Avagy a magyar társadalom a manipulált félelem csapdájában. Tóth Mónika interjúja az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a TÁRKI közös szervezésében megvalósult „Manipuláció,morális pánikkeltés és lehetséges ellenszereik” című minikonferenciával kapcsolatosan Fleck Zoltán jogszociológussal a közös és ugyanolyan és teljesen egyforma, bármi/bárki felé átirányítható félelmünkről.
Civil Rádió, 2019.06.17.
„Pár éves berlini kezdeményezés, hogy a városi közösség és az önkormányzat előírja, hogy mi legyen az üresen álló telken majdan megvalósuló beruházás funkciója és utána privatizálja azt annak, aki azt a funkciót a leggazdaságosabban megvalósítja. Most ezt képzeljük el magyar körülmények között. Ez annyira logikusan hangzik, de annyira messze van attól a valóságtól, amiben mi élünk, hogy ez egész egyszerűen hihetetlen.” (Tosics Iván)
„Európa-szerte tanúi lehetünk egy újfajta politizálás kibontakozásának. Tudatos és aktív állampolgárokat láthatunk, akik politikai szerepvállaláson keresztül küzdenek városaik, tágabb lakóközösségük fejlődéséért, jobbá tételéért. Ezeknek a szervezeteknek a városhoz való jog biztosítása; a városi közjavak igazságos újraosztása; fenntartható, élhető, egészséges környezet biztosítása áll a fókuszukban. Egyes szervezetek egyszeri, lakossági tiltakozásból emelkednek ki, mások hosszú évek működése után döntenek úgy, hogy munkájukat új szintre, a politikai képviselet síkjára emelik. Akik nyomon követik ezeknek a szervezeteknek, mozgalmaknak a híreit, számos sikerről értesülhettek az utóbbi években. A legismertebb példa talán a Barcelona en Comú 2015-ös sikere, Ada Colau, korábbi lakhatási aktivista polgármesterré választása. Az egyik legújabb siker pedig Matúš Vallo, pozsonyi építész novemberi győzelme a szlovák főváros polgármester-választásán. Mindeközben Magyarországon a helyzet változatlan.” (Közélet Iskolája)
Tosics Iván városszociológus, kutatót az élhető városokról, városi mozgalmakról, a valódi önkormányzatiságról Görög Mása kérdezte.
Civil Rádió 2019.06.13.
Mielőtt felújítás miatt bezár a Szépművészeti, az Iparművészeti, költözés és ligetmegújítás miatt bezár a Közlekedési, majd a Néprajzi, a Magyar Természettudományi Múzeum már bérleti díjat fizet addigi, saját tulajdonként kezelt épületéért, amelyet éveken át saját koncepcióval, európai uniós pályázatokon nyert támogatásokból fejlesztett, és egyedülállóan magas színvonalon hozott létre különleges gyűjteményének speciális raktárhelyiségeket, tudományos kutatásokhoz laboratóriumokat, majd a kiállítóteret is bővítette. Amikor grandiózus tervek születnek a Nemzeti Galéria, a Néprajzi és a Közlekedési Múzeum új épületeire (mely utóbbi tervében a múzeum részeként vegetáló műszaki gyűjtemény elhelyezésére nem vonatkozik a koncepció), akkor a Természettudományit fokozatosan szorítják ki az addig gyűjteményeinek, irodáinak helyt adó ingatlanokból, a volt Ludovika – ma Közszolgálati Egyetem- épületéből és a botanikai gyűjteményt őrző Tündérpalotából. Miután a Természettudományi Múzeum mellett kiálló MTA is ellehetetlenülni látszik és azonközben viszont a Petőfi Irodalmi Múzeumban kortárs kultúrcentrumot szándékoznak létrehozni, jelentős központi támogatással – a megfelelő, kiválasztott ember irányításával – , a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetéséről röppennek fel hírek. Vajon milyen szándék vezérli a döntéshozókat? Vicsek Ferenc Vásárhelyi Tamás, főmuzeológust kérdezte a kialakult helyzetről.
Civil Rádió, 2019.06.11.
“1160-ban, amikor megindultak a párizsi Notre-Dame székesegyház építésének munkálatai vajon gondoltak-e a tervezők, a kivitelezők és a megrendelők arra, hogy milyen változásokat hoz majd az épület a város látképébe, hogy illeszkedik e majd a környezetébe? Hogy a tér kialakítása megfelel e majd a funkciójának? Hogy az épület használói kellemesen, kényelmesen érezzék majd benne magukat? Hogy minden a kornak megfelelő technikai megoldás, innováció érvényesüljön? Hogy olyan kivitelezési eljárásokkal dolgozzanak, ami a földrajzi elhelyezkedés szempontjából megfelelően alkalmazza a helyi nyersanyagokat, erőforrásokat? Gondoltak-e rá, hogy az épületnek még 2018-ban is állnia kell? Egyáltalán mióta figyelünk a tér-, épület- és a városhasználat közösségi szempontjaira?
A Civil Rádió új műsorában a kortárs építészettel kapcsolatban vetnek fel hasonló kérdéseket és keresnek adekvát válaszokat a műsorkészítők, Kohári Edit és Fázold Helga keddenként délelőtt 11 órától.”
Ezekkel a sorokkal indítottuk útjára 2018 novemberében az új, kortárs építészettel foglalkozó Aula című műsorunkat. Akkor még nem tudhattuk, hogy áprilisban leég az említett székesegyház nemes egyszerűséggel Az Erdő-nek nevezett tetőszerkezete, melynek újjáépítése kapcsán is számtalan technikai, építészeti kérdés vetődött fel érintve a környezeti, környezetvédelmi, kulturális nézőpontokat. Azt eredeti állapotok helyreállításához 13000 többszáz éves tölgyfa lenne szükséges…
Az építkezésekkel járó környezeti terhelés problémája – eddig a szakma perifériáján létező téma – most a világ szeme elé tárult.
Építészek, ne építsetek! címmel megjelent cikkében Bojár Iván András, művészettörténész, építészkritikus nem is erre, hanem nagyobb léptékben, a fenyegető globális klímakatasztrófára reagált. Fázold Helga interjúja az Aulában.
Civil Rádió, 2019.05.15.
Hogyan jutottunk el a 2019-es EP-választásokig? – tette fel a kérdést a műsorvezető Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ két vezetőjének, Csizmadia Ervinnek és Lakatos Júliának. Mindhárman közösen kutatták a témát, további kollégáikkal. A műsor az Európai Unió és Magyarország kapcsolatának elmúlt 15 évébe ad betekintést. Lakatos Júlia a „nemnyugatos” kifejezéssel az „illiberális” megközelítés helyett nyújtott egy másik nézőpontot, Csizmadia Ervin pedig a „mintakövető-mintaformálás” dichotómiával a magyar politikai elit gondolkodásának értékszempontjait igyekezett megvilágítani: Miért mintakövető a balliberális oldal és miért vált mintaformálóvá a Fidesz? A beszélgetés sok mindent érintett, a civilek szerepét, a hazai sajtó hozzáállását, a külföldi nézőpont hiányosságait, a politikai programokat, a közoktatást, az európai elit tudatlanságát, de tehetséges megoldásait is. Az adás a kutatást bemutató kézirat elkészülte után, de még annak megjelenése előtt hangzott el. Civil Rádió, 2019.05.29.
A Civil Rádió Pikosztár című a ska/reggae zenéket bemutató műsorában Vékási Attila és Borovitz Tamás válogatásait hallhatják, de néha összehoznak tematikus órákat is, egy-egy fontosnak érzett ügyhöz kapcsolódó dalokkal (a Föld napja, nőnap, antirasszista világnap, a reggae nemzetközi napja stb.) vagy pl. a belgiumi robbantások után belga ska/reggae zenéket pakoltak össze („mindenkit távoli testvérünknek érzünk, aki ilyen zenéket szeret bárhol a bolygón és együttérzünk velük”).
Ezúttal nem kötődött egy adott naphoz a válogatás (később van Nelson Mandela születésnapja), de tervben volt, hogy beválogatnak közéleti témájú dalokat, pl. a Specialstól a Free Nelson Mandela-t és innen egy lépés volt egy Dél-Afrikával és Mandelával összeköthető protest dalcsokorra találniuk. Műsoraikkal minden kedden 15-kor jelentkeznek. Keep calm and feel the reggae!
Civil Rádió, 2019.05.28.
„Annak az egyetlen dolognak szeretnék hangot adni, hogy mi, akik odavisszük az állampolgárokat a bíróság elé, rettenetesen aggódunk. De egészen nyugodtan merem azt is mondani, hogy iszonyatosan félünk. Félünk azért, mert sok éve a jogállam folyamatos pusztításának vagyunk tanúi, és nehogy félreértés essen, nem pártpolitizálok. Egyáltalán nem azt teszem. Hanem a napi ügyvédi, jogi gyakorlatunkban tapasztaljuk a jogállam rohamos leépülését. És úgy érezzük, hogy a közigazgatási bíráskodás megteremtése ebben egy újabb lépcsőfok. Egyszersmind természetesen félünk attól is, hogy egyébként egy kísérleti lombik, és majd követi mindenféle, ami itt beválik, és az állampolgárok joghoz jutása újabb és újabb korlátozásának leszünk az asszisztensei… „ (Dr. Kende Péter, ügyvéd)
A Civil Leletek című műsor összefoglalója az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület 2019. április 8-án a közigazgatási bíráskodás rendszeréről tartott konferenciájáról. Szerkesztette: Vág András.
FRISSÍTÉS: A kormány 2019.05.29-i ülésén úgy döntött, hogy határidő nélkül elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését. Forrás: https://index.hu/belfold/2019/05/30/kormanyinfo_135_gulyas_gergely_varga_mihaly_hollik_istvan_ep-valasztas_gazdasagvedelmi_akcioterv/#
Civil Rádió, 2019.05.04.
„Magyarország rettenetes helyzetben van. Azok az emberek, akik egy hatékony ellenzék vezetői lehetnének, látva a strukturális kényszereket, egyszerűen nem is mennek a politika tájékára sem, hiszen az a stílus, amiben ezek a politikai küzdelmek folynak minden értelmes és rendes embert eltántorít a politikától…. Mindenkit arra biztatok, hogy ne fogadjuk el normálisként azt az abnormális állapotot, amelyben élünk.” Tamás Gáspár Miklós filozófussal Tóth Mónika beszélgetett a Mérce.hu-n megjelent véleménycikke kapcsán.
Civil Rádió 2019.05.06.
A 2018. évben befolyt 1%-os adó támogatásokból az Önök segítségével tudtuk kifizetni:
A Civil Rádió kommunikációs költségtételeit, a telefont az interjúalanyaink eléréséhez, az internet kapcsolatunkat, melynek köszönhetően hallhatók és visszahallgathatók vagyunk a világ számos pontjáról. A jogdíjakat, hogy a változatos sokszínű és igényes zeneiséget továbbra is képviseljük. A sugárzási díjat, hogy felszíni frekvencián is elérhetőek maradjunk. Idén is számítunk támogatásukra!
18048023-1-43
„Nagy nehezen kiderült, hogy Budapesten a patkányokról az év első három hónapjában 1771 bejelentés érkezett, vagyis a patkányészlelés a korábbi időszak sokszorosa. Azt is megtudtam, hogy tavaly volt olyan hónap, amikor csaknem kétezer észlelést regisztráltak. 2018 júniusban vesztette el a Bábolna Bio a pesti patkányirtásra kiírt tendert a feladatra összeállt konzorciummal szemben. A Konzorcium ajánlata volt a jobb, nagyjából 250 millió forint évente, öt évig. A Bábolna Bio ajánlata nagyjából 10 százalékkal volt drágább. A konzorcium tavaly nyáron átvette a munkát, és néhány hónap alatt megnőtt a patkányok észlelési száma. A konzorcium is jelezte, hogy a szerződésben vállat 2 ezrelékes penetrációnak megközelítően az ötszöröse a patkányok elterjedtsége. A Főváros, látva, mekkora a baj, a közgyűlésben 2019-re elfogadott egy 650 millió forintos extra patkányirtási keretet. A Bábolna Bio kommunikációs tanácsadója állítja, hogy a cég 1972-re jelenthette be, hogy Budapest patkánymentes, és azóta a nagyon alacsony szinten, nagyságrendben az éves 2000-es észlelési szint közelében tartották a penetrációt. Ezeknek az adatoknak a birtokában sikerült beszélnem Reisinger Mátyással, a győztes konzorcium vezetőjével kedden délután a Civil Rádió 117 perc című műsorában. Mondhatni irtó érdekes beszélgetés lett.” Vicsek Ferenc
Civil Rádió, 2019.04.23.
A tét nagy. – A társadalmi párbeszéd hatékonyságának, – a 2020-tól életbe lépő Nemzeti Energia és Klímaterv céljainak, ambícióinak, vállalásainak, – az európai parlamenti választásokra tekintettel pedig a választott képviselők természetvédelem iránti elkötelezettségének erősítése, növelése.
Magyar Természetvédők Szövetsége „Az Európai Unió szerepe a fenntartható fejlődés területén” című konferenciára hív minden érdeklődőt 2019.április 16-án, kedden, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába, Budapest V. ker. Nádor utca 22-be.
Péterfi Ferenc a Magyar természetvédők szövetségének klíma-energia programvezetőjét, Botár Alexát faggatta az esemény kapcsán.
Civil Rádió 2019.04.03.
A Civil Rádió megtartotta első Sajtótanácsát. Talán az országban is az első olyat, melyben maga a tartalomszolgáltató, azaz magyarul nálunk a rádió volt kíváncsi a kritikusabb hallgatók véleményére. A Sajtótanács tagjait egy hosszabb, műsorkészítőink által összeállított listából sorsolással húztuk ki. Köszönjük Weyer Balázsnak, Mészáros Antóniának, Gyurkó Szilviának és Hargitai Henriknek, hogy idejüket szánták két Őrkutyák adás meghallgatására. A tanácsból ketten voltak jelen, ketten pedig írásban küldték el véleményüket. A beszélgetésből csak néhány elemet emelünk ki.
Jelen lévők: Péterfi Ferenc, Zsolt Péter, Weyer Balázs, Mészáros Antónia
Tagok: Weyer Balázs, Mészáros Antónia, Gyurkó Szilvia, Hargitai Henrik
Vizsgált műsor az Őrkutyák két adása
Huszerl József az egyetemi ombudsmanokról készített műsora:
Lőrincz Marcell roma identitásról szóló beszélgetése:
Lehet szemléletmódváltást generálni, lehet oktatni és figyelmet felhívni, lehet önkéntes akciókban szemetet szedni, szelektíven hulladékot gyűjteni, csapvizet inni, gyalog közlekedni, húsmentesen élni és nem dolgozni multicégnek, nem gyereket nevelni, nem pelenkázni, nem mosószerrel mosni, egyetlen műanyag játékot sem venni, csak lokális, szezonális ételeket enni, állatot nevelni, természetjárni, szőni, fonni, varrni megtanulni. Előbb utóbb mindez hasznos is lesz a túléléshez. Egy városi ember szénlábnyoma hatalmas, egy családé már szinte mérhetetlenül óriási. A személyes hozzáállás, az egyéni szemléletmód megváltoztatása rendkívül fontos. A pozitív világszemlélet fenntartásához. Tudatosítani, hogy mi is tehetünk, hogy aktív részesei lehetünk, hogy van hatásunk és lehet még jót és jól cselekedni. De vajon ez az „álderűs” hozzáállás is kell ahhoz, hogy ne tegyünk fel további kérdéseket? Hogy valójában kinek a felelőssége? Hogy az ipari szereplők is tudattalanul, csak a korszak lehetőségeit kihasználva próbálnak a gazdasági versenyben érvényesülni? És hogy őket ki fogja majd felvilágosítani?
Merza Péterrel a Humusz Szövetség alelnökével, oktatási programvezetővel Berek Péter beszélgetett. Civil Rádió 2019.03.23.
Ki vállalkozik arra, hogy a hajléktalanokkal, a drogosokkal, mélyszegénységben élőkkel, a társadalom peremére sodródott emberekkel, fiatalokkal és gyerekekkel foglalkozzon, értük és velük együtt dolgozzon? Ki az, aki ismerve a terepet, a terepmunkát, a rászorulók igényeit, szükségleteit, a szakmaiságot a döntéshozók felé is képviselni tudja? És melyik feladat ma a nehezebb? Az érdeklődők ma, a Szociális Munka Világnapján, március 21-én megismerhetik a szakma jelenét, jövőjét, helyzetét és kilátásait. Dés Fanni, szociológus, szociális munkással Péterfi Ferenc beszélgetett a kapcsolódó programokról.
Civil Rádió 2019.03.20.
A Civil Rádió reggeli adásainak keretében közel két éve hallható Fiala János „KeljFel Jancsi!” című műsora. Ennek része, hogy a műsorvezető szerződések keretében szólaltat meg kerületi polgármestereket, más fővárosi közszolgáltatókat, több ismert politikust és politikai elemzőt is. Tudósít a kerületekben megvalósuló rendezvényekről, a városrészekben történő változásokról, helyi konfliktusokat igyekszik bemutatni, azokra válaszokat keresni. Mindez valós, közszolgálati tartalmú kommunikációs teljesítmény.
Fiala János szerződéses kapcsolatban van a felsorolt szereplők közül többekkel. Az adásokban hol szignállal, hol szóbeli bejelentéssel a műsorvezető jelzi a támogatottságot, erre a jövőben még inkább figyelni fogunk.
Fiala János természetesen hozzájárul a Civil Rádió működési költségeihez, amivel segíti az önkéntesek által működtetett közösségi rádiót.
Jelezni kívánjuk, hogy a tartozások követelésére nem tartjuk megfelelő eszköznek a probléma műsorban történő „megjelenítését”.
Kiemelkedőnek tartjuk Fiala Jánosnak azt az elszánt magatartását, amellyel a hazai médiában szokatlan következetességgel különböző politikai oldalaknak, továbbá a helyhatóságok, közszolgáltató szervezetek és a civilek álláspontjainak egyidejűleg igyekszik felületet adni.
KeljFel Jancsi! című műsora, a műsorvezető pontos kérdései, reagálásai, az itt elhangzó beszélgetések meggyőződésünk szerint a magyar média legizgalmasabb értékeit jelentik.
A Civil Rádióban ezt az arányosságra törekvést, s általában Fiala János izgalmas műsorvezetői teljesítményét különleges értéknek tartjuk – kiemelten ajánljuk hallgatóink figyelmébe!
Azzal is tisztában vagyunk, hogy ez a politika egyes résztvevőinek és a média különböző elköteleződésű orgánumainak, szereplői egy részének a nemtetszését, támadásait válthatja ki. Így tekintünk a mostani „ügyre” is.
A Civil Rádiózásért Alapítvány kuratóriuma
