Avagy a frusztráló politikai kommunikáció és a fantom-ellenségképre épített nemzeti identitás.
Az idegenellenességről és a bezárkózó nemzettudatról Örkény Antal szociológus a Nemzet és migráció című nemrég megjelent tanulmánykötet kapcsán beszélt.
Ezzel a címmel szervezett február 27 én közbeszélgetést a választások előtt a legnagyobb szakszervezeti konföderációk elnökeivel a magyarországi szakszervezeti mozgalom előtt álló rövidebb távú, egy kormányzati ciklus alatt és stratégiai jellegű, hosszabb távon megoldandó munkavállalói érdek-képviseleti feladatokróla Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online társadalomelméleti magazin.
Az esemény előtt Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke beszél a követelésekről.
Ismét a gyerekekről, az iskolákról, a szegregációról és a leszakadó térségekről, leszakadó társadalmi rétegekről beszélünk, arról, amit sokan nem hajlandóak észrevenni és egyszerűen úgy tesznek, mintha nem is léteznének ezek a problémák és ez is csak a nagyvárosi “gyüttmentek” lázálma volna. Hallgassuk meg L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjének beszámolóját a valós tapasztalatokról és elképzeléseit a oktatás változtatásainak lehetőségeiről.
„A közösségi kertek élő zöld felületek a város szövetében, amelyek sokféle funkciót látnak el: közösségi események, a környezetvédelem, egészségmegőrzés, oktatás és a közösségi kultúra modern városi színterei, társadalmi hatásai ma már mérhetőek. Mindemellett a pihenés és rekreáció területei, élő zöld szigetek a belvárosi betontájképben, és nem utolsó sorban haszonnövények is termeszthetőek.
Az önellátás kicsiben történő kipróbálására alkalmas városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított készségeiket és megváltozott szemléletüket az élet más területein is gyakorolják: erősödik együttműködési készségük, felelősségérzetük, környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak.” (KÉK)
Kertész Mónikával a KÉK közösségi kertek programjának vezetőjével Péterfi Ferenc beszélgetett.
Hogy lehet az, hogy korunk technológiai eszközeivel és különösen a közösségi médiával nagyon hatékonyan lehet középkori gondolatokat terjeszteni?
Krekó Péter szociálpszichológust, a Political Capital igazgatóját, a Tömegparanoia – Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája című megjelenés előtt álló könyvében felmerülő témákról kérdeztük.
A demokrácia index 2006 óta rendszeresen osztályozza, hogyan alakul a világ országaiban a demokrácia helyzete. 2017-ben Magyarország az index alapján 72 pontot szerzett, ami azt mutatja, hogy a világ egyes országaihoz képest jól, de Európában, vagy csak a régiónkat tekintve is, igen rosszul teljesített. A szabadságjogok érvényesülését, a civil szféra szabadságát, az ellenzéki pártok lehetőségeit illetve korlátait, a politikai kultúrát és sokszínűséget, a pluralizmust értékelik a kutatás során. Virág Andrea politológus elemzi az eredményt.
“Ha végiggondolja az ember, hogy a gyerek reggel fölkel a huszár telepen és nem száll fel a buszra, hanem bemegy a telepi iskolába, ahol ugyanazokkal a gyerekekkel találkozik, akik az utcatársai, meg egy házban laknak, aztán ugyanazokat látja délután is, mindig ugyanabban a közegben van, – az derül ki, hogy a gyereknek nincs kapcsolata a külvilággal. Telepen kívül nincs kapcsolat…”
A cigány gyerekek nem csupán a családjuktól tanulják meg milyen világba, hová születtek, a családon kívüli környezetükben már az óvodában, vagy iskolában egyértelmű, keresetlen visszajelzésekből nagyon hamar meg kell tanulniuk a származásukat. Noha ténylegesen, természetesen, különböző módon élik, élhetik meg a gyűlölködés hatásait, mindazok árnyékként mélyen beleivódnak életükbe és erőteljesen kihatnak a viselkedésükre, reakcióikra. Az elkövetkezőkben azt a témát járjuk körül, hogy miképpen jelentkeznek a nevelésben, az iskolában a felnőtté váló roma gyerekek életében a gyűlölködés hatásai, milyen tényezők nyomatékosítják, teszik nehezebbé a helyzetet, illetőleg hol kellene remélnünk mielőbbi változásokat. Közreműködnek: Ignácz József, az egykori Rádió C volt főszerkesztője, Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kuratóriumi tagja és Báder Iván, pedagógus, egyetemi tanársegéd (Apor Vilmos Katolikus Főoskola). Műsorvezető: Szabó András
Civil Rádió 2018.02.06. A műsor a Tisztelet Hangján című műsorsorozatunk részeként hangzott el.
A híres idézet, Goethe utolsó mondata, már már elcsépelt a mai közéletben. Úton, útfélen találkozhatunk vele, hol kicsit átdolgozva, hol szó szerint idézve. Az OLAF által kifogásolt közvilágítás korszerűsítésére kiírt pályázati eljárás körüli sötétséget az Átlátszó próbálja eloszlatni.
Vendégünk volt Becker András, az Átlátszó főszerkesztő helyettese, aki elmagyarázta hogyan működik az OLAF és ki is a “Vő”.
aHang egy társadalmi vállalkozás, egy online platform, amely a közösségek, a demokratikus intézményrendszerek, közös érdekérvényesítés, a részvétel népszerűsítését, a helyi, országos vagy nemzetközi ügyek kihangosítását tűzte ki céljául. “Ha egy jelre vártál itt a hang!” “A problémák helyett a megoldást keressük és azok hírét terjesztjük” www.ahang.hu
Műsorunkban Papp Dóra kulturális menedzser, aktivista beszélt a kezdeményezésről.
A vidéki szegénység kialakulásának és kezelésének számos oka és formája lehet, de átfogó politikai vagy tudományos koncepció nem létezik, mivel nagyon egyedi és helyhez kötődő problémákról van szó. „Egyrészről a politika készakarva összekeveri a földkérdést a vidékfejlesztéssel. Az elmúlt 20-30 évben egyetlen kormányzat sem alkalmazott komplex vidékfejlesztési stratégiákat. Ami a vidéket a politika számára fontossá teszi az a föld, a földhöz kapcsolódó európai uniós támogatások megszerzése és ezáltal egyfajta politikai stabilitás kialakítása. Másrészt a középosztály félelme szegénységbe való lecsúszás lehetőségétől minden fajta radikális változtatást megakadályozhat. De ha a társadalom eltűri az ilyenfajta szegénységet, az valamilyen úton módon lelkileg is eltorzul.” A vidéki szegénységről Kovách Imre szociológust, az MTA tudományos tanácsadóját kérdezte Görög Mása.
A szlovák Globsec felmérése alapján a magyar fiatalok nem igazán elkötelezettek a demokrácia iránt. Mindemellett már majdnem 2 éve nem kerülnek nyilvánosságra az ifjúságra vonatkozó európai uniós finanszírozással végzett magyarországi felmérések adatai. Pusztán egy gyorsjelentés elérhető, az adatok nem nyilvánosak a kutatók számára sem. Ez egyedülálló az ifjúságkutatás közel 20 éves történetében. Ezzel párhuzamosan az ifjúság demokratikus nevelését, érzékenyítését végző civil szervezetek (Amnesty International, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, és még sokan mások…) munkáját az utóbbi időben rendesen megnehezíti a kormányzat civilek elleni retorikai kampánya, melynek eredményeként az iskolák sorra zárkóznak el a velük való együttműködéstől. Nagy Ádám ifjúsági szakértő és Szabó András műsorvezető a szlovák cég által a V4 országokban az ifjúság körében végzett felmérésről beszélget.
Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója feltárja a hallgatóknak milyen funkciókkal bír egy erdő és milyen problémákat okoz az erdőgazdálkodás bevett kitermelési formája a tarvágás. “Látnunk kell hogy, az erdő nem csak élővilág és faanyag. Nagy esőzések esetén például egy természetes, nagy tömegű, holt fával is ellátott erdő szivacsként működik, így az árvizek csökkentését természetes úton segítheti. Így lehet hihetetlen fontos szerepe az erdőknek a vízgazdálkodásban, vízszabályozásban, de tekinthetünk az erdőkre úgy is, mint talajvédelmi, levegőtisztasági, rekreációs és klímavédelmi eszközre. Nagyon sok különféle nemzeti stratégiában meg kellene hogy jelenjen az erdők szerepe és olyan erdőgazdálkodást kellene biztosítani, ami ezeket a funkciókat, mindet, megőrzi és kiszolgálja.” Az erdőtörvény tavaly őszi módosítása, bizonyos kötelezettségek puhítása a folyamatos erdőkép melletti gazdálkodás előírásában, visszalépést jelent akár a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest is.
“A Science Shopok lényege, hogy a felsőoktatás világa és a benne zajló tudásteremtés, ami az egyetemi kurzusokon és a kutatásokon keresztül zajlik nyíljon ki valós társadalmi, akkut társadalmi problémák felé és olyan témákkal foglalkozzon és azon keresztül tanítson és kutasson, amelyek valódi problémái itt és most informális, vagy formális civil csoportoknak . Az oktató vagy a kutató ezeken a bevonzott témákon keresztül végezze el a tudásteremtő feladatot a diákokkal és a kutatótársakkal együtt.”
Dr. Pataki György egyetemi docenssel Péterfi Ferenc beszélgetett a tavaly létrehozott Corvinus Science Shop-ról.
Nem ott ahol a legolcsóbb, hanem ahol a legtöbb bért fizetik a munkádért.
A vásárlóerő elemzések régiós, települési eloszlásban mutatják ki, hogy az országban hol a legmagasabbak és hol a legalacsonyabbak a bérek. Az elkészült adatokat, regionális eloszlásokat mutató adatokat általában szolgáltató és kereskedelmi cégek használják fel saját termékeik pozicionálásához, de a jelen helyzetben ezek az adatok valójában sokkal inkább elbizonytalaníthatják a cégeket bizonyos régiókban való megjelenésükkel kapcsolatban.
Az adatok alapján kirajzolódó szegénység-térkép olyan “parlagon hagyott” régiókat mutat, ahol az ott lakók számára semmilyen túlélési esélyek nincsenek biztosítva. Nincs munka, oktatás, szociális ellátás, orvos, óvoda, iskola. Ezek eléréséhez utazni kellene, de sokan vannak, akiknek ez is elérhetetlenné válik.
Az adatgyűjtésről, elemzésről Görög Mása a GKI Gazdaságkutató Zrt.-től dr. Molnár László vezérigazgatóval beszélt.
1916-ban fogadták el a magyar parlamentben hivatalos vallásként az iszlámot, azóta ígérgetik, hogy a muszlim közösség kap egy mecsetet, amit használhat. Jelenleg, 101 év után sem sikerült ezt az ígéretet teljesíteni, de a közösség találékony és mégiscsak igyekszik az imáit megfelelő formában végezni. Újbudán két mecset is található. Ezek közül az egyiket a Sétaműhely muszlim tematikájú sétája során meg is ismerhetik a résztvevők. A sétáról és a magyarországi muszlimok életéről dr. Kármán Marianna afrikanista, irodalmárt kérdezte Berek Péter.
A Civil Rádió médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatta a 2016-os évben.
AZ ÉV CIVIL RÁDIÓSAI
1997 Abelovszky György
1998 Gyenes Zsuzsa
1999 Manheim István
2000 Bottlik Zoltán
2001 Rácz Dániel
2002 Czap Ágnes
2003 Radó László és Géczi Gábor
2004 Bányay Géza
2005 Berta Tibor
2006 Rakusz Tamás
2007 Fehér József
2008 Ruzsa Viktor
2009 Bíró Zsolt
2010 Ferenczi Tünde és
Szabó Zoltán
2011 Pallai Péter és
Szabó András
2012 Romsics Balázs
2018 Tímár Andi és Kazinczy Bálint