Igazából nem is az a kérdés, hogy a miniszterelnök-jelölteknek lesz-e lehetőségük, illetve szándékukban áll-e nyilvános vitára kiállni a választások előtt, hanem az, hogy a jelenlegi politikai apparátusban, vagy egyenesen kormánypárton belül egy-egy döntés, eljárás, szabályalkotás során folynak-e viták a köz érdekében egyáltalán.
Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumi tagját, közgazdászt Berek Péter kérdezte a nyilvános politikai vitákról és azok hiányáról.
Civil Rádió 2018.01.18.
Mit tartalmaz ez a törvény és mi vele a gond? Milyen más támadások érik a civileket?
A Stop Soros törvényjavaslat tulajdonképpen három pilléren alapszik.
Az első, hogy a migrációt propagáló és az illegális határátlépőket támogató szervezeteknek regisztrációs kötelezettségük lesz. A második, hogy ezeknek a szervezeteknek „bevándorlási finanszírozási illetéket” kell fizetniük a külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatások után, amely 25 százalékra rúg. Ez egyfajta „kompenzáció” azért, hogy a magyar költségvetésből finanszírozott határvédelem ellen dolgoznak. A harmadik elem pedig, az idegenrendészeti távoltartás, amely olyan személyekre vonatkozna, akik sértik hazánk nemzetbiztonsági érdekeit.
Valójában, ha egy valóban illegális migrációt segítő embercsempész társaság legalizálni szeretné tevékenységét, ez a törvénycsomag tökéletes biztonságot és lehetőséget nyújt számukra. Gondoljuk csak meg – a törvény felkínálja az embercsempészeknek, hogy jegyezzenek be egy alapítványt, amelynek keretében illegális bevándorlókat segítenek átjutni határokon, cserébe befizetik az államnak illetékként bevételük 25%-át, s tulajdonképpen ezzel le is van tudva a dolog… Ha másra nem is, erre kifejezetten alkalmas a törvénycsomag.
A műsorban erről, s ezen dilemmákról Kováts Andrással a Menedék Egyesület elnökével, Gerencsér Balázzsal, a NIOK ügyvezetőjével és Sebály Bettinával, az AVM aktivistájával beszélgettünk. A műsort szerkesztette és vezette: Lőrincz Marcell és Black Izabella.
Civil Rádió 2018.01.31.
A 2017. december 22-én született leirat értelmében arra kötelezi a minisztérium az oktatási, nevelési intézmények teljes körét, hogy vegyenek részt az alaptörvény hatodik módosításának folyományaként 2016-ban beiktatott terrorveszély-helyzetre való felkészülés folyamatában, elősegítendő a feltételezett válság kezeléséből adódó katonai feladatok támogatását. ”Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amikor az intézményvezetők valamikor december végén, január elején kapnak egy levelet az EMMI-től, miközben arra számítanak, hogy boldog új évet kívánnak nekik, de ennek a levélnek az a tárgya, hogy “potenciális fenyegetettség”. Amelynek a tartalmát sem lehet igazán komolyan venni, hiszen ebben valóban olyan fogalmak szerepelnek, amik ugyancsak idegenek és ismeretlenek a pedagógusok számára – például mozgósítási terv, készenléti jegyzék, riasztási napló. Még a legképzettebb pedagógus sem biztos hogy könnyen eligazodik ezekben a fogalmakban. És az erre vonatkozó tengernyi jogszabály és szabályzat átolvasása után sem derül ki miféle veszélyre kellene felkészülni. Dr. Deák Dániel, a Corvinus Egyetem professzora beszél az év eleji leiratról és az oktatási intézmények nyilatkozásával kapcsolatos szabályozásról.
Civil Rádió 2018.01.11.
Hogyan közlekedünk a nagyvárosban? Aktív vagy passzív utazók vagyunk? Tényleg közösségi lett a tömegközlekedés? Hogy ne csak csupán, eggyé válva a tömeggel, elszenvedői legyünk a processzusnak, hanem a közösség egy kis önálló atomjává váljunk, amely hozzá is ad az utazás minőségéhez a Közlekedő Tömeg Egyesület egy új, Messenger alapú okostelefon-alkalmazást fejlesztett, hogy azt használva, kihasználva tudatos közlekedőként hozzájárulhassunk a közösségi közlekedés körülményeinek javításához!
Az egyesülettől Fónai Kendét Péterfi Ferenc kérdezte.
Civil Rádió 2018.01.17.
Szita Károly a “Soros” civil szervezetekkel szembeni közös kiállásra biztatta levelében a polgármestereket, s meghirdetett egy gyűlést január 12-re a budapesti Bálnába. A találkozó sikeres volt, de a sajtóból nem tudjuk meg mennyien vettek részt rajta. “Az önkormányzatok és a polgármesterek szakmai munkáját manapság felülírja a politikai feladatok ellátása. A Szita Károly-féle túlteljesítés, a pécsi és egyéb azóta megjelent önkormányzati nyilatkozattal egyetemben pedig egyszerűen bohóckodás, hiszen ma Magyarországon befogadni valakit, csak úgy lehet, hogy a magyar bevándorlási hivatal engedélyt ad, tehát egyértelműen és kizárólag kormányzati kompetencia (amit, tegyük hozzá, titokban és pénzért meg is tesz). Ezért civil szervezeteket megvádolni azzal, hogy bevándorlást szerveznének pusztán szánalmas félrevezetés. A indirekt zsarolás pedig már bevett fordulat önkormányzat és kormányzat között.” Az összefüggésekről nagyon egyszerűen és érthetően Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke beszél.
Civil Rádió, 2018.01.15.
Az atlatszo.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország több mint három éve hozta nyilvánosságra a három civil szervezet 12 pontból álló vagyonnyilatkozati minimumköveteléseit. A döntéshozók nem fogadták meg a javaslataikat, ezért Magyarországon továbbra sincsen lehetőség a közhatalmi döntéshozók gazdagodásának valódi, folyamatos nyomon követésére és a visszaélések szankcionálására. Az azóta eltelt időszakban az említett szervezetek és oknyomozó újságírók számtalan alkalommal mutattak rá egyes képviselők megkérdőjelezhető vagyonosodására. Ma éjszaka – január 31-én – pedig a K-Monitor szervezésében negyedik alkalommal megrendezésre kerül a Vagyonnyilatkozatok hajnala esemény, amely során az állam helyett, az állampolgárok töltik adatbázisba a képviselői vagyonnyilatkozatokat. A döntéshozók továbbra is adósak a rendszer megreformálásával.
Javaslataik itt olvashatóak: http://k.blog.hu/2014/12/11/vagyonnyilatkozati_reformot
a K-Monitortól Merényi Miklóssal Berek Péter beszélgetett.
Civil Rádió 2018.02.01.
“Az Úr 8. kerületében, Budapesten, a 9-es busz Horváth Mihály téri megállójától alig néhány méterre előre, a Baross utca 86-ban, illetve a Magdolna utca 1-ben. Ez a Nemadomfel Kávézó, ahol egészen január 30-ig Karikó Szabolcs grafikus a Csillagszálló kulturális folyóirathoz készült címlaptervei és megjelent címlapjai láthatók.” Január 30-án, kedden este 17 órakor, a kiállítás záró rendezvényén Szabó Róza, Balogh Ádám és Németh Gábor Dávid költők olvasnak fel. Az est végén a kiállított nagy méretű címlapok megvásárolhatók. A vásárlással a Csillagszálló kiadóját, az Oltalom Karitatív Egyesületet támogatja. Karikó Szabolccsal és a Csillagszálló kulturális utcalap főszerkesztőjével, Pálfi Annával Ruzsa Viktor beszélgetett.
Civil Rádió, 2018.01.23.
Racionális vagy érzelmi döntés a gyermektelenség? Önállóan meghozott vagy kényszerített döntés? Eldönthető-e vagy jogi/egészségügyi akadályai vannak a gyermekvállalásnak? Anyagi okok húzódnak a háttérben vagy a hazai gyermekellátó intézmények, a szociális háló nem nyújt kellő biztonságot ahhoz, hogy egyedül is vállaljunk gyermeket? Vagy beigazolódik a sztereotípia miszerint a karrier és az önzés, önmegvalósítás előrébb való, mint az utódról való gondoskodás?
Szalma Ivett szociológus végzett kutatást a témában.
Civil Rádió 2018.01.05.
A japán nyelvnek sajátos, társadalmi osztályt és a beszélő nemét is behatároló, szabályozott rétegei vannak. Nem mindenki beszéli például azt a japánt, amit a császárral szemben illik használni. Ezzel szemben Európában a társadalmi státuszok, sztereotípiák, szituációk, kontrollok, nemi különbségek, verbális és non-verbális jelek, elvárások, identitások és szerepek, szerepek, szerepek bonyolult szövetéből kell kihámozni hogyan is szólaljunk meg.
Berek Péter a Pszinapszison elhangzott Hímnem, nőnem, nemi szerepek és nyelvhasználat című előadásának kapcsán Dr. Kovács Mónikával, az ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézetének munkatársával beszélgetett.
Civil Rádió 2018.01.04.
Radó Márta és Kisfalusi Dóra szociológus a fenti címet viselő kutatásuk során hetedikes, nyolcadikos gyerekeket kérdezett meg az előítéleteikről. Azt vizsgálták mennyiben változnak ezek a meglévő előítéletek, ha az iskolában kapcsolatba kerül a kisebbség és a többségi csoport, illetve ha egy-egy gyerek a két eltérő csoportból baráti vagy padtársi viszonyba kerül? A kutatásban két elméletet teszteltek a kontaktussal kapcsolatban. Az egyik elmélet azt mondja, ha jobban megismerik egymást a kontaktus során akkor csökkenni fognak az előítéletek, a másik elmélet szerint a kontaktus fenyegetettségérzést, verseny helyzetet teremt, ami tovább táplálhatja a negatív előítéletet. A beszélgetésből kiderül milyen eredményre vezetett a kísérlet.
Civil Rádió 2018.01.05.
Még egy kétszülős családban is nehéz megszervezni mikor, ki mondjon le valamiről, vagy éppen valamit, hogy a gyerekekért tudjon menni az oviba, suliba. Vagy a gyerekkel orvoshoz, sportolni, sakkórára, balettre. Vagy csak legyen vele otthon, mert a másik éppen elodázhatatlan ügyeket intéz, netán még véletlenül az is előfordulhat, hogy a munkahelyén dolgozik. Nagy kihívás minden nap négyre, fél ötre odaérni a suliba a mai munkahelyi elvárások, “rugalmas munkaidők” (értsd: rugalmasan alkalmazkodj a munkahelyed időbeosztásához!) mellett. Még nehezebb a megfelelés, amikor egyedülálló szülőként mindenre csak Te lehetsz a megoldás. Az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány 2005-ben jött létre, hogy segítse azt a társadalmi csoportot, amely a legnagyobb magyarországi kisebbség, ám szinte semmilyen megkülönböztetett segítséget nem kap. Éppen ellenkezőleg: mind a mai napig gyakran erős negatív megkülönböztetés éri őket a mindennapokban. Ma kb. 300 000 családból hiányzik az egyik szülő és ezek a családok több mint félmillió gyereket nevelnek.
Nagy Annával, az Alapítvány elnökével Ruzsa Viktor készített interjút.
Civil Rádió 2018.01.09.
Milyen hatással bír a földtörvény és jelenlegi földhasználat a földművelésből megélni szándékozók és a mezőgazdasági ágazatok jövőjére nézve? Mit jelez előre a gabona és az olajosmagvak termelésének előtérbe kerülése az egyéni gazdaságoknál? Mennyi az ágazatban a tartós megélhetést biztosító munkalehetőség? A nagyobb agrárgazdasági társaságok tevékenységi körébe szorult vissza az állattenyésztés és a kertészeti gazdálkodás? Rendkívüli módon visszaesett az öntözéses növénytermelés? Jogi, anyagi támogatást vár a a szektor és gyorsabb rugalmasabb döntés hozói rendszert.
Raskó György agrárközgazdásszal Tóth Mónika beszélgetett.
Civil Rádió 2018.01.08.
“Tétlen reform, csendes rombolás és ezáltal a magánellátás felé való terelés. Ezt nagyon jól tűri a lakosság. Azt tűri rosszul, hogy a sürgősségi ellátásra hat meg nyolc órát kell várni, meg ott esetleg meghal a nagymama. De ez az egyetlen egy, ami a lakossági ingerküszöböt átvitte az elmúlt időben.”
Kincses Gyula egészségügyi szakértőt Görög Mása kérdezte a helyzetről.
Civil Rádió 2018.01.05
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2006 májusában lett teljes jogú tagja az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének.
Ezt olvashatjuk a honlapjukon:
“A Magyar Élelmiszerbank Egyesület egy non-profit szervezet, amelynek célja, hogy kapcsolatot teremtsen az országunkban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között, ezzel elősegítse a szegénység, az éhezés és az alultápláltság csökkenését Magyarországon. 2005 szeptemberében Budapesti Élelmiszerbank Egyesületként kezdtük működésünket, de hónapok alatt „kinőttük” a főváros határait. 2006 májusában már Magyar Élelmiszerbank Egyesületként, 8 hónapos ideiglenes tagság után teljes jogú tagja lettünk az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének. Az indulásunk óta összesen több mint 42,3 ezer tonnányi élelmiszert osztottunk szét az országban, a szállítmányok értéke összességében meghaladta a 20,3 milliárd (!) forintot. 2016-ban az adományok 325 civil szervezeten és önkormányzaton keresztül több mint 340 000 emberhez jutottak el.”
És ezt is:
„A Magyar Élelmiszerbank Egyesület külföldről támogatott szervezetnek minősül.”
Ezen kívül természetesen megtaláljuk azt az információt is hogyan tudunk mi segíteni! Sczígel Andreával az Egyesület külső kapcsolatok igazgatójával Berek Péter beszélt.
Civil Rádió 2018.01.04.
Sokat tapasztalhatnak ma Magyarországon a diákok, ha iskolájukban adódik arra lehetőség, hogy emberi jogokról, tiszteletről, méltóságról, egyenlőségről, halljanak önkéntes előadók segítségével. Hiszen mi lehetne tanulságosabb, mint megfigyelni azt, ki hogyan reagál ha egy nemzetközi, független, civil, emberi jogi szervezet jelenik meg a suliban? Természetesen annak ellenére hogy ők még diákok, fiatalok, jóformán még gyerekek, érzékelik a világ rezdüléseit, pálfordulásokat, ellentmondásokat, hatnak rájuk a sületlen kampányszlogenek, a szülők, tanárok konfrontációi, melyek során világnézetek kérdőjeleződnek meg, íródnak át, üresednek ki. A mai politikai közbeszéd embereket egymás ellen uszító rigmusai mérges gázokként kúsznak be az osztályterem küszöbén, tanári tekintélyeket döntenek meg, igazgatókat buktatnak meg, tanárokat és tanulókat vágnak el a jövőtől. Ebben a szituációban a legfontosabb, szinte életbevágó az Amnesty International emberi jogi oktatási kezdeményezése, melyről Landy Annamáriával, a szervezet oktatási koordinátorával Szabó András beszélt.
Civil Rádió 2018.01.12.
