Valóban ült egy férfi Obama jobbján. Mindenoldali sajtóban megjelent. Még májusban. Sokmindent leírtak Róla. De az elhíresült fényképen mások is vannak. Vajon kik Ők? És hogy kerülnek oda?
Hogy mi is képbe kerüljünk Görög Mása magát a főhőst, Léderer Sándort, a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő K-Monitor Közhasznú Egyesület ügyvezetőjét faggatta ki.
Civil Rádió 2018. 07.12.
Európai identitástudat, kíváncsiság, tanulni vágyás ,megismerés, tapasztalatszerzés, kapcsolatépítés, vagy a szegénység, kilátástalanság, munkanélküliség a mai Magyarországról való kivándorlás fő motivációja? Az előbbi egy reményteli nemzedék világlátásáról, tenni, alkotni, felfedezni akarásáról szól, míg az utóbbi a túlélés lehetőségeit kereső, rákényszerülő attitűdről árulkodik, és itt már nincsenek életkori tényezők. Mindenki érintett, valakije mindenkinek kiment már. Árulók-e az elmenők? Társadalmi trauma- e ez, vagy egy átfogó, minden korszakban megjelenő, általános és globális jelenség? Melegh Attila, szociológus, egyetemi docenssel Görög Mása beszélgetett.
Civil Rádió 2018.06.22.
Szőnyi Olga, (1933-2013), elismert magyar operaénekesnő, Bartók Kékszakállú herceg vára című operájának legendás Juditja.“Jó színészi készségekkel megáldott drámai mezzo volt. Egyik férje, dr. Russay István (Szombathely, 1918 – Budapest, 1986), jogász, 1938 és 1969 között a Külkereskedelmi Minisztériumban, illetve elődeiben töltött be különböző állásokat, 1969-től 1984-ig a Mineralimpex vezérigazgatója volt. Férje váratlan halála után Szőnyi Olga is részt vett az ellene indult nyomozásban, amely során elsikkasztott, vagy feltehetőleg kenőpénzként kapott dollármilliókat találtak Russay külföldi bankszámláin, készpénzben, kötvényekben és különböző nemesfémekben.” (Wikipédia)
Hogyan szerezhetett valaki dollármilliókat a szocializmus legvidámabb barakkjában, titokban, külföldi számlákon tartva? Borvendég Zsuzsanna legújabb, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által kiadott A Cég megnyertjei – a megnyertek cégei – Titkosszolgálati vállalatalapítások és valutakitermelés a Kádár-rendszer idején című kötetében történeti esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogy “a vadkapitalista üzletvitel a szocialista elit kiváltságaként már a hatvanas évektől kezdve a rendszer sajátja volt”.
Elekes Irén készített interjút a szerzővel.
Civil Rádió 2018.07.05.
Az Őrkutyák 2018.július 04-i műsorában a Stop Soros törvényt vizsgáltuk meg közelebbről. Vajon jogilag és praktikusan értelmezhetők-e a kérdések amelyekre a törvény utal? Politikai haszonszerzés zajlik vagy valód társadalmi igényre reagál a törvényhozó? Kik az érintett szervezetek és ők hogy ítélik meg mindezeket? Vendégeink: Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottságtól, Kovács András, a Menedék Egyesülettől, Demeter Áron, az Amnesty International magyarországi szervezetétől és Misetics Bálint, A Város Mindenkié csoporttól. Műsorvezető: Lőrincz Marcell.
„Elsősorban azt, hogy az efféle forradalmak – „ifjúsági forradalom”, „diákforradalom”, „autoritásellenes forradalom”, „szexuális forradalom”, „pszichedelikus forradalom”, „rockforradalom”, „virágforradalom”, „a képzelet forradalma”, „Jézus forradalma” stb. – egyáltalán nem jelentenek veszélyt a rendszerre. A mai kapitalizmus már semmitől sem fél, ami nem akarja megfosztani a termelőeszközök birtoklásától és a hatalomtól. Az ilyen álforradalmaktól való félelemnek prekapitalista jellege van, és a kormányzó elit kizárólag azért ad neki hangot, hogy a társadalmat manipulálja vele. A kapitalizmus, ha épp arra lesz szüksége, bármikor áldását adja a „szexuális forradalomra” (vagy valamelyik másikra), ha pedig azzal jár jól, bármikor elítéli és elátkozza. S annyiszor teszi ezt meg, ahányszor csak így alakul. 2008. május 25. – június 9.” (Alekszandr Nyikolajevics Taraszov: 1968 – Tapasztalataink Fényében)
Görög Mása interjúja 1968 kapcsán a mozgalmakról és társadalmi változásokról Dr. Szabó Máté, az ELTE ÁJK politikatudományi intézetének oktatójával, egyetemi tanárral a fentiektől kissé pozitívabb értékeléssel.
Civil Rádió 2018.06.11.
A Politikatörténeti Intézet 68-as emlékprogramjáról az egyik szervezővel, Takács Róberttel, a Múltunk című folyóirat felelős szerkesztőjével Elekes Irén beszélgetett. Civil Rádió 2018.07.05.
“…Újabb probléma bukkan fel Horatio szavaiban, amikor arról szól, hogy a szellem talán kárt tehet Hamletben:
“De hátha kísért: a folyamba csal,
Vagy borzadályos sziklacsúcsra, mely
Tengerbe bókol, talpánál kiebb?
S ott más iszonytatóbb alakra válva,
Eszétől fosztja meg fönségedet,
És őrületbe ránt? Gondold meg ezt!
Kétségbeejtő már a hely maga,
Bősz képzetet szül attól minden agy,
Látván a tengert oly sok ölnyire
S hallván alatta zúgni.”
A kételkedők rámutatnak, hogy Helsingör környékén mégcsak távolról sem hasonlít semmi se egy sziklacsúcsra. A legközelebbi sziklaszerű topográfiai képződmény Helsingörtől 80 km-re délre, a seelandi partokon található. Más kommentártorok arra gondolnak, hogy a sziklacsúcs kifejezést nem kell szó szerint venni, és felemlítik azt a lehetőséget, hogy Shakespeare talán látta Braunius és Hohenbergius rajzait a várról, amelyeken a rámpákat félelmetesen magasnak, megmászhatatlannak tüntették fel, arra hivatkoznak, hogy a tengerészek, amikor a hajóval elhaladtak a helsingöri vár előtt, a falakat sziklaszerűnek látták. És mi több, a várból magából is letekintve, ha valaki fenn állt a bástyán, megijedhetett, ha letekintett látván a tengert oly sok ölnyire. Talán egy hajó fedélzetén utazott arra Shakespeare, vagy esetleg ő maga is ott állt a bástyán, és megrettent az alanti sziklákon dörgő hullámoktól?”
Tóth Zoltán, minden hétfőn este nyolckor kezdődő, Olvasókor című irodalmi műsorában legutóbbi alkalommal David Hochnen Hamlet vára Shakespeare Helsingöre című könyv került a középpontba, amelyben az író arra keresi a választ, járt -e Shakespeare Helsingörben. Közreműködött
Tölgyesi Zoltán színművész.
A Civil Rádió állatbarát magazinjában „volt már szó kísérleti állatokról, cirkuszi állatokról, segítő állatokról, kihalt állatokról, mentett állatokról, tengeri állatokról, terápiás állatokról, versenyállatokról és mindenféle állatokról is”, miközben megismerhettük a velük foglalkozó embereket is, a kutatót, a tudóst, a zsokét, a látássérültet, az artistát, az állatidomárt, az állatgondozót, a gazdit. A szerdánként 14 órától jelentkező műsor legutóbbi adásában a filmes állatok kaptak szerepet :). A műsor szerkesztő-vezetője, Tímár Andrea ugyanis egy állatkoordinátort… pontosabban Az Állatkoordinátort látta vendégül, a filmes körökben világszerte ismert Horkai Zoltánt, a Farkasembert.
Civil Rádió 2018. 06.20.
Miért lett Fekete Éva grafikus? Mert középiskolás korában önkéntesként csatlakozott egy környezetvédő szervezethez, ahol plakátokat, szórólapokat és hírleveleket készített, és rájött, hogy ez őt nagyon érdekli. Miért lett Fekete Éva pedagógus? Mert középiskolásként csatlakozott egy környezetvédő szervezethez, amelynek önkénteseként részt vett gyermekek táboroztatásában, és rájött, hogy ez őt nagyon érdekli. Miért vett részt Fekete Éva a bécsi egyetemen szociális munka és szociális gazdaság speciális kurzuson? Mert rájött, hogy voltaképpen ezt csinálja, és hogy őt ez nagyon érdekli. Fekete Évával, az első nyíregyházi becsületkasszás kávézóját, közösségi terét működtető Tabulapláza Alapítvány kuratóriumi tagjával Zsolt Péter beszélgetett.
Civil Rádió 2018.06.20.
A Civil Rádió közösségi rádió. A világért, a saját környezetükért, lakóhelyükért tenni kívánó, lelkes emberek indították el, hogy a nyilvánosság erejével segítsék fontos ügyek megoldását.
Képzeljük el, hogy valaki az utcánkban kinyitja a kapuját, tábortüzet rak, szalonnát süt. Néhány perc elteltével kíváncsiságból becsatlakozik egy szomszéd, két szomszéd, majd végül az egész utca – az emberek elkezdenek egymással beszélgetni, történeteket mesélnek, a gyerekek szaladgálnak és játszanak. Beszélgetés közben felmerülhet az utcai járda javításának szükséglete is, és az is rögtön kiderülhet, hogy az utcában lakó kőműves szívesen megcsinálja a gyalogutat, mert a szomszédnál maradt még egy kis malterhez való alapanyag, és a hétvégén többen is ráérnek segíteni.
A Civil Rádió is olyan, mint egy nagy tábortűz – arra vár, hogy az emberek körbeüljék, beszélgessenek egymással, meséljenek magukról, és megértsék egymást, és közösen fedezzék fel: tudunk egymásnak segíteni…
Kevés ilyen hely van még a világban – mi sem léteznénk az Önök támogatása nélkül. Már több mint 500-an támogatták a Civil Rádiót az elmúlt pár hétben, amióta a Civil Rádió Baráti Köre elindította adománygyűjtési kampányát.
Adományozási lehetőségek:
Mi kell a tudományos felfedezésekhez? Pénz vagy képzelet?
A mai tudományos kutatások hatalmas anyagi apparátust igényelnek mind az univerzumra vonatkozó kérdésfeltevéseknél, mind a legapróbb anyagi részecskék elemzésénél. A köztes térben pedig ott vannak az űreszközök, orvosi műszerek, informatikai rendszerek, atom- és megújuló forrású erőművek, közlekedési eszközök, ipari fejlesztések, építkezések, biorobotok, digitális terek, virtuális valóságok és minden tudományágnak a maga kiemelkedő kérdései. Pontos mérnöki, tudományos munkával és a technikai kivitelezésbe ölt rengeteg kreativitással olyan eszközöket hoznak létre a kutatócsoportok együttműködései, melyeket használva a tudósok számos felfedezést tehetnek. Az új tudományos elméletek új technológiákat, az új technológiák új eszközöket szülnek, amiknek a hétköznapokba érkezve mi is élvezői lehetünk, és amely során újabb kísérleti eszközök újabb technológiák és újabb elméletek emelkedhetnek ki. A hatalmas kutatólaboratóriumok és műszerek megépítése nagy összegekbe kerül és a hozzáférést is meg kell fizetni. Ki fizet? Miért fizet? Mi az, ami miatt a felhasználó egyre inkább elszigetelődik a saját hétköznapjait is átszövő technikától és tudománytól? Hol húzódik a tudományos megismerés és a képzelet határvonala?
Fábri György, elkötelezett tudománykommunikációs szakemberrel, egyetemi docenssel Görög Mása beszélgetett.
Civil Rádió 2018.06.06.
A patak felett átívelő kőhíd Jászdózsánál, fotó:B.Z.
“Jászdózsa egy kicsiny település a Tarna partján. 1999-ben, Magyarország akkori Mexikói nagykövetének felesége gondolt egy nagyot és létrehozta a Dósai Nemzetközi Alkotótábort. Minden évben két hétig bábeli nyelvzavar uralkodik a picinyke faluban hiszen a világ szinte minden tájáról érkeznek művészek a nyitott szellemű alkotótáborba.”
A beszélgetés lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatók az alkotótábor bemutatásán keresztül pár percre bepillantást nyerjenek egy magyar kistelepülés életébe, képzeletben eljussanak a csökkenő lélekszámú faluba, a 31-es útról Jákóhalmánál lefordulva, egy híd, egy templom és a holtág hármasáig, aminek a hírét, emlékeit, fényeit, színeit a nyaranta megjelenő sokszínű művészközösség magával viszi a nagyvilágba .
Dózsa Mariann vendége a Dósai Nemzetközi Alkotótábor megálmodója Némethné Harsányi Katalin.
Civil Rádió 2018.06.05.
Olyan időket élünk, amikor a média felelősségteljes használata, az információk közötti tudatos szelekció, a mérlegelés és a sokoldalú megközelítés lehetősége a technikai adottságok miatt a többség számára nyitott. Befogadói oldalról ez nagyszerű, de a szakmát elnézve, ez mintha egy cseppet sem volna érdekes. Ma, a “gyártó” szempontjából, a legtöbb esetben nem cél a hitelesség elérése, a tájékoztatás függetlensége, a többszempontú bemutatás, az objektivitásra való törekvés. A legtöbb újság, hírportál, rádió-, tv csatorna a közönsége helyett inkább felsőbb hatalmakat szolgál ki. Hitelesség helyett a túlélés lett a katalizátor. Hogyan alakult így, és hogyan alakítják tovább a hatalmi játszmák az újságírás jövőjét, szakmaiságát, a lapkiadók, tulajdonosok és tulajdoni arányok, barátok, rokonok és üzletfelek sűrűre font hálójában? Polyák Gábor médiajogásszal Tóth Mónika beszélgetett.
Civil Rádió 2018.06.04.
A Friedrich-Ebert-Stiftung 2017 őszén kutatást végzett a magyar nők körében, azt vizsgálva, hogy milyen nehézségekkel, problémákkal szembesülnek a hétköznapokban. Felmérésük alapján kiderült, hogy a nők körében leggyakrabban felmerülő probléma, nem is speciálisan női probléma, hanem a megélhetéssel és anyagiakkal kapcsolatos nehézségek. A kérdőíves vizsgálatban a politikát érintő kérdéseknél a válaszadók nem nagyon tudtak olyan pártokat megnevezni, amelyekről úgy gondolták volna, hogy képviselik a magyar nők ügyét. Ennek ellenére a kutatást bemutató “rendezvényen politikusok is kifejtették álláspontjukat.
Az LMP társelnöke, Szél Bernadett úgy gondolja: tény, hogy ma a családról való gondoskodás és a munka közti feszültség, valamint a nők ebből fakadó hátrányai nem jelennek meg kellő súllyal a politikai vitákban. Az MSZP lemondott elnökségének tagja, Bangóné Borbély Ildikó szerint ennek feltétele, hogy javítsák a jellemzően nők által végzett gondoskodói munkakörök bérezését, küszöböljék ki a jól keresőket előnyökhöz juttató családtámogatási rendszer igazságtalanságait. Hegyesi Beátának, a Párbeszéd elnökségi tagjának meggyőződése, hogy az élet minden területén szükség van mindkét nemre. A Fidesz a panelbeszélgetésre szóló meghívást elhárította.” (Forrás: Civil Hírügynökség)
Dózsa Mariann a kutatás eredményeit összefoglaló kötet egyik szerzőjével, Gregor Anikó, szociológussal beszélgetett.
Civil Rádió 2018.05.22.
“Harry Potter tábor, Gyűrűk ura tábor, csillagok háborúja tábor, cukrásztábor, leveses tábor, robotika, webfejlesztő tábor, mobil alkalmazásfejlesztő tábor, katonai, military tábor, indián tábor…, nem nagyon találni már olyan témát amiben ne szerveznének tábort. Attól lesz értékes egy tábor, hogy minél több aktív programja van. Minél több impulzus érje a gyerekeket, újabb és újabb programok legyenek, szóval nagyon nagyon aktív tábort kell választani, akkor fogják jól érezni magukat a gyerekek.”
Vajon tényleg így van ez? Minél több élmény, minél több aktivitás, minél több új ismeret, minél több új szituáció, az lesz a jó nekik? Akárhogy is! (- gondolhatjuk -) Legyenek szorosak, vagy lazábbak egy tábor keretei, kialakul a gyerekközösség saját működési rendje, és két aktív elfoglaltság között megszülethetnek a barátságok, a gúnyversek, az összefogások, történhetnek csínyek, balesetek és kitörhetnek a nevetések. Megtudjuk, majd ha elmesélik… ha úgy érzik, hogy elmesélik 🙂
A táborfigyelő.hu vezetőjével Tóth Bélával Szabó András beszélgetett a kínálatról.
Civil Rádió 2018.06.01.
A Civil Rádió 23 éve képviseli azokat az embereket, szervezeteket, akik hisznek az alulról jövő kezdeményezések sikerében, jelentőségében, szemléletformáló hatásában. A kezdetekkor, 1993-ban, természetes volt – látva a külföldi példákat, az önkéntes és közösségi alapon működő rádiókat -, hogy erre Magyarországon is szükség van, ez itthon is működhet. Hogy érdemes tenni a rendszerváltás után még kiforratlan, vagy a régi rendszerben is már elavultnak számító alapokon álló közösségek felélesztéséért, újraélesztéséért. A közösségi rádiózás a demokratikus együttműködés megtanulásának, elfogadásának lehetséges színterévé vált, s egyik legfontosabb szereplője a budapesti Civil Rádió lett. A mai napig sikerült a frekvenciát és a függetlenségünket megőrizni, a civilek hangját fölerősíteni. Küldetésünk nem változott, csupán még hangsúlyozottabbá vált, hiszen ami a kilencvenes években magától értetődő volt, az mára cseppet sem az. Az, hogy rendszerektől függetlenül szépíthetjük, óvhatjuk környezetünket, hogy az odafordulás, egymásra figyelés értékes és fontos, és hogy a hétköznapjainkat ne a politika, a fenyegetettség és a szembefordulás jellemezze, hanem a kíváncsiság és az együttműködés. A függetlenség nemcsak a szervezet sajátja, hanem a benne dolgozó, rádiózó önkénteseké is. Mindenki a saját világlátásával, szemléletmódjával érdeklődési körének, zenei ízlésének, elköteleződésének megfelelően színesíti a Civil Rádió műsorát.
Jelenlegi kampányunkkal a hallgatókat is szeretnénk bevonni ebbe a munkába, hiszen az adománygyűjtés célja, hogy élő adásóráinkat növeljük és az ehhez szükséges technikai feltételeket kialakítsuk. Egy rádió akkor a legizgalmasabb, ha élőben szól és a hallgató is részese lehet a műsoroknak. Együtt bizonyítsuk be, hogy ami kívülről nézve csupán egy szürke kis porszem, az belülről egy izgalmas, küzdelmes, színes és reményteljes világ. tamogatas.civilradio.hu
