3 nap alatt 70 fedél nélkül maradt embert sikerült Budapesten elhelyezni. Sokan saját otthonukba fogadták be a rászorulókat.
“Leégett egy menekült és magyar családokat is befogadó otthon egy része ma. Nagyon gyorsan kéne segítség abban, hogy az ott élő családok átmenetileg fedél alá kerüljenek. Minden megoldás érdekel, intézményes elhelyezéstől az egyéni felajánlásokig. Kérünk benneteket, hogy terjesszétek a hírt, és ha úgy érzitek, tudtok segíteni írjatok nekünk privátban, összekötünk az otthon vezetőjével!” Menedék- Migránsokat Segítő Egyesület FB bejegyzése 2017.december 20-án.
Egy befogadó családból Földvári Balázst Görög Mása kérdezte.
“2017. tavasza óta járok Ilus nénihez látogatóba. Már régóta megfogalmazódott bennem, hogy idősekkel kapcsolatosan szeretnék önkénteskedni. Amikor egy-egy idős személyt láttam az utcán, összeszorult a szívem, mert olyan magányosnak tűntek. Lehet, hogy nem feltétlenül éltek/élnek családi segítség nélkül, de biztos nehéz a családnak nap mint nap az idős személy mellett lenni, sokkal kevesebb inger éri őket, jobban (biztos nem szándékosan), de el vannak hanyagolva. Úgy éreztem, gyerekeken sokkal többen segítenek, de idősekre kevesebben gondolnak.” Barna Zsuzsanna az Idősek Barátai program önkéntesével Péterfi Ferenc beszélgetett.
A magyar állampolgár nem emeli fel a szavát, hagyja, hogy tapossanak a szabadságjogain, elnézi a korrupciót, próbál inkább észrevétlenül túlélni a szürke-zónában. Szívesen venné a változást, de eltolja magától a felelősséget. Hogyan lehetne ezen a felelősségen közösen osztozni? Hogyan lehetne felkelteni újra a civil kurázsit? Erről váltott pár szót Dr. Deák Dániel a Corvinus Egyetem professzora és Görög Mása.
Annak ellenére, hogy az elmúlt nyár óta rengeteg elrettentő szó esett a sajtóban a Hős utcai két lakótömbről, hogy Budapest egyik leghírhedtebb szegregátuma, drogelosztó központja, hogy veszedelmes sőt életveszélyes oda bemenni, mert nem biztos, hogy ki is jössz (miközben ironikus módon a TEK, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Készenléti Rendőrség közvetlen szomszédságában van), szóval mindezek ellenére a Kontúr Egyesület önkéntesei rendszeresen látogatják az ott élő gyerekeket, akiknek készség- és kompetenciafejlesztő foglalkozásokat tartanak. A Hős utca neve a kialakult szörnyű körülményekről szóló sajtómegjelenéseken kívül egy ettől teljesen eltérő kontextusban is felmerült az elmúlt ősz folyamán. A második alkalommal megrendezésre kerülő Off-Biennále művészetpedagógiai programjának részeként a Gaudiopolis Műhely keretében egy kísérleti projekt indult a budapesti Hős utcában. Az évek óta terepen dolgozó Kontúr Egyesület önkénteseihez művészetpedagógusok, művészek és művészetközvetítő szakemberek kapcsolódtak, hogy az itt élő gyerekekkel közösen megmutassák, hogy a dzsumbuj közepén is képesek demokratikus alapon szerveződő, összetartó közösséggé formálódni, építeni a környezetüket, és talán gyógyulni is a közös munka és alkotás által.
A sajtóban és művészeti projektekben való megjelenésen kívül azonban semmit nem tudunk arról, kik is laknak Hős utcában. És meddig? Urbanovszky Zsuzsannával a Kontúr Közhasznú Egyesület elnökével, Szabó András beszélgetett.
Minden évben elkészül az országos ragadozómadár-leltár, hogy az itt élő populációkban beálló változásokat megragadhassák, követhessék, esetleges problémákra felhívják a figyelmet. Orbán Zoltán a Magyar Madártani Egyesület sajtófelelőse éppen Kisújszálláson erdei fülesbagoly megfigyelés közben meséli el hogyan zajlik is ez az éves sasszámlálás.
A Demokrácia MOST! című műsor vendége volt Udvarhelyi Tessza (városantropológus, A Város Mindenkié és a Közélet Iskolája alapítója), aki a fenti címmel megrendezett barcelónai konferencia kapcsán beszélt az ún. municipalista – az önkormányzatiság újfajta megközelítését és szerepét hirdető – mozgalomról, annak különféle céljairól, üzeneteiről. „A municipalizmus (municipalismo, municipalism) a demokráciát és a fenntarthatóságot a valódi helyi önkormányzatiságon keresztül tartja megvalósíthatónak. A municipalizmus gondolata a 19. században született meg Spanyolországban, amit azután a 20. században egy amerikai aktivista, Murray Bookchin fejlesztett tovább. Lényege, hogy a központosított állam helyett a hatalmat a helyi lakosok gyűléseinek kezébe kell adni, akik közvetlenül döntenek az őket érintő kérdésekben és a gazdaságot is helyi alapon szervezik meg.” Műsorvezető: Péterfi Ferenc és Sain Mátyás.
Wittinghof Tamás, Budaörs polgármestere decemberben nyilvánosságra hozott (facebook oldalán megosztott) egy levelet, amit Szita Károly a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke küldött a hazai polgármestereknek, hogy a “Soros által támogatott civil szervezetek” elleni összefogásra buzdítson. “A legfontosabb feladatunk, hogy nyugalmat és a biztonságot teremtsünk településeinken. Ez most veszélyben van hiszen a bevándorlás szervező irodák működése esetén megszűnne a mindennapok biztonsága.” (idézet a levélből)
3,7 millió ember él létminimum alatt ma Magyarországon. Természetesen ezek nem KSH adatok, ott erre vonatkozóan már nem készítenek statisztikát, a hazai szegénységi küszöbként értelmezhető mutatók megszűntek. Mégis honnan lehet akkor ezt az adatot tudni? Farkas Zsombor szegénységkutatóval készült beszélgetésből kiderül! (a szegénység számbavételével kapcsolatosan pedig itt találunk bővebb leírást)
…”Norvég” ugye? Vagy mégsem? …Finn? Sem ez sem az.
“A Helsinki Bizottság “neve arra utal, hogy 1975-ben Helsinkiben írták alá Európa és Észak-Amerika számos országának kormányai a Helsinkizáróokmányt, amelyben kötelezettséget vállaltak, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat, a lelkiismeret szabadságát, biztosítják a vélemény-nyilvánítás szabadságát és az információk szabad áramlását. A szervezet mércéje az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Európai Unió Alapjogi Chartája. Kiemelt figyelmet fordít a kínzás tilalma, a személyi szabadság, a védelemhez való jog és az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülésre. A Helsinki Bizottság a menekülők, oltalomra szoruló külföldiek és fogvatartottak jogainak, valamint a demokratikus jogállam intézményrendszerének elkötelezett védelmezője.” (Wiki)
A nemzeti konzultáció hamisan feltett hamis kérdése miatt indított eljárást a Magyar Helsinki Bizottság. Zádori Zsoltot, a szervezet sajtófelelősét Görög Mása kérdezte.
A Föld történetében évmilliárdoknak és az emberiség történetében is még hosszú, borzasztóan hosszú évezredeknek kellett eltelniük, míg megjelenhettek a tudományos geológiai, geofizikai kutatások, amelyek lehetővé tették, hogy bizonyos ásványokat, a bolygónkon fellehető anyagokat az ember saját hasznára fordíthassa. Az őskortól kezdve a tűz használatán át, a különböző anyagok megismerésén, megmunkálásán, a varázslókon, alkimistákon és kuruzslókon keresztül, a tudományos kutatók által használt vagy feltalált műszerek megjelenésével együtt is lassú és rögös út vezetett a mai környezetünk kialakításához, a mai ember energiaszükségleteinek megteremtéséhez. A gépi környezet létrejöttével a technika fejlődésével megtört az energia természetileg adott körforgása. Hova vezethet ez és mit lehetne tenni, hogy a végső katasztrófa ne következzen be szinte észrevétlenül a monitorok fényével meg nem világított Természetben? Sipos Katalint a WWF magyarországi igazgatóját Görög Mása kérdezte a 15 ezer tudós emberiséget figyelmeztető felhívásával kapcsolatban
“Az adományozásnak az önkéntességnek most már egyre inkább megvan a tere és a méltósága. Nagyon sok rossz előítélet van ezzel a szereppel kapcsolatban is, de azt érzem, hogy ez most kezd átkereteződni, hogy meg lesz a tartása és a szabadsága is ennek. Ez az, amivel én tenni tudok, ez az, amitől én szabad vagyok. Nem törődöm bele hogy a világ rossz és igazságtalan és vannak szegények, meg vannak elesett sorsúak és én mázlista ennek a másik végén vagyok, hanem tehetek azért, hogy jobb legyen. És szerintem ez az amit igazán az önkéntesek kapnak…Vagy én biztos hogy ezt kapom, ezt a szabadságot.” Bóta Tímea pszichológus, az Év Önkéntese
Zajlik a bíróságok, a bírói szakma átrendeződése. Az interjúban Dr. Kadlót Erzsébet, ügyvéd, egyetemi oktató, az Alkotmánybíróság volt főtanácsadója arról beszél, miért érezhető félelem bíróságokon, hogyan változik a bírói habitus a generációváltással, kik és miért perelnek az Országos Bírói Hivatal elnökével szemben, karrierről, megalkuvásról, a kényszernyugdíjazásról, belső tartásról és a bíróságok függetlenségéről. Műsorvezető Görög Mása.
Hogyan értelmezzük az államadósságot? Számunkra melyik értelmezhető, a nominális összeg vagy a százalékos aránya a GDP-hez képest? Sokféle következtetést lehet levonni, számtalan következménnyel kell számolni és kockázatokkal kell szembenézni egy államadósság kezelése, értelmezése során. Hogyan lavíroz a mi kis nyitott gazdaságunk a nagyvilágban, erről beszélt Büttl Ferenc, közgazdász. Műsorvezető Sárik Eszter és Szabó András.
A Civil Rádió médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatta a 2016-os évben.
AZ ÉV CIVIL RÁDIÓSAI
1997 Abelovszky György
1998 Gyenes Zsuzsa
1999 Manheim István
2000 Bottlik Zoltán
2001 Rácz Dániel
2002 Czap Ágnes
2003 Radó László és Géczi Gábor
2004 Bányay Géza
2005 Berta Tibor
2006 Rakusz Tamás
2007 Fehér József
2008 Ruzsa Viktor
2009 Bíró Zsolt
2010 Ferenczi Tünde és
Szabó Zoltán
2011 Pallai Péter és
Szabó András
2012 Romsics Balázs
2018 Tímár Andi és Kazinczy Bálint
3 nap alatt 70 fedél nélkül maradt embert sikerült Budapesten elhelyezni. Sokan saját otthonukba fogadták be a rászorulókat.
