Számos tiltakozás zajlik most hazánkban értékes természeti területek beépítési tervei ellen. Fel sem tudjuk sorolni hány és hány esetben veszik semmibe a beruházók, a klímaváltozás árnyékában, különböző gazdasági érdekek mentén, hazánk élővilágát, természeti kincseit és jelenlétük fontosságát. Számít itt még, ha a civil érdekérvényesítés rögös útjára lépünk?
A tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodakomplexumról és a lakossági tiltakozásról Péterfi Ferenc kérdezte Szalay Ildikót és Szeidemann Ákost.
A Hajógyári szigetre tervezett épületekkel és árvízvédelmi gáttal kapcsolatban Kazincy Bálint kérdezte a WWF Magyarország igazgatóját, Sipos Katalint.
„A demokrácia legnagyobb kihívásai közé tartozik, hogy mit kezdünk a nehezen megoldható, a társadalmunkat gyakran megosztó kérdésekkel, illetve az állampolgárok közéletet érintő, egyre növekvő apátiájával.Kiknek, hogyan, és milyen szempontokat figyelembe véve kellene dönteniük a minket érintő fontosabb kérdésekben? Beleszólhatnak-e a polgárok a “politikusok dolgába”? Hogyan teremthető hiteles fórum a polgárok egymás közötti, és a polgárok és a politika közötti párbeszédre?Világszerte, többek között Magyarországon is több mint 10 éve kísérleteznek kutatók és civil szervezetek azzal, hogy olyan módszert találjanak, amely lehetőséget teremt bizonyos kérdésekben az állampolgárok hatékony bevonására a döntéshozatalba, és amely a minőségi politikai döntések alapját képezheti.A közösségi gyűlések éppen erről szólnak. Egy ilyen gyűlés az adott közösség 40-100 fős reprezentatív mintája. A több napon át tartó gyűlésen a résztvevők szakértők és facilitátorok segítségével beszélgetnek egy adott témáról. Mindenkinek a véleménye ugyanúgy számít, és a gyűlés végleges álláspontjának kialakítása mindig alapos mérlegelés és együttgondolkodás után, közösen történik.Ilyen közösségi gyűlést számos országban, így többek között például Írországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban is több alkalommal is sikerrel szerveztek, gyakran a helyi önkormányzatok vagy magának a kormánynak a támogatásával.Az utóbbi egy évben elindult egy önkéntesekből és civil szervezetekből álló hazai kezdeményezés is, amely azt szorgalmazza, hogy itthon is tartsunk olyan közösségi gyűléseket, amelyeknek az eredménye befolyásolja majd a politika döntéshozatalt. Az első ilyen hivatalos közösségi gyűlést a Fővárosi Önkormányzattal együttműködésben, 2020-ban klímavédelem témában tartjuk Budapesten.” (https://demnet.hu/projektek/budapesti-kozossegi-gyules-a-klimavaltozasrol-2020/)
Erről a nemzetközileg sikeres, aktivizáló döntéshozatali módszerről beszélgettünk vendégeinkkel, Miklós Zsófival (a DemNet munkatársával) és Brett Heninggel (az angliai székhelyű Sortition Foundation képviselőjével) a Civil Rádióban, amely a párbeszédre, az érvelésre és a közösségi mérlegelésre épít. A házigazdák Sain Mátyás és Péterfi Ferenc. „A döntéshozatal a közös mérlegelésen és az egymás iránti tiszteleten alapuló, tájékozott és igazságos környezetben történik.”
Zsolt Péter és munkatársai nagyon sokat foglalkoznak a médiában a közszolgálatiság hiányával, de most annak lehetséges és átlátható fejlesztésére kezdeményeznek egy új, nyilvános felületen. A választások óta – különösen azokon a településeken, ahol az ellenzék került többségbe a helyi vezetésben – felpezsdült a helyi média szervezése, törekvések jelentek meg a nyilvánosság biztosításának új módjaira, megfogalmazódott az igény a részvétel növelésére. Mindezt többségében csekély erőforrásokkal teszik. Az IKM (Internetes Közszolgálati Média) című oldal célja, hogy megoldásokat ajánljanak
a helyi közösségi, részvétel-alapú döntéshozatalra,
a helyi média függetlenségének újrateremtésére,
a közszolgálatiság rekonstrukciójára.
Ehhez most a https://ikmedia.hu/ oldalon arra biztatnak, hogy különféle média anyagokat (többnyire cikkeket, rádiós- és videó anyagokat) azok készítői, olvasói-, hallgatói-, nézői minősítsenek egyszerűen felajánlott szempontok alapján. Erről, és a közszolgálatiság fontosságáról beszélget Zsolt Péterrel a Civil Rádióban Péterfi Ferenc.
COVID-19 Beszélgetések a karantén alatt történtekről; munkáról, érzésekről, több szemközt, a Civil Rádió műsorvezető – szerkesztőivel és a Hét emberével. Résztvevők: Görög Mása; Elekes Irén Borbála; Fázold Helga, Péterfi Ferenc, Hadobás Bernadette, Kazinczy Bálint, Zsolt Péter, professzor dr.Mérő László; Horváth Gábor
A NIOK (Nonprofit Információs és Oktatóközpont) ügyvezetőjével, Gerencsér Balázzsal beszélget a Civil Rádióban Péterfi Ferenc arról, hogyan reagált a hazai civil-nonprofit szektor a vírusválság drasztikus belobbanására, s hogyan dolgozott a segítő szolgáltatásokat profi módon biztosító NIOK ebben a helyzetben az elmúlt hónapokban. A civilek gyors „rámozdulása” a segítésre, de a kiszolgáltatottság fokozott megjelenése is – egyszerre érezhető március óta. Hogyan tovább? A fogyasztói társadalom elképesztően uralja a világunkta, de ez az időszak bemutatta, hogy lehet visszafogottan fogyasztani, egymásra jobban figyelni és a környezetet, a csendet megélni. Hogy mi marad ebből a válságot követően: visszarohanás a korábbi életünkbe, vagy képesek vagyunk a változtatásra – ezek ma még nyitott kérdések.
Az elmúlt évben a Civil Rádió segítőinek, hallgatóinak lehetősége nyílt arra, hogy egyszerűen, csupán egy telefonhívással támogathassák a rádió közösségének céljait. A NIOK (Nonprofit Információk és Oktató Központ Alapítvány) által a Civil Rádió számára biztosított adományvonalon, a hívásokból és üzenetekből származó adomány teljes összegét, 154 850 Ft-ot, a Civil Rádió infrastruktúrájának, technikai, műszaki berendezéseinek fenntartására fordítottuk. Ezzel közvetetten az adományozók ahhoz járultak hozzá, hogy a Civil Rádió – eredeti célkitűzéseinek, küldetésének megfelelően -, a közösségi érdekérvényesítést, a nyilvánosság eszközeinek kritikus használatát, a hiteles, független tájékoztatást elősegítve, megerősítve tovább működhessen, a 100 fős önkéntes közösségének teret és eszközöket biztosítson, és közel 30 000 megszólított hallgatójának nyújthassa a megszokott értékmentő, értékteremtő műsorait. Ebben az időszakban is vontunk be új önkénteseket és civil szervezeteket, indítottunk új műsorokat, bővítettük online felületeinket, podcast és más tartalommegosztók aktívabb használatával igyekeztük elérni közönségünket. Minden egyes új önkéntes bevonódása, elköteleződése és minden újonnan induló műsor siker, és minden ügy, civil kezdeményezés, alkotás, mozgalom, érdekérvényesítés, együttműködés, eredmény, amiről a rádión keresztül beszámoltunk, a mi ügyünk is lesz, lett. A Civil Rádiózásért Alapítvány életében elemi szintű a más civil, illetve azokat támogató szervezetekkel való szoros együttműködés, hiszen, mint a nyilvánosság egy platformja, ezen szervezetek munkáját, tevékenységét, eredményeiket akarjuk hallgatóink elé tárni. Köszönjük támogatóinknak és a NIOK Alapítványnak, hogy egy új forrásteremtési mechanizmust kipróbálhattunk, lehetőségeinket és kapacitásainkat tesztelhettük!
Az egészségügyi vészhelyzet miatt született felhatalmazási törvény alapján, Gödön elcsatolt majd átminősített a Kormány egy jelentős területet, hogy a SAMSUNG gigaberuházását ne akadályozhassák a helyiek. Akkumulátorgyárat épít a koreai nagyvállalat. Sajátos értelmezésben az ‘egészségügyi vészhelyzet ürügyén egy jelentős környezeti és egészségügyi kockázatot jelentő gigaberuházást csempésznek a Dunakanyarba’. Bodnár Zsuzsával a GÖDÉRT Egyesület képviselőjével erről beszélget a Civil Rádióban Péterfi Ferenc. Civil Rádió 2020.05.06.
Feldmár András pszichoterapeutával aki Kanadában él és sokat tartózkodik itthon is a járvány következtében kialakult fenyegetettségeinkről, félelmeinkről és szorongásainkról beszélgettünk abban a reményben, hogy segít nekünk eligazodni ebben a helyzetben, hogy megőrizhessük mentális egyensúlyunkat. Kis Miklóssal a gazdaság helyzetéről a kormány támogatásairól, azok lehetséges forrásairól és a várható eredményről folytattuk a két héttel ezelőtti adásban megkezdett diskurzust. A műsort szerkesztette és rögzítette Huszerl József.
Az Őrkutyák Civilben című emberi jogi és érdekvédelmi műsorunk április 8-i adását, amely a koronavírus járvány következményeit vizsgálja, felvételről hallják. A szerkesztő-műsorvezető Huszerl József. Az elsőként hallható interjút 6-án, hétfőn vettük fel. Ezt azért fontos megjegyezni, mert a helyzet napról-napra változik és sorra jelennek meg a kormány, a járvány gazdasági hatásait enyhítő intézkedései. A műsorban megszólal Kis Miklós gazdasági újságíró, V. Komlósi Annamária katasztrófa-pszichológus és Kovács Edit közösségfejlesztő.
A Civil Rádiózásért Alapítvány 2019 novemberében peres úton támadta meg a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának azon döntését, amelynek értelmében 2019. december 21-én a Civil Rádiónak el kellett némulnia az éterben.
Tudtuk, hogy a peres eljárás nem feltétlenül eredményezi majd a 25 éves frekvencián való megszólalás visszaszerzését – nem azt veszítettük el, aminek tulajdona valaha is a miénk volt. Soha nem kérdőjeleztük meg, hogy a frekvenciák tulajdona közös állami, nemzeti tulajdon, amelynek szétosztását egy hatóságnak, vagy szakmai grémiumnak kellene elvégeznie. Többről van szó, mint a Civil Rádió ügyéről.
A Fővárosi Törvényszék elutasította keresetünket. Úgy érezzük azonban, az első fokon született döntés a jelenleg hatályos médiatörvény tükrében tudta csak vizsgálni az esetünket. Fellebbezünk, hogy a lépésünk közelebb vihessen minket egy igazságosabb és méltányosabb szabályozás kivívásához.
A mi érveink alapját az adja, hogy a médiahatóság ellenőrzési, szabályozási metódusa egyáltalán nem áll összhangban a mindennapi gyakorlattal, illetve az alaptörvény sajtószabadságra vonatkozó alapelveivel, s nélkülözi mindazokat a közösségi értékeket, amelyek az általunk képviselt médiumok működésének legfontosabb elemei. Célunk, hogy az Alkotmánybíróság vagy az európai értékeket és jogokat védő platformok elé állva érveinkkel tegyünk a magyar sajtó szabadságáért, és megakadályozzuk más szabad médiumok elhallgattatását. E cél elérésében a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet és a Mérték Médiaműhely segít minket.
„Szülőnek lenni nem könnyű dolog, kamaszok szüleinek lenni pedig még nehezebb. Ezt a mesterséget nem tanítják semmilyen iskolában. Ha autót szeretnénk vezetni például, akkor jogosítványt kell szereznünk. De szülő bárki lehet..”
Kozákné Zsuzsa, pedagógus, kamaszmentor, pályaorientációs szakember. Többgyermekes anyaként tudja, milyen nehéz segítenünk gyermekünknek megtalálni azt a hivatást, amelyet gyakorolva úgy érezheti, hogy a helyén van és azt csinálhatja nap mint nap, amit szeret. A mai családok széttöredezettsége megnehezíti a pozitív minták átadását. A szakmák gyorsan változnak, ezért a felnőtt társadalom is bizonytalan abban, milyen készségeket fejlesszen a fiatalokban. Ezért tartja fontosnak, hogy a szülők segítséget kapjanak ahhoz, hogy felismerjék gyermekeik egyéni adottságait, és ennek megfelelő képzést tudjanak biztosítani számukra. A Civil Rádió Szülőképző rovatát azzal a céllal hívta életre Elekes Irén Borbála műsorvezetőnkkel együtt, hogy segítsen a szülőknek az őket elárasztó információ-cunamiban felismerni a valódi értékeket, és ezek mentén nevelni gyermekeiket. Merjenek a józan eszükre hallgatni az éppen divatos nevelési irányzatok helyett. Pályaorientációs szakemberként elsősorban a munkaerőpiacon sikeresen helytálló fiatalok felneveléséhez tud pedagógiai, pszichológiai és tanácsadói alapokon nyugvó szempontokat adni.
Műsoruk mostmár a népszerű podcast alkalmazásokon keresztül is elérhető!
A Harmadik szektorról szóló műsorunkban két nemzetközi tapasztalattal bíró vendégünk vázolja fel a civil szervezetek és NGO-k evolúcióját. Hogy mi a különbség a kettő között?..kiderülhet 🙂 Műsorvezető: Zsolt Péter.
„A 80-as 90-es évek a civil társadalmaknak fantasztikus reneszánszát hozta szerte a világban Latin-Amerikától Ázsián át Kelet-Európáig. Megszűnt a bipoláris világ, kinyílt a világ és tér keletkezett gyors reakciójú, intellektuálisan kompetens, öntevékeny, szervezetek, emberek színrelépésére. A 90-es évek egy civil évtized volt és ez nagymértékben hozzájárult a globális problémák felvetéséhez és megoldási kísérleteihez. Ekkor már világos volt, hogy vannak bizonyos planetáris ügyek, melyeket nemzeti kormányok nem tudnak megoldani. Ehhez valamifajta planetáris tudat együttműködés, kooperáció szükséges, az atomenergia biztonságos felhasználásától a környezetvédelemig. És itt léptek színre a civilek, mint egy kormányokon, nemzeteken, szervezeteken keresztül, azokat összekötő, gyors és független mozgású szervezetek. A kormányokkal és vállalatokkal szemben létrejött egy olyan harmadik szektor, amelyet nem kötöttek bizonyos bürokratikus szabályok, az üzleti élet számára kötelező profitkényszerek, hanem színre léphettek és mondhatták a magukét.” (Marshall Miklós)
„Az NGO (Non-Governmental Organisation) kifejezést nem a civil társadalom termelte ki. A nagy nemzetközi szervezetek, az ENSZ, a Világbank, a WTO, kezdte el Nem Állami Szervezeteknek nevezni azokat a civil szervezeteket, nagyobb szervezet együtteseket, akik már nem helyi, hanem globális ügyekkel foglalkoztak és az NGO-k évtizede a 2000-es években jött el.” (Bartal Anna Mária)
Géczi Gábor története a Civil Rádióban akkor kezdődött, amikor egy amerikai körútról hazaérve az utcán eszmecserébe fogott a New Orleans-i zenéről egy régen látott ismerősével. Radó Laci, a régi barát, akkor már a Civil Rádió oszlopos műsorkészítője, közösségi életének fontos tagja volt. A New Orleans-i zenéről szóló eszmecsere így a rádióban folytatódott, Géczi Gábor először vendégként majd Radó Laci mellett állandó műsorkészítőként jelent meg az éterben. A Mississippi torkolatától Kaliforniába repítették a hallgatókat, amikor a Grateful Dead zenéjével és történetével indítottak zenei sorozatot. Ebből a hangzásvilágból nőtte ki magát az évek során a Hangképcsarnok című műsor. A jól működő, bevált műsorvezető-páros később másik rádiós munkába is belevágott a Forgószínpad című nagyléptékű irodalmi műsorral, ahol irodalmi, zenei, kultúrtörténeti érdekességeket fűztek össze egy-egy jelentős alkotóhoz (Robert Capa, Kassák Lajos, Csontváry, Mednyánszky, Weöres, Faludi, Latinovits, Viszockij…) kötve, de készítettek a rádiózás történetét bemutató műsorepizódokat is. Bár Radó Laci a rádiós közösségi élettől néhány éve kissé visszább húzódott, a vele együtt indított műsorokat Gábor továbbra is szerkeszti. A most induló Hangképcsarnok/Forgószínpad podcastcsatornánk folyamatosan frissül régi és új műsorokkal, melyben a műsorvezető a hallgatókat újabb és újabb rocktörténeti vagy éppen kultúrtörténeti kuriózumokkal lepi meg. A műsor elérhető a legismertebb podcasst alkalmazásokon! Iratkozz fel, kattanj rá!
A széttagoltsághoz vezető információs buborékok kialakulása, sajnos, világjelenség. Küldetésünknek tartjuk, hogy a Civil Rádió a buborékok közti párbeszéd, a „buborékrepesztés” ismert színterévé váljon. Ezért új (kezdetben kéthetenkénti) sorozatot indítunk ezzel a céllal.
Buborékrepesztő: páros
heteken pénteken 14 órától; ismétlés a rá következő héten szerdán 21 órától.
Szerkesztő-műsorvezető: Dr. Gerő Péter.
Egymás véleményével,
értékrendjével, gondolkodásmódjával egyetérteni nem kötelező; megérteni nagyon
is célszerű.
Hát nem tudjátok,
hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megkeleszti? (Korinthus 5:6)
Ismertetés, a
sugárzott adás utolsó napján elhangzott „Hangos levél a Civil Rádió
szerkesztőségéhez” és a Buborékrepesztő elhangzott adásai: a http://geropeter.hu/civil-radio/ linken keresztül.
A Civil Rádió médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatta a 2016-os évben.
AZ ÉV CIVIL RÁDIÓSAI
1997 Abelovszky György
1998 Gyenes Zsuzsa
1999 Manheim István
2000 Bottlik Zoltán
2001 Rácz Dániel
2002 Czap Ágnes
2003 Radó László és Géczi Gábor
2004 Bányay Géza
2005 Berta Tibor
2006 Rakusz Tamás
2007 Fehér József
2008 Ruzsa Viktor
2009 Bíró Zsolt
2010 Ferenczi Tünde és
Szabó Zoltán
2011 Pallai Péter és
Szabó András
2012 Romsics Balázs
2018 Tímár Andi és Kazinczy Bálint
