“Bízz a női természetedben, légy büszke, viselj hét szépséget és legyen hétféle tudományod!” Hogyan segíthetik a mesék a nővé érést? A nőiség kiteljesedését?
Ismerjük a történeteket, de a tanításait, szimbólumainak jelentését, a társadalomban a felnőttéválásban vagy éppen már az érettebb életszakaszokban valaha betöltött szerepét már kevésbé. Boldizsár Ildikó etnográfus, meseterapeuta szerint a mesék belső értelmezéseik és olvasataik sokszínűsége miatt minden életkorban, az élet fordulópontjain nagy segítséget nyújthatnak. Görög Mása interjúja.
Bürokrácia-, vagy a szakpolitika mozgásterének csökkentése? Jövőre már 500 millió forintból gazdálkodhat a drogpolitikai szakágazat!!! Köztudott, hogy arányaiban a drogproblémák utólagos kezelése (bűntetőeljárások, kórházi kezelések költségei például) jóval többe kerül, mint ami a hatékony megelőzésre fordíthatnának. Ráadásul hihetetlenül gyorsan változik a szegmens. Új nemzedékek, új drogok, új fogyasztói szituációk, új törvényi szabályozások és megszüntetett, összevont, “kézivezérelt” kutató és szakpolitikai, tanácsadói szervezetek.
Sárosi Péterrel, a Drogriporter Alapítvány igazgatójával beszélgetett Sárik Eszter és Szabó András
Ezzel a címmel adott ki szakértői elemzést az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, a K-Monitor és a Mérték Médiaelemző Műhely.
„Egy olyan hatalmi berendezkedést látunk felépülni, ami egyre inkább koncentrálódott. Az elmúlt években egyre egyértelműbben egy-egy központban összpontosult minden döntéshozatal. Ez nemcsak politikai értelemben van így, nemcsak a politikai ellensúlyok tűntek el – az alkotmánybíróságtól kezdve a különböző, korábban működő ombudsman és egyéb rendszerekig,- hanem ezt látjuk a gazdaság területén is. Ott is egy nagyon erős koncentráció zajlik. A Fideszhez közeli vállalkozások egyre inkább olyan pozícióba kerülnek, amelyből adott esetben egy kormányváltás sem tudná őket kizökkenteni. Ezt látjuk – és ez egy nagyon fontos része ennek az illiberális állammá alakulásnak – a nyilvánosság bekebelezése esetében is. Amikor egy olyan nyilvánosságot hoznak létre, amelyben ez a központi akarat, ez az egy akarat, a maga hangját minden más hanghoz képest ezerszer hangosabban ordítja bele a füleinkbe. A hatalom próbálja eltűntetni és próbál úgy csinálni, minthogyha nem lenne sokszínűség, nem lenne ezerféle gondolkozásmód. Az egyetlen helyes álláspont képviselete, egyetlen helyes álláspont megjelenítése nagyon fontos eleme ennek a rendszernek. Ebből egyértelműen következik egy olyan választási helyzet, egy olyan választási rendszer kialakítása is, ahol ugyan színleg – mivel a demokrácia látszatát fenn kell tartani – versengő pártokat látunk, de valójában ezek a pártok még akkor sem lennének esélyesek, még akkor is nagyon nehezen tudnának egy érdemi kormányváltást keresztülvinni, ha egyébként nem a saját tehetetlenségük miatt lennének ilyen rossz helyzetben. Mindemellett nem tudunk Oroszország lenni és nem tudunk Törökország lenni, mert ezzel azért nagyon egyértelműen veszélyeztetnénk azokat a hasznokat, amik a kormányzat számára az Európai Unióból ma még származnak.”
Polyák Gábor médiajogásszal, a Mérték Médiaműhely vezetőjével Tóth Mónika beszélgetett.
Mostanában nagyon sok cikk, interjú szól az életeket és értékeket mentő tűzoltók mindennapi, a munkavégzésüket is akadályozó nehézségekről. Vajon miért fontos számukra, hogy hallassák a hangjukat?
Miután a 150 éves múlttal rendelkező Tűzoltó szervezeteket maga alá gyűrte a Katasztrófavédelem nincs más érdekérvényesítési lehetőségük csak a nyilvánosság. „A tárgyalásos érdekérvényesítő eszközök igazából nem tudnak eredményt hozni pontosan emiatt, mert nincs más eszköz a kezünkben, és ezt nagyon jól tudják, ezért marad a nyilvánosság, a rádió, televízió, írott sajtó és egyéb lehetőségeink, amit most próbálunk kicsit kihasználni.” A tűzoltók bére az emelésekkel együtt is csak 2019-re fogja elérni a 2008-as vásárlóértéket, megvonták a korkedvezményes nyugdíjat, a tűzoltók a katonai törvénykezés alá kerültek, elvették a demonstrációs jogot és egyáltalán 2012 óta 26 jogosultságot vettek el a tűzoltóktól.
Salamon Lajossal, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnökével Tóth Mónika beszélgetett.
1517 október 31. A néptelen wittenbergi utcán egy ágoston rendi szerzetes küzd a heves széllel, az arcába csapódó esőcseppekkel, hogy a vártemplomhoz elérve annak kapujára kiszegezzen egy elázott pergament a reformáció 95 tételével.
A történelmi tények:
Luther Márton latin nyelvet és nyelvtant, retorikát, logikát, fizikát és metafizikát, illetve a zenét, matematikát, geometriát és csillagászatot tanul az erfurti egyetemen. Majd teológus, professzor, ógörög, héber, erkölcsfilozófia és bibliatanár lesz a Wittembergi Egyetemen. 1517 október 31-i keltezéssel Luther levelet ír Albert püspöknek, amelyben tiltakozott a búcsúcédulák árusítása ellen. A levélhez csatolja a búcsúcédulák erejét és hatékonyságát kétségbe vonó vitairatát, amely később a 95 tétel néven válik ismertté.
Idén ünnepeljük a reformáció 500. évfordulóját. Szabados György, lelkész és Ruzsa Viktor beszélgetett arról, milyen üzenettel bír a reformátorok hite ma, a 21. században.
Az elöregedő európai társadalmak sajátja az a dilemma, hogy miként determinálhatja az eljövendő generációk jövőjét egy olyan demokratikus szavazás, melyben a demográfiai adottságok miatt az idősek részvételi aránya sokkal nagyobb, mint a fiatalabb nemzedékeké. Mi volna, ha egy adott társadalmi réteg, egy jelentős társadalmi réteg, adott esetben a nyugdíjasok nem jobbra balra szavaznának, hanem egy olyan pártra, ami valóban őket képviselné a parlamentben?
A Lendülettel Magyarországért párt -elmondásuk szerint- kényszerűségből alakult, hiszen nyugdíjasokat képviselő civil szervezetként nem tudtak az őket érintő döntésekbe beleszólni, javaslatokat tenni, érdekeket érvényesíteni. Tapasztalataik szerint a nyugdíjasok közül minden harmadik éhezik.
Földényi Györggyel, a lendülettel Magyarországért új nyugdíjas párt társelnökével Görög Mása beszélgetett.
“Aki kimegy az utcára, az képtelen elkerülni azt, hogy találkozzon Soros György képével, akit a kormány szerint meg kell vádolnunk, gyűlölnünk kell, utálnunk kell. Mindig van valaki, akit lehetőleg gyűlölnünk kell. Aki nagyon rosszat akar nekünk, aki megtámad minket. Most például a Soros-tervtől kell hihetetlen módon félnünk. A lényeg az, hogy befolyásolják, manipulálják az érzéseinket. A negatív érzéseinket arra használják, hogy a valós helyzetről és a valós problémákról eltereljék a figyelmünket. Arról, hogy hogyan keveredtünk ebbe a helyzetbe, hogyan lett ez az ellenségképzés egy bevett, teljesen standard módja a politikai kommunikációnak, kérdezzük Gerő Mártont, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológia Tanszékének munkatársát.”
Vajon a mai Magyarországon Jézus szabadon prédikálhatna? Megjelennek hétköznapjainkban az általa hirdetett keresztényi értékek? Magánügy-e a vallás vagy nyilvános állásfoglalás? Hogyan tudunk Jézus igéi szerint élni egy olyan helyen, ahol a közvélemény a bűnössel együtt az áldozatot is elítéli? Méghogy szétosztogassuk vagyonunkat, szeretetünket, magunkat?
A kereszténységnek nemcsak saját vérzivataros történelmével kell szembenéznie, de a jelen valóságával is meg kell küzdenie, megfelelő, iránymutató és valóban keresztényi válaszokat kell adnia… Kellene.
Horányi Özséb villamosmérnök, nyelvész, professor emeritus, a magyar Pax Romana Katolikus Értelmiségi Szervezet volt elnöke válaszol Vág András kérdéseire.
Idén december 21.-én lesz 100 éve, hogy megszületett Heinrich Böll. Elsőre furcsán hangozhat, hogy az évforduló kapcsán Németországban egy zöldpárt közeli politikai alapítvány is számos eseményt rendez. De nem meglepő mindez ha tudjuk, hogy a demokrácia megerősítésén munkálkodó, zöld ötleteket közvetítő szervezet neve Heinrich Böll Stiftung.
Az 1997-ben létrehozott alapítvány névadójának a Nobel-díjas írót azért választotta, mert az író határozottan kiállt olyan értékek mellett, melyek iránt az alapítvány is elkötelezett. Úgymint a szabadság, a művészet és a kultúra védelme, állampolgári öntudatosság, civil kurázsi, kritikai attitűd és tolerancia. Böll elképzelése a politikába beavatkozó állampolgárokról modellként hat az alapítvány munkájára. Reformpoltikai jövőműhelyként definiálják magukat és zöld politikai szervezetként a demokrácia és az állampolgári részvétel megerősítésén dolgoznak, fő feladatuknak a politikai oktatást tartják, az ökológia, a szolidaritás, a demokrácia és az erőszakmentesség jegyében. Közel száz projektjük van, 60 különböző országban vannak partnerkapcsolataik, és világszerte 30 országban képviselik magukat saját irodával.
Az Alapítvány által szervezett tanulmányút résztvevői október végén Budapesten járva ellátogattak hozzánk is, Cserháti Ákos bemutatta nekik a Civil Rádiót és mesélt a történetéről majd hosszasan válaszolt a felmerülő kérdésekre. Láthatóan tényleg mindenki kíváncsi volt.
Bizonyára évezredes történelme van azoknak a összetűzéseknek, amelyek a közvetlenül folyók mellett, azzal együtt élők, és a folyót, egyben a vízi közlekedést és árvízvédelmet szabályozni szándékozó hivatalnokok és gazdasági érdekcsoportok között zajlik. A különböző víztározók, vízerőművek, folyószabályozások világszerte a vízparton élő emberek kitelepítésével, áttelepítésével, egyben hagyományos életmódjuk, tradicionális megélhetésük megszakításával járnak együtt.
A jelenleg folyó Római-parti gáttal kapcsolatos vita csupán egy periférikus eset lesz ebben a globálisan hömpölygő történetben. Ebben az esetben nem megélhetési, helyi, törzsi, etnikai hagyományok ellehetetlenítéséről, pusztán a rekreációs, a nagyvárosi ember kikapcsolódási lehetőségeinek megcsonkításáról van szó.
…És a demokratikus alapelvek és állampolgári jogok megcsonkításáról, a részvétel és a helyi lakosok érdekérvényesítési lehetőségeinek megfosztásáról. Bár a Fővárosi Önkormányzat október 18-án, határozatával elodázta a döntést az árvízvédelmi gát elhelyezésével kapcsolatban, ezzel egy civil ellenállási folyamatot és egy határozottan körvonalazódó vízügyi szakmai párbeszédet szakított meg.
Gadó György Pállal, a Greenpeace Magyarország Zöldterületkampány-felelősével Szabó András beszélt.
Amióta Nagypapa már nem mesél a hadifogságban megélt kalandjairól, amióta Nagymama nem ír ismeretlen, megfakult fényképeken szereplő távoli rokonoknak képeslapot minden karácsonykor, és a családtörténetek, családi legendáriumok kivesztek a mindennapokból, felnőtt egy “történelmen kívüli” nemzedék, amely úgy érzi sem szűkebb sem tágabb családja nem volt érintett semmilyen történelmi eseményben.
Ezzel párhuzamosan egy mai 18 évesnek 22 és fél másodpercébe kerül például egy youtube videofile elérése.
Ezek a körülmények új kihívások elé állítják a történelem tanítást. Az MTA és az Szegedi Tudományegyetem közös kutatása arra keres iránymutatást hogyan lehet a globalizált információs társadalomban megőrizni, áthagyományozni a kollektív emlékezet mérföldköveit.
Jancsák Csabával, az Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport vezetőjével Berek Péter beszélgetett.
Terrorizmussal vádolják az Amnesty International munkatársait Törökországban. Tegnap és a mai nap folyamán zajlanak a bírósági tárgyalások megvádolt jogvédők ügyében. Reggel óta már nyilvánosságra került, hogy a 11 letartóztatott gyanúsított közül csak egyet tartanak továbbra is fogva, az Amnesty törökországi szervezetének vezetőjét. “Ez egyértelműen egy üzenetértékű politikai leszámolás. Vajon kimondja a bíróság, hogy emberjogi vagy jogvédő munkát végezni bűncselekmény?” Demeter Áronnal Görög Mása beszélgetett.
Most akkor ki vannak tiltva vagy nincsenek kitiltva?
Az utóbbi időben nagy sajtófelületet kapott a hír, miszerint kitiltották a civil szervezeteket a börtönökből, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egyoldalúan felmondta velük a megállapodásokat. Magyar Vöröskereszt, Helsinki Bizottság, Adj Hangot Egyesület. Általában ezt a három szervezetet említik a cikkekben, mint kitiltott, kirúgott civileket.
De mit is kerestek a civilek a börtönökben?
Helyi szinteken és országosan is számos civil szervezet vesz részt a fogvatartottak életében, programjaikkal a társadalomba való reintegrációt segítik elő, támogatják. Hallottunk már munka és művészetterápiáról, az önszerveződést, önfejlesztést lehetővé tevő projektekről.
Ezek közül egy volt az Adj Hangot Egyesület kezdeményezése, a Börtönrádió. Sokoldalú készségfejlesztésre adott ez lehetőséget, hiszen a technikai ismeretek mellett, az egyes adásokra folyamatosan készülni kellett, megfogalmazni a mondandót, témákat keresni, utánajárni, közösen tervezni, szervezni, felelősségteljesen dönteni. S közben a médiumokkal szembeni helyes kritikai attitűd elsajátítása is lehetséges, szinte észrevétlen eredménye lehetett a folyamatnak. Az Adj Hangot Egyesület alelnökével, Hajdú Judit pszichológussal és Makáts Istvánnal, a Börtönrádió egyik munkatársával Dózsa Mariann beszélgetett.
A Helsinki Bizottság szükség esetén ellátta a fogvatartottak jogi képviseletét. Emellett a folyamatos börtönlátogatások során rendszeres visszajelzést, visszacsatolást adott a megfelelő szervezetek felé a börtönhelyzetről, esetleges problémákról. Ezek szükséges információk az európai országok mindegyikében, hogy tisztán láthatóvá váljanak a ráfordítások, hogyan hasznosul a társadalom anyagi hozzájárulása a börtönök fenntartásában, a fogvatartottak reintegrálásának elősegítésében.
Sok elítélő vélemény látott napvilágot a kitiltásokkal kapcsolatban, de a BVOP reagálása szerint a felmondott megállapodások egy részében folyamatban van az együttműködés tartalmának megújítása, aktualizálása. Szabó András a Helsinki Bizottság munkatársát, Zádori Zsoltot kérdezte a körülményekről.
Egy animált képregény, egy szerepjáték, egy játékapplikáció. A felnövő generáció számára ismerős fogalmak.
A műsorban szereplő StoryLab projekt megálmodói, megalkotói azonban nemcsak a szórakoztatásra gondoltak, de céljuk kifejezetten egy hiánypótló jogi ismeretterjesztő játék fejlesztése volt. A játék során hétköznapi szituációkban, döntési helyzetekben feltárulnak az adott helyzetre vonatkozó jogi szabályozások, törvényi hátterek, a játékos megismerheti alapvető állampolgári jogait, kötelezettségeit, a bírósági eljárások folyamatait, és hogy mely esetekben érdemes és miként lehet segítő szervezeteket felkeresni,megkeresni. A Terre des Hommes Magyarország Alapítvány és a Pressley Ridge Alapítvány bolgár, horvát, román, olasz és angol partnerekkel közösen, az Európai Unió támogatásával hozta létre a StoryLab mobiljátékot 14-18 éves fiataloknak.
Talán érdemes lenne a felnőttverziót is elkészíteni. Okostelefonja lassan már mindenkinek van, jogi ismeretei -a jelenlegi keretek között- egyre kevesebbeknek.
A Civil Rádió médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatta a 2016-os évben.
AZ ÉV CIVIL RÁDIÓSAI
1997 Abelovszky György
1998 Gyenes Zsuzsa
1999 Manheim István
2000 Bottlik Zoltán
2001 Rácz Dániel
2002 Czap Ágnes
2003 Radó László és Géczi Gábor
2004 Bányay Géza
2005 Berta Tibor
2006 Rakusz Tamás
2007 Fehér József
2008 Ruzsa Viktor
2009 Bíró Zsolt
2010 Ferenczi Tünde és
Szabó Zoltán
2011 Pallai Péter és
Szabó András
2012 Romsics Balázs
2018 Tímár Andi és Kazinczy Bálint
“Bízz a női természetedben, légy büszke, viselj hét szépséget és legyen hétféle tudományod!” Hogyan segíthetik a mesék a nővé érést? A nőiség kiteljesedését? 
