„Egzisztenciális szorongatás a médiában!… Béklyóban vergődik a vidéki újságírás!… Félelem és rettegés a médiaugaron! … „
Hogyan éli túl a vidéki újságíró a ner propagandahadjáratát, a kormányközelivéválást, a különböző tulajdonosi és főszerkesztői változásokat? Az „ottragadt újságírók”-ról készült Jött Mészáros és rögtön Fideszes genyók lettünk című cikk kapcsán Görög Mása beszélget a szerzővel, Fődi Kittivel.
Civil Rádió 2019.08.06.
A magyar online média szófordulatait, szókapcsolatait vizsgálta egy kutatócsoport annak érdekében, hogy kiderítsék, milyen képet kap a világról az olvasó, hogyan kereteződik, milyen szavakkal képeződik le, miként determinálódik egy-egy társadalmi jelenség. A kutatást az angol nyelvterületen alkalmazott módszerrel végezték, és több, mint 100 ezer cikket elemezve, arra voltak kíváncsiak vajon mennyire sztereotip és előítéletes a magyar sajtó nyelvhasználata bizonyos nemi, etnikai, vallási csoportok tekintetében. Fázold Helga a kutatás egyik résztvevőjét, Varjú Zoltán, számítógépes nyelvészt kérdezte.
Civil Rádió 2019.08.14.
Se szeri se száma a különböző apróhirdetéseknek, amelyek albérletet kínálnak egyetemisták, főiskolások számára. Sokan csak az ár alapján döntenek és lehetőség szerint minél olcsóbban próbálnak albérletet találni. Ugyanakkor, ha csak ezt a szempontot tartják szem előtt, annak könnyen kellemetlen meglepetés lehet a vége. Milyen buktatói vannak a lakásbérlésnek, mire figyeljenek oda a szerződéskötéskor, a kauciónál, az átadás-átvételnél, és kihez fordulhatnak panasz esetén? Dr. Kóródi Dávidot, a Budapesti Békéltető Testület hivatalvezetőjét erről kérdezte Szabó András.
Civil Rádió 2019.08.09.
Stefano Bottoni, az Akadémiai Dolgozók Fórumának egyik alapítójaként az elmúlt évben rengeteget nyilatkozott, érvelt a Magyar Tudományos Akadémia érdekében és kutatóhálózatának kiszervezése, „államosítása” ellen. Az olasz-magyar nemzetiségű történész – akinek kutatási területe Közép-Európa politika- és társadalomtörténete, történelme a legújabb korban, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre -, ma már a Firenzei Egyetem kutatója, oktatója. Görög Mása a Végtelen című műsorában látta vendégül.
Civil Rádió 2019.08.01.
Kirándulás a jövőbe – erről beszél nagyon vonzóan a Vancouverben (is) élő Kovács Erzsi a délutáni magazin interjújában. Ahol a budapestiek betonoznak ott a kanadai városlakók virágot, fákat ültetnek és füvet telepítenek – önkéntes és öntevékeny kezdeményezéseik során – amit persze egy összehangolt tájépítészeti tervezés segít a háttérből. „Nem a természetbe kell kimenni a városból, hanem a természetet kell vissza/behozni a városba” – ez a közös álláspontja az ottaniaknak. Ahogy erről, úgy szinte minden más fontos helyi ügyről is folyamatos a párbeszéd errefelé – ez a természetes közege a vancouverieknek.
Nagy hangsúlyt ad a vendég annak, hogy többnyire nem a pénzbeli gazdagság a város ilyen virágzásának a feltétele, hanem a helyi társadalom és a városvezetés összehangolt a kölcsönösségre épülő viszonya. Amitől azt is megkockáztatja – ezek jó részét itthon is meg lehetne csinálni.
Szó esik az elesettebbekről, a szegényesebb körülmények között élőkről – tehát a drogosokról, a hajléktalanokról is az interjúban, akikkel szintén találkozhatunk a városban, de „mivel ők is a közösség tagjai, fel sem merül, hogy kizsuppolják őket innen”. Péterfi Ferenc interjúja az élhető városok apropóján.
Civil Rádió 2019.07.31.
Miskolcon és környékén működik egy alapítvány, ami nemcsak tárgyi feltételeket és szakmai segítséget nyújt fogyatékkal élők, elsősorban értelmileg akadályozottak és autisták számára, hanem szociális szolgáltatásaival elősegíti az érintettek foglalkoztatását, életkörülményeik javulását, az önállósulást, a társadalmi szemléletváltozást. Az alapítvány olyan fenntartható társadalmi vállalkozást, vállalkozásokat hozott létre, amelyben mindenkinek fontos szerepe van. Szerintük ugyanis képességeihez mérten mindenki tökéletesen alkalmas valamilyen feladatra, még akkor is, ha súlyos fogyatékossággal él. Miskolci központjukban képzéseket tartanak, foglalkoztatási tanácsadást végeznek, önkénteseket fogadnak, nemzetközi kapcsolatokat ápolnak, befogadó munkahelyeket kutatnak fel, nappali és lakóotthoni ellátást biztosítanak, terápiás központot, éttermet és a Bükk kapujában egy majorságot – ahhoz kapcsolható termelői, állattartási és ökoturisztikai funkciókkal együtt (kapcsolódó cikk),- működtetnek. Jakubinyi László a miskolci Szimbiózis Alapítvány megálmodója, létrehozója a legújabb pályaorientációs projektjükről és a hozzá kapcsolódó társasjátékról beszélt Szabó Andrással.
Civil Rádió 2019.07.26.
Elhunyt Heller Ágnes, filozófus professzor. 2019. július 19-én beúszott a Balatonba, és többé nem tért vissza…90 éves volt.
„A filozófusok között volt a legtöbb börtönviselt, a legtöbb máglyán elégetett, a legtöbb menekült, a legtöbb emigrációban meghalt – minden más hivatáshoz vagy szakmához képest. Azt hiszem csak az eretnekek tettek túl rajtunk.”
Az interjú Tóth Zoltán Olvasókör című műsorában készült.
Civil Rádió 2018.01.22.
A Soroksári lakótelep Újtelep úti két nyilvános telefonfülkéjét újrahasznosítás céljából megkapta a Jószomszédok Egyesület. Minden fontosabb csomóponton fellelhető technikatörténeti műemlékeknek az elmúlt időkben új, kulturális funkciót adva, könyvek ingyen használatát, cseréjét, ezáltal az olvasás népszerűsítését szervezték meg néhány városban, kerületben az ott élő civilek. A Soroksári lakótelepen most megvalósuló könyvmegállóról az Egyesület elnökét, Nagyistókné Ekler Évát kérdezte Elekes Irén Borbála.
Civil Rádió 2019.07.04.
„Folyam, kebled hányszor repeszti meg
Hajó futása s dúló fergeteg!
Mégis, ha elmegy fergeteg s hajó:
A seb begyógyul, s minden újra jó.”
COL LEGNO magyar zeneszerzőt a Hajléktalanopera ötletgazda-zeneszerzőjeként ismerhette meg a Civil Rádió hallgatósága és a szélesebb közönség. Az opera 2015-ös premierje óta a szerzőnek több zenei projektje is volt.
A legutóbbi egy jazz nagyzenekari mű, ami 19 hónapos felkészülési szakasz után jutott el az ősbemutatóig. A DUNÁ-ról komponált művét…
Forgószínpad, 2019. július 13, szombat, 20-21h.
Galileo Galilei
2019.07.02. délután 16.00 órára tiltakozást szervez az Akadémiai Dolgozók Fóruma a Magyar Tudományos Akadémia független intézeteinek kormányzati átszervezése ellen. Dukán András Ferenc műsorának vendégei Zászkalicky Márton és Mende Balázs Gusztáv, az Akadémiai Dolgozók Fórumának két tagja. Azt jártuk körbe, hogy mi hívott életre egy ilyen kezdeményezést, milyen problémákat látnak az MTA átalakításával kapcsolatban, illetve milyen lehetőségei vannak a dolgozói érdekképviseletnek az akadémiai szférában.
FRISSÍTÉS: 2019.07.02-án, a 117 perc délutáni magazinműsorban Tóth Mónika készített interjút az éppen zajló tiltakozás alatt Szilágyi Emesével, az Akadémiai Dolgozók Fórumának képviselőjével.
Avagy a magyar társadalom a manipulált félelem csapdájában. Tóth Mónika interjúja az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a TÁRKI közös szervezésében megvalósult „Manipuláció,morális pánikkeltés és lehetséges ellenszereik” című minikonferenciával kapcsolatosan Fleck Zoltán jogszociológussal a közös és ugyanolyan és teljesen egyforma, bármi/bárki felé átirányítható félelmünkről.
Civil Rádió, 2019.06.17.
„Pár éves berlini kezdeményezés, hogy a városi közösség és az önkormányzat előírja, hogy mi legyen az üresen álló telken majdan megvalósuló beruházás funkciója és utána privatizálja azt annak, aki azt a funkciót a leggazdaságosabban megvalósítja. Most ezt képzeljük el magyar körülmények között. Ez annyira logikusan hangzik, de annyira messze van attól a valóságtól, amiben mi élünk, hogy ez egész egyszerűen hihetetlen.” (Tosics Iván)
„Európa-szerte tanúi lehetünk egy újfajta politizálás kibontakozásának. Tudatos és aktív állampolgárokat láthatunk, akik politikai szerepvállaláson keresztül küzdenek városaik, tágabb lakóközösségük fejlődéséért, jobbá tételéért. Ezeknek a szervezeteknek a városhoz való jog biztosítása; a városi közjavak igazságos újraosztása; fenntartható, élhető, egészséges környezet biztosítása áll a fókuszukban. Egyes szervezetek egyszeri, lakossági tiltakozásból emelkednek ki, mások hosszú évek működése után döntenek úgy, hogy munkájukat új szintre, a politikai képviselet síkjára emelik. Akik nyomon követik ezeknek a szervezeteknek, mozgalmaknak a híreit, számos sikerről értesülhettek az utóbbi években. A legismertebb példa talán a Barcelona en Comú 2015-ös sikere, Ada Colau, korábbi lakhatási aktivista polgármesterré választása. Az egyik legújabb siker pedig Matúš Vallo, pozsonyi építész novemberi győzelme a szlovák főváros polgármester-választásán. Mindeközben Magyarországon a helyzet változatlan.” (Közélet Iskolája)
Tosics Iván városszociológus, kutatót az élhető városokról, városi mozgalmakról, a valódi önkormányzatiságról Görög Mása kérdezte.
Civil Rádió 2019.06.13.
Mielőtt felújítás miatt bezár a Szépművészeti, az Iparművészeti, költözés és ligetmegújítás miatt bezár a Közlekedési, majd a Néprajzi, a Magyar Természettudományi Múzeum már bérleti díjat fizet addigi, saját tulajdonként kezelt épületéért, amelyet éveken át saját koncepcióval, európai uniós pályázatokon nyert támogatásokból fejlesztett, és egyedülállóan magas színvonalon hozott létre különleges gyűjteményének speciális raktárhelyiségeket, tudományos kutatásokhoz laboratóriumokat, majd a kiállítóteret is bővítette. Amikor grandiózus tervek születnek a Nemzeti Galéria, a Néprajzi és a Közlekedési Múzeum új épületeire (mely utóbbi tervében a múzeum részeként vegetáló műszaki gyűjtemény elhelyezésére nem vonatkozik a koncepció), akkor a Természettudományit fokozatosan szorítják ki az addig gyűjteményeinek, irodáinak helyt adó ingatlanokból, a volt Ludovika – ma Közszolgálati Egyetem- épületéből és a botanikai gyűjteményt őrző Tündérpalotából. Miután a Természettudományi Múzeum mellett kiálló MTA is ellehetetlenülni látszik és azonközben viszont a Petőfi Irodalmi Múzeumban kortárs kultúrcentrumot szándékoznak létrehozni, jelentős központi támogatással – a megfelelő, kiválasztott ember irányításával – , a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetéséről röppennek fel hírek. Vajon milyen szándék vezérli a döntéshozókat? Vicsek Ferenc Vásárhelyi Tamás, főmuzeológust kérdezte a kialakult helyzetről.
Civil Rádió, 2019.06.11.
“1160-ban, amikor megindultak a párizsi Notre-Dame székesegyház építésének munkálatai vajon gondoltak-e a tervezők, a kivitelezők és a megrendelők arra, hogy milyen változásokat hoz majd az épület a város látképébe, hogy illeszkedik e majd a környezetébe? Hogy a tér kialakítása megfelel e majd a funkciójának? Hogy az épület használói kellemesen, kényelmesen érezzék majd benne magukat? Hogy minden a kornak megfelelő technikai megoldás, innováció érvényesüljön? Hogy olyan kivitelezési eljárásokkal dolgozzanak, ami a földrajzi elhelyezkedés szempontjából megfelelően alkalmazza a helyi nyersanyagokat, erőforrásokat? Gondoltak-e rá, hogy az épületnek még 2018-ban is állnia kell? Egyáltalán mióta figyelünk a tér-, épület- és a városhasználat közösségi szempontjaira?
A Civil Rádió új műsorában a kortárs építészettel kapcsolatban vetnek fel hasonló kérdéseket és keresnek adekvát válaszokat a műsorkészítők, Kohári Edit és Fázold Helga keddenként délelőtt 11 órától.”
Ezekkel a sorokkal indítottuk útjára 2018 novemberében az új, kortárs építészettel foglalkozó Aula című műsorunkat. Akkor még nem tudhattuk, hogy áprilisban leég az említett székesegyház nemes egyszerűséggel Az Erdő-nek nevezett tetőszerkezete, melynek újjáépítése kapcsán is számtalan technikai, építészeti kérdés vetődött fel érintve a környezeti, környezetvédelmi, kulturális nézőpontokat. Azt eredeti állapotok helyreállításához 13000 többszáz éves tölgyfa lenne szükséges…
Az építkezésekkel járó környezeti terhelés problémája – eddig a szakma perifériáján létező téma – most a világ szeme elé tárult.
Építészek, ne építsetek! címmel megjelent cikkében Bojár Iván András, művészettörténész, építészkritikus nem is erre, hanem nagyobb léptékben, a fenyegető globális klímakatasztrófára reagált. Fázold Helga interjúja az Aulában.
Civil Rádió, 2019.05.15.
Hogyan jutottunk el a 2019-es EP-választásokig? – tette fel a kérdést a műsorvezető Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ két vezetőjének, Csizmadia Ervinnek és Lakatos Júliának. Mindhárman közösen kutatták a témát, további kollégáikkal. A műsor az Európai Unió és Magyarország kapcsolatának elmúlt 15 évébe ad betekintést. Lakatos Júlia a „nemnyugatos” kifejezéssel az „illiberális” megközelítés helyett nyújtott egy másik nézőpontot, Csizmadia Ervin pedig a „mintakövető-mintaformálás” dichotómiával a magyar politikai elit gondolkodásának értékszempontjait igyekezett megvilágítani: Miért mintakövető a balliberális oldal és miért vált mintaformálóvá a Fidesz? A beszélgetés sok mindent érintett, a civilek szerepét, a hazai sajtó hozzáállását, a külföldi nézőpont hiányosságait, a politikai programokat, a közoktatást, az európai elit tudatlanságát, de tehetséges megoldásait is. Az adás a kutatást bemutató kézirat elkészülte után, de még annak megjelenése előtt hangzott el. Civil Rádió, 2019.05.29.
