Több mint 80 ezer gyerek kerülhet ki az iskolarendszerből mindenféle végzettség nélkül, áll az Oktatási Hivatal nemrég készült jelentésében.
A nagy mértékű a lemorzsolódás okaiként a 16 éves korig levitt tankötelezettség, a szakiskolák nehéz helyzete, az eszközhiányos tanárok, a társadalmi hátrányaik miatt a gyerekeket eleve tanulási kudarcra ítélő oktatási rendszer, az iskola szociokulturális szelekciója említhető. Belátható, hogy ezek a lemorzsolódott gyerekek az iskolából kikerülve nem értenek semmihez, nincs keletjük a munkaerőpiacon mégis több 10 ezer gyereket tolunk ki így az iskolarendszerből és ítéljük egy teljesen reménytelen életre.
Ercse Krisztina, oktatáspolitikussal Szabó András beszélt.
I bike Budapest címmel örömtekerés és demonstráció lesz április 22-én Budapesten a Magyar Kerékpárosklub szervezésében. A 2013-ban abbamaradt Critical Mass bringásfelvonulás egyfajta újjáélesztése és egy újabb közös tekerés a célja ennek az élhető városért történő megmozdulásnak. Európai uniós projektek keretében több milliárd forintnyi biciklis fejlesztések történnek országszerte és helyi csoportjaik folyamatos munkában vannak és szerencsére, szinte kivételes módon, civil szervezetként ma tárgyalási pozícióban tudtak maradni, a megfelelő szinteken javaslataikat megtehetik, terveiket megmutathatják, együttműködési megállapodás keretében a megbeszéléseken részt vehetnek. Az eseményről, Halász Áron az egyesület sajtószóvivőjével Péterfi Ferenc beszélgetett.
A börtönrádiók 2017 októberében országszerte elhallgattak, miután a Börtönrádiónak helyet adó mindhárom büntetés-végrehajtási intézet azonnali hatállyal felmondta a rádiót működtető Adj Hangot Egyesülettel az együttműködési szerződést. … Bízunk benne, hogy a szünet átmeneti, és a Büntetés-végrehajtás fogvatartottak visszailleszkedését elősegítő, társadalmilag kiemelkedően fontos tevékenységét a jövőben is támogathatjuk munkánkkal.” (Adj Hangot Egyesület, http://www.adjhangot.org/)
A börtönök a mindenkori társadalmak egyik legőszintébb lenyomatai. Sokat elárul egy országról milyen állapotok vannak bennük, hogyan foglalkoznak az elítéltekkel és miként gondolkodnak a falakon túl illetve benn a másik oldalról. Műsorunkban a Börtönrádiót látjuk vendégül. Vendégek: Kerényi György és Braun Zsolt. Műsorvezető Lőrincz Marcell és Black Isabella.
Zenész dinasztiába született, 1952-ben, hétévesen vett vonót a kezébe és abban az évben már fel is lépett nagyapjával az iskolában. A boldog gyermekkor, a tanulóévek apró, hasznos tapasztalatai, a muzsikusélet ragyogása, az éttermi zenélés praktikái, a magyar vendéglátás történelmi pillanatai, a zenészcsalád elvárásai, a rengeteg utazás, a valaha volt Mátyás Pince és a nyugdíjas évek sikerei is szóba kerülnek Dózsa Mariann műsorában ahol a főszereplő Déki Lakatos Sándor és a cigányzene.
“A színházi nevelési programok olyan nem formális tanulási alkalmak, ahol a színházi előadás előtt, után vagy közben az alkotók interakcióba lépnek a nézőkkel, párbeszédet vagy dramatikus játékokat kínálva nekik, és rendszerint emberi, társadalmi, erkölcsi problémákat járnak körül. Egy 2013-ban megjelent kutatási jelentés szerint Magyarországon évente több, mint százezer gyereket, fiatalt visznek el színházi nevelési programokra.” (szinházinevelés.hu)
“A színházi nevelési előadás egy egyedülálló művészetpedagógiai forma, melyben mind színházilag, mind pedagógiailag képzett és gyakorlott színész-drámatanárok vesznek részt. A fiatalok a színház hatására érzelmileg is bevonódnak a történetbe, és ennek segítségével veszik szemügyre a vizsgálandó helyzetet. Egyszerre vannak jelen, játszanak, érzékelnek, gondolkodnak, kérdéseket tesznek fel, keresik a válaszokat – és alkotnak. A színházi nevelési előadás egyszerre neveli a résztvevőit a művészeteket kíváncsian szemlélő, értő fiatalokká, és önálló gondolkodásra, cselekvésre, megfontolt döntések meghozatalára képes szuverén egyéniségekké.” (Nyitott Kör Egyesület)
A részvételi/közösségi színház céljai és módszerei megegyeznek a fentebb leírtakkal de alkotásaikkal céljuk szélesebb társadalmi bázist és bármilyen korosztályt elérni. Közös platformjukként 2015 őszétől évente megrendezésre kerül az OPEN Nemzetközi Közösségi és Részvételi Színházi Fesztivál.
A Káva Kulturális Műhely Szerintem is ez a részvétel kora című projektjéről Németh Edina a Káva Színház szervezője beszélt. Civil Rádió 2018.02.23.
A színházi nevelés egyik hazai úttörőjével a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Pusztai messiások című darabja kapcsán Farkas Attila rendezővel Péterfi Ferenc beszélgetett. Civil Rádió 2018.03.07.
Avagy a frusztráló politikai kommunikáció és a fantom-ellenségképre épített nemzeti identitás.
Az idegenellenességről és a bezárkózó nemzettudatról Örkény Antal szociológus a Nemzet és migráció című nemrég megjelent tanulmánykötet kapcsán beszélt.
Ezzel a címmel szervezett február 27 én közbeszélgetést a választások előtt a legnagyobb szakszervezeti konföderációk elnökeivel a magyarországi szakszervezeti mozgalom előtt álló rövidebb távú, egy kormányzati ciklus alatt és stratégiai jellegű, hosszabb távon megoldandó munkavállalói érdek-képviseleti feladatokróla Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online társadalomelméleti magazin.
Az esemény előtt Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke beszél a követelésekről.
Ismét a gyerekekről, az iskolákról, a szegregációról és a leszakadó térségekről, leszakadó társadalmi rétegekről beszélünk, arról, amit sokan nem hajlandóak észrevenni és egyszerűen úgy tesznek, mintha nem is léteznének ezek a problémák és ez is csak a nagyvárosi “gyüttmentek” lázálma volna. Hallgassuk meg L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjének beszámolóját a valós tapasztalatokról és elképzeléseit a oktatás változtatásainak lehetőségeiről.
„A közösségi kertek élő zöld felületek a város szövetében, amelyek sokféle funkciót látnak el: közösségi események, a környezetvédelem, egészségmegőrzés, oktatás és a közösségi kultúra modern városi színterei, társadalmi hatásai ma már mérhetőek. Mindemellett a pihenés és rekreáció területei, élő zöld szigetek a belvárosi betontájképben, és nem utolsó sorban haszonnövények is termeszthetőek.
Az önellátás kicsiben történő kipróbálására alkalmas városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított készségeiket és megváltozott szemléletüket az élet más területein is gyakorolják: erősödik együttműködési készségük, felelősségérzetük, környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak.” (KÉK)
Kertész Mónikával a KÉK közösségi kertek programjának vezetőjével Péterfi Ferenc beszélgetett.
Hogy lehet az, hogy korunk technológiai eszközeivel és különösen a közösségi médiával nagyon hatékonyan lehet középkori gondolatokat terjeszteni?
Krekó Péter szociálpszichológust, a Political Capital igazgatóját, a Tömegparanoia – Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája című megjelenés előtt álló könyvében felmerülő témákról kérdeztük.
A demokrácia index 2006 óta rendszeresen osztályozza, hogyan alakul a világ országaiban a demokrácia helyzete. 2017-ben Magyarország az index alapján 72 pontot szerzett, ami azt mutatja, hogy a világ egyes országaihoz képest jól, de Európában, vagy csak a régiónkat tekintve is, igen rosszul teljesített. A szabadságjogok érvényesülését, a civil szféra szabadságát, az ellenzéki pártok lehetőségeit illetve korlátait, a politikai kultúrát és sokszínűséget, a pluralizmust értékelik a kutatás során. Virág Andrea politológus elemzi az eredményt.
“Ha végiggondolja az ember, hogy a gyerek reggel fölkel a huszár telepen és nem száll fel a buszra, hanem bemegy a telepi iskolába, ahol ugyanazokkal a gyerekekkel találkozik, akik az utcatársai, meg egy házban laknak, aztán ugyanazokat látja délután is, mindig ugyanabban a közegben van, – az derül ki, hogy a gyereknek nincs kapcsolata a külvilággal. Telepen kívül nincs kapcsolat…”
A cigány gyerekek nem csupán a családjuktól tanulják meg milyen világba, hová születtek, a családon kívüli környezetükben már az óvodában, vagy iskolában egyértelmű, keresetlen visszajelzésekből nagyon hamar meg kell tanulniuk a származásukat. Noha ténylegesen, természetesen, különböző módon élik, élhetik meg a gyűlölködés hatásait, mindazok árnyékként mélyen beleivódnak életükbe és erőteljesen kihatnak a viselkedésükre, reakcióikra. Az elkövetkezőkben azt a témát járjuk körül, hogy miképpen jelentkeznek a nevelésben, az iskolában a felnőtté váló roma gyerekek életében a gyűlölködés hatásai, milyen tényezők nyomatékosítják, teszik nehezebbé a helyzetet, illetőleg hol kellene remélnünk mielőbbi változásokat. Közreműködnek: Ignácz József, az egykori Rádió C volt főszerkesztője, Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kuratóriumi tagja és Báder Iván, pedagógus, egyetemi tanársegéd (Apor Vilmos Katolikus Főoskola). Műsorvezető: Szabó András
Civil Rádió 2018.02.06. A műsor a Tisztelet Hangján című műsorsorozatunk részeként hangzott el.
A híres idézet, Goethe utolsó mondata, már már elcsépelt a mai közéletben. Úton, útfélen találkozhatunk vele, hol kicsit átdolgozva, hol szó szerint idézve. Az OLAF által kifogásolt közvilágítás korszerűsítésére kiírt pályázati eljárás körüli sötétséget az Átlátszó próbálja eloszlatni.
Vendégünk volt Becker András, az Átlátszó főszerkesztő helyettese, aki elmagyarázta hogyan működik az OLAF és ki is a “Vő”.
aHang egy társadalmi vállalkozás, egy online platform, amely a közösségek, a demokratikus intézményrendszerek, közös érdekérvényesítés, a részvétel népszerűsítését, a helyi, országos vagy nemzetközi ügyek kihangosítását tűzte ki céljául. “Ha egy jelre vártál itt a hang!” “A problémák helyett a megoldást keressük és azok hírét terjesztjük” www.ahang.hu
Műsorunkban Papp Dóra kulturális menedzser, aktivista beszélt a kezdeményezésről.
A vidéki szegénység kialakulásának és kezelésének számos oka és formája lehet, de átfogó politikai vagy tudományos koncepció nem létezik, mivel nagyon egyedi és helyhez kötődő problémákról van szó. „Egyrészről a politika készakarva összekeveri a földkérdést a vidékfejlesztéssel. Az elmúlt 20-30 évben egyetlen kormányzat sem alkalmazott komplex vidékfejlesztési stratégiákat. Ami a vidéket a politika számára fontossá teszi az a föld, a földhöz kapcsolódó európai uniós támogatások megszerzése és ezáltal egyfajta politikai stabilitás kialakítása. Másrészt a középosztály félelme szegénységbe való lecsúszás lehetőségétől minden fajta radikális változtatást megakadályozhat. De ha a társadalom eltűri az ilyenfajta szegénységet, az valamilyen úton módon lelkileg is eltorzul.” A vidéki szegénységről Kovách Imre szociológust, az MTA tudományos tanácsadóját kérdezte Görög Mása.
A Civil Rádió médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatta a 2016-os évben.
AZ ÉV CIVIL RÁDIÓSAI
1997 Abelovszky György
1998 Gyenes Zsuzsa
1999 Manheim István
2000 Bottlik Zoltán
2001 Rácz Dániel
2002 Czap Ágnes
2003 Radó László és Géczi Gábor
2004 Bányay Géza
2005 Berta Tibor
2006 Rakusz Tamás
2007 Fehér József
2008 Ruzsa Viktor
2009 Bíró Zsolt
2010 Ferenczi Tünde és
Szabó Zoltán
2011 Pallai Péter és
Szabó András
2012 Romsics Balázs
2018 Tímár Andi és Kazinczy Bálint
Több mint 80 ezer gyerek kerülhet ki az iskolarendszerből mindenféle végzettség nélkül, áll az Oktatási Hivatal nemrég készült jelentésében.
