“Tétlen reform, csendes rombolás és ezáltal a magánellátás felé való terelés. Ezt nagyon jól tűri a lakosság. Azt tűri rosszul, hogy a sürgősségi ellátásra hat meg nyolc órát kell várni, meg ott esetleg meghal a nagymama. De ez az egyetlen egy, ami a lakossági ingerküszöböt átvitte az elmúlt időben.”
Kincses Gyula egészségügyi szakértőt Görög Mása kérdezte a helyzetről.
Civil Rádió 2018.01.05
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2006 májusában lett teljes jogú tagja az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének.
Ezt olvashatjuk a honlapjukon:
“A Magyar Élelmiszerbank Egyesület egy non-profit szervezet, amelynek célja, hogy kapcsolatot teremtsen az országunkban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között, ezzel elősegítse a szegénység, az éhezés és az alultápláltság csökkenését Magyarországon. 2005 szeptemberében Budapesti Élelmiszerbank Egyesületként kezdtük működésünket, de hónapok alatt „kinőttük” a főváros határait. 2006 májusában már Magyar Élelmiszerbank Egyesületként, 8 hónapos ideiglenes tagság után teljes jogú tagja lettünk az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének. Az indulásunk óta összesen több mint 42,3 ezer tonnányi élelmiszert osztottunk szét az országban, a szállítmányok értéke összességében meghaladta a 20,3 milliárd (!) forintot. 2016-ban az adományok 325 civil szervezeten és önkormányzaton keresztül több mint 340 000 emberhez jutottak el.”
És ezt is:
„A Magyar Élelmiszerbank Egyesület külföldről támogatott szervezetnek minősül.”
Ezen kívül természetesen megtaláljuk azt az információt is hogyan tudunk mi segíteni! Sczígel Andreával az Egyesület külső kapcsolatok igazgatójával Berek Péter beszélt.
Civil Rádió 2018.01.04.
Sokat tapasztalhatnak ma Magyarországon a diákok, ha iskolájukban adódik arra lehetőség, hogy emberi jogokról, tiszteletről, méltóságról, egyenlőségről, halljanak önkéntes előadók segítségével. Hiszen mi lehetne tanulságosabb, mint megfigyelni azt, ki hogyan reagál ha egy nemzetközi, független, civil, emberi jogi szervezet jelenik meg a suliban? Természetesen annak ellenére hogy ők még diákok, fiatalok, jóformán még gyerekek, érzékelik a világ rezdüléseit, pálfordulásokat, ellentmondásokat, hatnak rájuk a sületlen kampányszlogenek, a szülők, tanárok konfrontációi, melyek során világnézetek kérdőjeleződnek meg, íródnak át, üresednek ki. A mai politikai közbeszéd embereket egymás ellen uszító rigmusai mérges gázokként kúsznak be az osztályterem küszöbén, tanári tekintélyeket döntenek meg, igazgatókat buktatnak meg, tanárokat és tanulókat vágnak el a jövőtől. Ebben a szituációban a legfontosabb, szinte életbevágó az Amnesty International emberi jogi oktatási kezdeményezése, melyről Landy Annamáriával, a szervezet oktatási koordinátorával Szabó András beszélt.
Civil Rádió 2018.01.12.
3 nap alatt 70 fedél nélkül maradt embert sikerült Budapesten elhelyezni. Sokan saját otthonukba fogadták be a rászorulókat.
“Leégett egy menekült és magyar családokat is befogadó otthon egy része ma. Nagyon gyorsan kéne segítség abban, hogy az ott élő családok átmenetileg fedél alá kerüljenek. Minden megoldás érdekel, intézményes elhelyezéstől az egyéni felajánlásokig. Kérünk benneteket, hogy terjesszétek a hírt, és ha úgy érzitek, tudtok segíteni írjatok nekünk privátban, összekötünk az otthon vezetőjével!” Menedék- Migránsokat Segítő Egyesület FB bejegyzése 2017.december 20-án.
Egy befogadó családból Földvári Balázst Görög Mása kérdezte.
Civil Rádió 2018.01.03.
“2017. tavasza óta járok Ilus nénihez látogatóba. Már régóta megfogalmazódott bennem, hogy idősekkel kapcsolatosan szeretnék önkénteskedni. Amikor egy-egy idős személyt láttam az utcán, összeszorult a szívem, mert olyan magányosnak tűntek. Lehet, hogy nem feltétlenül éltek/élnek családi segítség nélkül, de biztos nehéz a családnak nap mint nap az idős személy mellett lenni, sokkal kevesebb inger éri őket, jobban (biztos nem szándékosan), de el vannak hanyagolva. Úgy éreztem, gyerekeken sokkal többen segítenek, de idősekre kevesebben gondolnak.” Barna Zsuzsanna az Idősek Barátai program önkéntesével Péterfi Ferenc beszélgetett.
Civil Rádió 2018.01.10.
https://www.facebook.com/idosekbaratai/videos/192164211367775/
A magyar állampolgár nem emeli fel a szavát, hagyja, hogy tapossanak a szabadságjogain, elnézi a korrupciót, próbál inkább észrevétlenül túlélni a szürke-zónában. Szívesen venné a változást, de eltolja magától a felelősséget. Hogyan lehetne ezen a felelősségen közösen osztozni? Hogyan lehetne felkelteni újra a civil kurázsit? Erről váltott pár szót Dr. Deák Dániel a Corvinus Egyetem professzora és Görög Mása.
Civil Rádió 2018.01.03.
Fiala János megmerítkezik Donáth László evangélikus lelkész szavaiban.
“…mi mind a ketten a pokol tornácán fogunk egykor állani… minden kimondott szavunkért felelősek vagyunk….”
Civil Rádió 2018.01.17.
Annak ellenére, hogy az elmúlt nyár óta rengeteg elrettentő szó esett a sajtóban a Hős utcai két lakótömbről, hogy Budapest egyik leghírhedtebb szegregátuma, drogelosztó központja, hogy veszedelmes sőt életveszélyes oda bemenni, mert nem biztos, hogy ki is jössz (miközben ironikus módon a TEK, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Készenléti Rendőrség közvetlen szomszédságában van), szóval mindezek ellenére a Kontúr Egyesület önkéntesei rendszeresen látogatják az ott élő gyerekeket, akiknek készség- és kompetenciafejlesztő foglalkozásokat tartanak. A Hős utca neve a kialakult szörnyű körülményekről szóló sajtómegjelenéseken kívül egy ettől teljesen eltérő kontextusban is felmerült az elmúlt ősz folyamán. A második alkalommal megrendezésre kerülő Off-Biennále művészetpedagógiai programjának részeként a Gaudiopolis Műhely keretében egy kísérleti projekt indult a budapesti Hős utcában. Az évek óta terepen dolgozó Kontúr Egyesület önkénteseihez művészetpedagógusok, művészek és művészetközvetítő szakemberek kapcsolódtak, hogy az itt élő gyerekekkel közösen megmutassák, hogy a dzsumbuj közepén is képesek demokratikus alapon szerveződő, összetartó közösséggé formálódni, építeni a környezetüket, és talán gyógyulni is a közös munka és alkotás által.
A sajtóban és művészeti projektekben való megjelenésen kívül azonban semmit nem tudunk arról, kik is laknak Hős utcában. És meddig? Urbanovszky Zsuzsannával a Kontúr Közhasznú Egyesület elnökével, Szabó András beszélgetett.
Civil Rádió 2018.01.12.
Minden évben elkészül az országos ragadozómadár-leltár, hogy az itt élő populációkban beálló változásokat megragadhassák, követhessék, esetleges problémákra felhívják a figyelmet. Orbán Zoltán a Magyar Madártani Egyesület sajtófelelőse éppen Kisújszálláson erdei fülesbagoly megfigyelés közben meséli el hogyan zajlik is ez az éves sasszámlálás.
Civil Rádió 2018.01.10.
A Demokrácia MOST! című műsor vendége volt Udvarhelyi Tessza (városantropológus, A Város Mindenkié és a Közélet Iskolája alapítója), aki a fenti címmel megrendezett barcelónai konferencia kapcsán beszélt az ún. municipalista – az önkormányzatiság újfajta megközelítését és szerepét hirdető – mozgalomról, annak különféle céljairól, üzeneteiről. „A municipalizmus (municipalismo, municipalism) a demokráciát és a fenntarthatóságot a valódi helyi önkormányzatiságon keresztül tartja megvalósíthatónak. A municipalizmus gondolata a 19. században született meg Spanyolországban, amit azután a 20. században egy amerikai aktivista, Murray Bookchin fejlesztett tovább. Lényege, hogy a központosított állam helyett a hatalmat a helyi lakosok gyűléseinek kezébe kell adni, akik közvetlenül döntenek az őket érintő kérdésekben és a gazdaságot is helyi alapon szervezik meg.” Műsorvezető: Péterfi Ferenc és Sain Mátyás.
Civil Rádió 2017.12.20.
Enyedi Ildikóval Dózsa Mariann beszélgetett. Egy igazán szívmelengető interjú még karácsony előttről.
Civil Rádió 2017.12.19.
Wittinghof Tamás, Budaörs polgármestere decemberben nyilvánosságra hozott (facebook oldalán megosztott) egy levelet, amit Szita Károly a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke küldött a hazai polgármestereknek, hogy a “Soros által támogatott civil szervezetek” elleni összefogásra buzdítson. “A legfontosabb feladatunk, hogy nyugalmat és a biztonságot teremtsünk településeinken. Ez most veszélyben van hiszen a bevándorlás szervező irodák működése esetén megszűnne a mindennapok biztonsága.” (idézet a levélből)
Aki nem hiszi járjon utána. Görög Mása utánajárt.
Civil Rádió 2017.12.14.
3,7 millió ember él létminimum alatt ma Magyarországon. Természetesen ezek nem KSH adatok, ott erre vonatkozóan már nem készítenek statisztikát, a hazai szegénységi küszöbként értelmezhető mutatók megszűntek. Mégis honnan lehet akkor ezt az adatot tudni? Farkas Zsombor szegénységkutatóval készült beszélgetésből kiderül! (a szegénység számbavételével kapcsolatosan pedig itt találunk bővebb leírást)
Civil Rádió 2017.12.15.
…”Norvég” ugye? Vagy mégsem? …Finn? Sem ez sem az.
“A Helsinki Bizottság “neve arra utal, hogy 1975-ben Helsinkiben írták alá Európa és Észak-Amerika számos országának kormányai a Helsinki záróokmányt, amelyben kötelezettséget vállaltak, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat, a lelkiismeret szabadságát, biztosítják a vélemény-nyilvánítás szabadságát és az információk szabad áramlását. A szervezet mércéje az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Európai Unió Alapjogi Chartája. Kiemelt figyelmet fordít a kínzás tilalma, a személyi szabadság, a védelemhez való jog és az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülésre. A Helsinki Bizottság a menekülők, oltalomra szoruló külföldiek és fogvatartottak jogainak, valamint a demokratikus jogállam intézményrendszerének elkötelezett védelmezője.” (Wiki)
A nemzeti konzultáció hamisan feltett hamis kérdése miatt indított eljárást a Magyar Helsinki Bizottság. Zádori Zsoltot, a szervezet sajtófelelősét Görög Mása kérdezte.
Civil Rádió 2017.12.14.
A Föld történetében évmilliárdoknak és az emberiség történetében is még hosszú, borzasztóan hosszú évezredeknek kellett eltelniük, míg megjelenhettek a tudományos geológiai, geofizikai kutatások, amelyek lehetővé tették, hogy bizonyos ásványokat, a bolygónkon fellehető anyagokat az ember saját hasznára fordíthassa. Az őskortól kezdve a tűz használatán át, a különböző anyagok megismerésén, megmunkálásán, a varázslókon, alkimistákon és kuruzslókon keresztül, a tudományos kutatók által használt vagy feltalált műszerek megjelenésével együtt is lassú és rögös út vezetett a mai környezetünk kialakításához, a mai ember energiaszükségleteinek megteremtéséhez. A gépi környezet létrejöttével a technika fejlődésével megtört az energia természetileg adott körforgása. Hova vezethet ez és mit lehetne tenni, hogy a végső katasztrófa ne következzen be szinte észrevétlenül a monitorok fényével meg nem világított Természetben? Sipos Katalint a WWF magyarországi igazgatóját Görög Mása kérdezte a 15 ezer tudós emberiséget figyelmeztető felhívásával kapcsolatban
Civil Rádió 2017.12.14.
