dávidot, a Budapesti Békéltető Testület hivatalvezetőjét erről kérdezte Szabó András.
Stefano Bottoni, az Akadémiai Dolgozók Fórumának egyik alapítójaként az elmúlt évben rengeteget nyilatkozott, érvelt a Magyar Tudományos Akadémia érdekében és kutatóhálózatának kiszervezése, „államosítása” ellen. Az olasz-magyar nemzetiségű történész – akinek kutatási területe Közép-Európa politika- és társadalomtörténete, történelme a legújabb korban, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre -, ma már a Firenzei Egyetem kutatója, oktatója. Görög Mása a Végtelen című műsorában látta vendégül.
Ebben a városban szinte mindenről folyamatos a párbeszéd
Kirándulás a jövőbe – erről beszél nagyon vonzóan a Vancouverben (is) élő Kovács Erzsi a délutáni magazin interjújában. Ahol a budapestiek betonoznak ott a kanadai városlakók virágot, fákat ültetnek és füvet telepítenek – önkéntes és öntevékeny kezdeményezéseik során – amit persze egy összehangolt tájépítészeti tervezés segít a háttérből. „Nem a természetbe kell kimenni a városból, hanem a természetet kell vissza/behozni a városba” – ez a közös álláspontja az ottaniaknak. Ahogy erről, úgy szinte minden más fontos helyi ügyről is folyamatos a párbeszéd errefelé – ez a természetes közege a vancouverieknek.
Nagy hangsúlyt ad a vendég annak, hogy többnyire nem a pénzbeli gazdagság a város ilyen virágzásának a feltétele, hanem a helyi társadalom és a városvezetés összehangolt a kölcsönösségre épülő viszonya. Amitől azt is megkockáztatja – ezek jó részét itthon is meg lehetne csinálni.
Szó esik az elesettebbekről, a szegényesebb körülmények között élőkről – tehát a drogosokról, a hajléktalanokról is az interjúban, akikkel szintén találkozhatunk a városban, de „mivel ők is a közösség tagjai, fel sem merül, hogy kizsuppolják őket innen”. Péterfi Ferenc interjúja az élhető városok apropóján.
A Civil Rádió médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatta a 2016-os évben.
AZ ÉV CIVIL RÁDIÓSAI
1997 Abelovszky György
1998 Gyenes Zsuzsa
1999 Manheim István
2000 Bottlik Zoltán
2001 Rácz Dániel
2002 Czap Ágnes
2003 Radó László és Géczi Gábor
2004 Bányay Géza
2005 Berta Tibor
2006 Rakusz Tamás
2007 Fehér József
2008 Ruzsa Viktor
2009 Bíró Zsolt
2010 Ferenczi Tünde és
Szabó Zoltán
2011 Pallai Péter és
Szabó András
2012 Romsics Balázs
2018 Tímár Andi és Kazinczy Bálint
